Dr. M. Erika elkövető (a gyulai bíró) nem rosszabb a magyarhoni keresztyén-úri középosztály szánalmas átlagánál,.."
Évtizedek óta figyelemmel kísérem Tamás Gáspár Miklós munkásságát. Nem mintha világnézetileg azonos platformon állnánk, hanem mert mindig is díjaztam azokat a hozzám képest másként gondolkodókat, akiket nehéz beilleszteni a mai közhelygyűjteménybe, s van bennük valami provokatív, inspiráló és elgondolkodtató. TGM ilyen a számomra. Most viszont szomorú vagyok, mert a fenti kitűnő írását nem sikerült megmenekítenie egy ismert paneltől. TGM egy új társadalmi csoportot kreált, újraélesztette a „keresztyén-úri középosztályt”, s még azt is elmondja, hogy ez a társadalmi csoport milyen. Nos, neonáci.
Kérem az Olvasót, először olvassa el alaposan TGM cikkét, nem csak az üzenet szempontjából, hanem figyelve az egész írás vonalvezetésére, a szövegkoherenciára is. A mondanivalójával alapvetően egyetértek. Számomra is problematikus a bírói ítéletnek ez az indoklása, s abban TGM-nek teljesen igaza van, hogy ez a bírósági szöveg alapvető kérdéseket vet fel, még abban a vonatkozásban is, hogy egy ilyen szöveg valóban kifejezheti-e a mai magyar államot. Szerintem nem, s nagyon remélem, hogy illetékes helyeken felfigyelnek a bíró szövegének elképesztő mondataira. Ez részben meg is történt, hiszen a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) igazgatója, dr. Muhi Erika szerint „az ítélet torz szociológiai okfejtésbe bonyolódó indoklása hemzseg az előítéletes kijelentésektől”. Egyetértek. Itt van pl. ez a mondat: „A »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői.”
TGM szerint viszont feltétlenül, s ez a bírósági szöveg igazán olyan, amely az állam valódi ideológiáját felfedi. Nem egy egyedi esettel van tehát dolgunk TGM szerint, hanem sokkal inkább egy olyan jelenséggel, amelyben a mai, eléggé el nem ítélhető állami ideológia megmutatja valódi önmagát. S itt jön a fordulat TGM szövegében: ez a ma meghatározó ideológiai vonulat alapvető kapcsolatban van a „keresztyén-úri középosztály” örökségével.
TGM-nek a bírósági indoklásra adott reflexióját minden előzmény nélkül hirtelen megtöri egy mondat, amely már nem pusztán egy konkrét és egyedi bírósági szöveg jogos kritikája, hanem egy teória a szöveg mögöttes ideológiai hátterének a magyarázatára: „Nem hiszem, hogy dr. M. Erika elkövető (a gyulai bíró) rosszabb volna a magyarhoni keresztyén-úri középosztály szánalmas átlagánál,…”. Ez a félmondat aztán annyira hangsúlyossá lesz, hogy még a lead-be is bekerül.
Szóval a bírói szöveg megítélésének és értelmezésének a viszonyítási pontja a „keresztyén-úri középosztály”. Vagyis, ha jól értem, a bíró az ún. „keresztyén-úri középosztály” reprezentánsa. Ezt fejtené ki egy, az egész szöveghez képest idegen tartalmú bekezdés erejéig a fenti félmondat folytatása, amely szerintem eléggé meg nem engedhető módon utalás a bíró életkorára, valamint neméből fakadó családi szerepére (nagymama), s ekként kapcsolatteremtés a bíró által képviselt generáció és a „keresztyén-úri középosztály” között: ” Nem hiszem, hogy dr. M. Erika elkövető (a gyulai bíró) rosszabb volna a magyarhoni keresztyén-úri középosztály szánalmas átlagánál, szegény, félrevezetett, megtévesztett asszony, akinek ezt a sötét ballépését majd el kell titkolnunk unokái elől. Ha a nagyi generációja szerint semmi különös nem történt 1944 nyarán, az unokák majd azt is elhiszik, hogy 2014 nyarán se voltak rasszista alkotóelemei a magyar állam hivatalos karakterének, az ilyen bírósági szövegek pedig majd az akkori gyökértelen kozmopoliták képzelődéseinek minősülnek 2084-ben. Mindenki tudja majd, hogy a nagymama rasszista szövegeinek fölidézésével csak Magyarországot akarják majd lejáratni a jövendő idegenszívűek, pedig ránk maradt a nagymama által kötött rózsaszínű rékli, ami kielégítően bizonyítja, hogy keblében emberszerető szív dobogott valaha. Szóval nem kell elkeseredni, Erika néni.”
Nos, fogalmam sincs, hogy a bíró keresztyén-e vagy sem, s miként viszonyul a „keresztyén-úri középosztály”- hoz. Ez a TGM által reflektált Index-cikkből nem derül ki. És mi van, ha ateista? De egy ateista nyilván nem lehet rasszista, ugyebár. Ez már túlmegy az elgondolhatóság határán. Teljesen össze vagyok zavarodva, még jó, hogy TGM segít. Kreál egy ma már nem létező keresztyén társadalmi csoportot, a „nagyi generációját”, amely, ha jól értem, a „keresztyén-úri középosztály” örököse, s amely társadalmi osztály ugyanolyan jellegzetességeket mutat fel, mint elődje. Így már minden világos. Magyarán, a „keresztyén-úri középosztály” ma is létezik mint a rasszizmus egyetlen forrása és magyarázata. Nyilván, a nem keresztyénekkel semmi gond nincs. Viszont a bíró által előadott indoklás ennek a keresztyén osztálynak a rasszista, neonáci és újfasiszta ideológiáját képviseli.
Nem tudom, mi szükség van erre. Ez az általánosítás pontosan azt a logikát követi, amelyet rasszizmus címén TGM okkal elítél. A rasszizmus faji alapon egy egész csoportot egyneműsít, egy egész csoportról teóriát állít fel, s azt mondja, hogy a „cigányok”, a „zsidók”, a „magyarok” ilyenek vagy olyanok. Nos, nekem keresztyénként fogalmam sincs milyenek a „cigányok”, a „zsidók”, a „magyarok”. Gondolom, ilyenek is, meg olyanok is. A mindenkori emberi lényeg egyetemes, nemzetek és fajok fölötti. Épp a keresztyénség nyitottsága haladta meg a zárt etnikai alapú gondolkodást, s fogalmazta meg az emberi nem Isten előtti egységét.
Csakhogy amit TGM művel, az az, hogy ezt az eléggé el nem ítélhető rasszista logikát most egy ma már valójában nem létező társadalmi csoportra alkalmazza, a „nagyi generációjára”, amely ráadásul keresztyén. Mi más is lehetne? Ha élnek is ma még a mai egyháztársadalomban a régi „keresztyén-úri középosztály” leszármazottai, számuk olyannyira elenyésző, hogy társadalmi csoportról aligha beszélhetünk. A ma valóságosan létező egyháztársadalom meghatározó része sokkal inkább a régi vidéki paraszttársadalom megnyomorított maradéka, amelynek egy jó része, még ha be is költözött a városba, nem lett „keresztyén-úri középosztály”. Viszont TGM-től megtudjuk, hogy milyen a „keresztyén-úri középosztály” szellemi öröksége a bírónő által képviselt generációban.
S miután semmiféle distinkció nincs, ezen keresztül megtudjuk, milyen a szöveg által konstruált mai magyar keresztyén társadalom meghatározó része. Olyan, mint a „nagyi”. Neonáci, újfasiszta és rasszista, egy új faji állam kiépítésének ideológiai támasza. Lehet erre persze azt mondani, hogy a szöveg ilyen értelmezése túlzott érzékenység a részemről, vagy akár félreértés. Nincs szó itt arról, hogy a bíró a régi "keresztyén-úri középosztály" reprezentatív örököse, hanem pusztán összehasonlításról, párhuzamról szól ez az írás. Egy magatartásmintáról, mely szerint a bíró ugyanúgy kénytelen lesz letagadni önmagát, mint a hajdanvolt "keresztyén-úri középosztály". Ám a tény az, akárhogyan is, hogy az írásban egy konkrét, egyébként okkal kritizálható esemény a „keresztyén-úri középosztály”-nak a bíró generációja által ma is általánosan képviselt szellemiségével van itt összefüggésbe hozva és magyarázva, anélkül azonban (és ez a lényeg), hogy TGM ezt a kapcsolatot ebben a konkrét esetben szövegszerűen alátámasztaná. Egész egyszerűen TGM-nek a bíró ideológiájáról, magyarán a rasszizmusáról a "keresztyén-úri középosztály" jutott az eszébe. Ha rasszizmus, akkor keresztyénség mint magyarázó elv. Ekként, mint keresztyén olvasó, megtudom belőle, hogy miféle társadalmi csoport tagja is vagyok én, hiszen a bíró által képviselt ideológia ki van itt terjesztve elég rendesen. Jó, ha észnél leszek, mert különben még megutálom önmagunkat.
Nos, nem, Kedves Tamás Gáspár Miklós! Nem kell engem fasisztává, rasszistává és neonácivá tenni, ha egyszer nem vagyok az. Meg senkit sem, aki nem az. Pontosan ez a rasszizmusra emlékeztető logika konstruálja meg az állítólagosan egynemű és belsőleg homogén társadalmi kollektívumokat, s teszi lehetetlenné az árnyalt gondolkodást és párbeszédet. Így lesznek „kommunisták” és „liberálisok” (értsd: „zsidók”). S így lesznek „keresztyének”. Pedig a keresztyének is olyanok, mint bármilyen más csoport tagjai: ilyenek is, meg olyanok is. Viszont ha az a cél, hogy a keresztyénséget úgy általában összekapcsolja a rosszal, és démonizálja, akkor el kell ismerjem,ez az egyetlen félmondat, még ha kilóg is a szövegből egyébként, nagyon hatásos. Pláne, még ha a HVG szerkesztősége biztos kézzel a lead-be is emeli. Nem is kell az írást elolvasni, a szerepét úgy is betölti. A gyanútlan olvasó eggyel több érvet talál arra, hogy társadalmi osztály-alapon utálja a keresztyénséget. Úgy, általában. Lévén 62 éves, de ja vu érzésem van.
Aztán az, hogy a mai egyházak, köztük a református is, mit is tesznek a cigány származású emberekért, fedje a jótékony tudatlanság homálya. Cigánymisszió ide vagy oda, mi már úgy is csak rasszisták maradunk.
Viszont TGM írása kétségtelenül alkalmas arra, hogy a ma domináns kulturális dualizmust életben tartsa és tovább erősítse. De jó, ha TGM tudja, hogy vannak keresztyének, akik az ilyen tendenciáktól – jöjjenek bármelyik oldalról is – határozottan szenvednek. De ettől még továbbra is kedvelem TGM-et, várom izgalmas írásait. Én, a keresztyén rasszista.
Hozzászólások