Millió hazugság millió templomban

Million hearts of a million people
Be proud, you were born to be real oh-oh
Million lies in a million temples
It’s only fear, become a pioneer oh-oh

Egy millió ember egy millió szíve
Légy büszke, hisz arra születtél, hogy eredeti légy oh-oh
Millió hazugság rejlik millió templomban
Ez csak félelem, ami úttörővé válik oh-oh

Fehérvári Gábor Alfréd - Pioneer (2016) - magyar-dalszoveg.hu

Azt mondják a hozzáértők, hogy Fehérvári Gábor Alfréd, azaz Freddie az idei Eurovíziós Dalfesztiválon nagyon jó volt. Jobb helyezést érdemelt volna. Biztosan így van, nem értek hozzá. Viszont a mai popzenével úgy vagyok, hogy gyanúsan túl sok a „jó mű”, mintha futószalagon gyártanák. A jelenségről sokkal inkább a tömegtermelés és tömegfogyasztás jut eszembe, s nagy kérdés a számomra, hogy ebből a nagyipari szinten előállított művészetből mi is marad majd meg valódi értékként az utókor ítéletében. Az Eurovízió maga, mint az egyik legnézettebb TV műsor, bennem inkább a fogyasztás, az ízlés, a gondolkodás, a magatartás tömegesítését jelenti, semmint azt, hogy itt valami eredetiséggel lenne dolgunk. Ebben a közegben énekli Freddie azt a nem túl eredeti gondolatot, hogy merjünk eredetiek lenni.

Valljuk be, van abban valami megmosolyogtatóan bájos ellentmondás, ahogyan a mai tömegszórakoztatás egyik legbefolyásosabb fórumáról az az üzenet hangzik a TV-nézőnek, hogy merjen eredeti lenni. Hangzik tehát az üzenet az egyén és az egyediség dicséretéről a tömegszórakoztatásnak pont egy olyan felületéről, amely mindennek kedvez, csak az egyediségnek és eredetiségnek nem.

Másrészt, ez az amúgy eléggé közhelyes üzenet mindig is bejön, hiszen a mi mai megszervezett, és egyre jobban túlszervezett világunk óhatatlanul is előhívja a csapdahelyzet érzetét, vagyis azt, hogy a csinált világ hálójából nincs hova menekülni. A fogyasztás, az életvitel, a munka, a kommunikáció, s ennek következtében a gondolkodás, az érzület, a magatartás kényszerpályái és sablonjai alakultak ki, amelyektől nem lehet szabadulni, legfeljebb úgy, hogy az ember kivonul az erdőbe. Ez bizony, akárhogyan is, eléggé zárt rendszer, elég hozzá egy mobil telefon birtoklása, vagy bejelentkezés egy közösségi felületre, s az ember rögtön tudja, hogy valójában fogságba került. Nem véletlen tehát az eredetiség iránti vágy, amely mögött nyilvánvalóan az önálló gondolkodás, a függetlenség, a belső szabadság iránti sóvárgás munkálkodik.

A popzenében az a bájos, hogy miközben egyik oldalról segít sokaknak elviselni ezt a csapdahelyzetet, másrészt mégis a globális eltömegesedés és tömegesítés egyik legfőbb és legnagyobb hatású eszköze. Így fordulhat elő aztán, hogy Freddie, miközben aktív részese és fenntartója egy globális tömegkultúrának, arról énekel a tömegfogyasztónak, hogy legyen eredeti. De még jó, hogy a tömegfogyasztó nem eredeti. Ha a tömegfogyasztó eredeti lenne, azzal kezdené, hogy azonnal lekapcsolná a tévéjét, ha egy ilyen művészetnek és szórakoztatásnak álcázott, de valójában nagyon is ideologikus tartalmú tömegtermékkel találkozik, mint az Eurovízió. A cél nemhogy nem az eredetiség, hanem a mai eléggé szűkös gondolkodás manipulált rendszereinek a fenntartása és működtetése.

De ez már régi történet. Mert az eredetiség iránti vágy, a kitörés lehetősége Európában már elég régóta úgy van tételezve, mint valamiféle szabadságharc mindenféle hagyományos tekintéllyel szemben. Akkor leszel eredeti, ha már nem kötnek a hagyományos normák, a hagyományos közösségek, mert hiszen az eredetiséget magadban találod. Az eredetiség magánügy. S az már messze nem érdekes, hogy a hagyományos tekintélyektől megszabadult „eredeti”, de valójában atomizált egyén a tömegfogyasztás, a tömegtermelés, a tömegszórakoztatás, a tömegkommunikáció korábban soha tapasztalt ellenörző rendszereinek a foglyává vált, és valóságos szabadságának köre nemhogy szűkült volna, hanem egyre jobban zsugorodik. Ráadásul úgy, hogy ezt az egyén a szabadsága tágulásaként éli meg. Tényleg mulatságos, ahogyan a százmilliós nézettségű Eurovízióból az hangzik felénk, hogy legyünk eredetiek.

Ekkorát még az egyház sem tudott hazudni. De hát ez a szöveg is hozza az eredetiség üzenetét. Úgy, ahogy kell:

„Egy millió ember egy millió szíve
Légy büszke, hisz arra születtél, hogy eredeti légy oh-oh
Millió hazugság rejlik millió templomban
Ez csak félelem, ami úttörővé válik oh-oh”

Nem hinném, hogy paranoid keresztyén lennék, de azért az mégis csak feltűnő, hogy az Eurovíziónak ismét sikerült észrevétetnie magát olyan műsorként, amely az ideológiai tartalmát nézve messze nem csak egy világnézetileg semleges, ártatlan szórakoztatóműsor. Hiába no, ha egyszer az állam semleges ugyebár, akkor az államot fenntartó ideologikus tartalmak közvetítését valahová ki kell szervezni. Nem igaz? Mondjuk a szórakoztatóiparba. Az Eurovízió sajátos, hogy ne mondjam, nagyon is karakteres missziói küldetéséről ezen a blogon a "Mi van a történelem darálójában?" és a "Vízió Európáról" c. posztjaimban már írtam. De a témát most sem hagyhatom szó nélkül, ugyanis e missziói igyekezet célpontjaként a keresztyénség rendre előkerül, s enyhén szólva, nem jár jól. Bevallom, most az összes szöveget nem olvastam át, s azt is töredelmesen bevallom, mea culpa, mea maxima culpa, hogy Freddie-t is csak utólag hallgattam meg. Kedves, szimpatikus fiatalember. Hogy ki a szöveg szerzője, nem derül ki. Lehet, hogy maga az énekes? Avagy írták neki valahol, a politikai korrektség valamelyik szöveggyárában? Nem tudom. De a szöveget hallva, nekem ennyi pont elég volt, hogy lássam, az Eurovízió hozza magát.

„Millió hazugság rejlik millió templomban” – énekli Freddie. Miután egész életemet templom közelében éltem le, nem esik nehezemre megérteni ezt a mondatot. Megtaláltam ezt a hazugságot magamban is. De azért azt már nem tudom véletlennek tekinteni, ahogy a szövegben a hazugság és a félelem csak a templommal van összekapcsolva. Az igaz ugyan, hogy mind az angolban (temple), mind a magyarban a templom bármiféle kultuszhelyet jelenthet, de azért ez a szó itt, Európában foglalt. Keresztyén kultuszhelyet jelent. A szövegben említve van még a menekülés attól, amit mások mondanak, valamint a világ, ahol a versek hamisan hangzanak. De a félelem és hazugság csak a templommal kerül szövegszerű összefüggésbe. S a szövegben az általános félelemnek és menekülésnek mint az eredetiséget megakadályozó jelenségnek a templom az egyetlen kézzelfogható, azonosítható megnevezése. Pedig lenne még ötletem, hogy a félelmet és a hazugságot mivel lehetne még összekapcsolni. „Millió hazugság rejlik millió bankban” – ez például, hogy hangzana? Vagy ez: „Millió hazugság rejlik millió mecsetben.” Netán: „Millió hazugság rejlik millió zsinagógában.” De ilyenekre még csak gondolni sem merek. Ez ugyebár sértés. És az is. De ha templomról van szó, akkor nem az. Akkor már a szólásszabadság része, és nem az emberi méltóság megsértése. Tényleg, nem is tudom hamarjában, mivel lehetne a templom szót helyettesíteni, hogy az ne verje ki a biztosítékot. Viszont a templom az tuti. (Egyébként pedig, szerintem itt fordítási hiba is van. Az angol szöveg: „Million lies in a million temples/It’s only fear, become a pioneer oh-oh”. A magyar: ” Millió hazugság rejlik millió templomban/Ez csak félelem, ami úttörővé válik oh-oh”. Holott az angolban a „become” ige (válni valamivé, valamilyenné) felszólító módban van, tehát: ez csak félelem, légy úttörő. Különben a Pioneer c. dal azt akarná üzenni, ahogy a magyar fordítás sugallja, hogy a félelem az úttörő.)

Nem, a dal nyilván azt akarja üzenni, hogy a hallgató legyen úttörő, azaz eredeti, egyebek között abban és azzal, hogy meglátja a millió templomban a millió hazugságot. Helyben vagyunk. A hallgató pedig boldog lehet, hogy a templomtól megszabadulva eredeti lett.

Ez a szöveg az Eurovízióban valóban egy vízió Európáról. Régtől fogva ismerős, s nap, mint nap tapasztaljuk. Csak így tovább az eddig megtett úton. Előre! Még több eredeti embert ebben a keresztyénségtől mentesített, s így már nyilván egyre kevésbé hazug tömegfogyasztói zártságban, s Európa bizonnyal megszűnik. Lesz belőle atomizált idióták összessége. Amúgy pedig, magánügyileg, mindenki nagyon-nagyon eredeti lesz.