Egy közelmúltbeli kutatás kimutatta, hogy a házasság tulajdonképpen jót tesz a szívnek. A New York-i Egyetemhez kapcsolódó Lagone Medical Center kutatói megállapították, hogy a házas nők és férfiak esélye a szív- és érrendszeri betegségekre öt százalékkal alacsonyabb, mint az egyedülállóknak.
Ha sokat kutatnak az egyetemek kutatóintézetei, még felfedezik azt, amit a régiek tudtak. Például, hogy a házasság jót tesz a szívnek. Aki átélte már a házasság készülődésének izgalmas örömét, megerősítheti, amit fáradtságos kérdőívekkel sok pénzen, fegyverrel és paripával összegyűjtenek amerikai egyetemek kutatócsoportjai, nevezetesen, hogy semmihez se hasonlítható jó érzés járja át a szívet. Például, amikor elmennek a fiatalok menyasszonyi ruhát venni. Bérelni is lehet hasonló méretben, fazonban és a legdivatosabb fodrozással, csak annak egy hatalmas hátránya van: a később születendő lány nemű utód nem lesz, amiben próbálgassa hétévesen a magas sarkú cipők lábtörő mutatványait, amint húzni szeretné egy szoba hosszán át az egykori menyasszony, immár anyuka uszályos menyasszonyi kollekcióját. S a szív másodszor is erősen jótéteményi állapotba kerül. Most már nem az önmagáért való izgalmak rendjén, hanem az utódhölgy balesettől való szerencsés megmenekülésének fohásza közepette. Aztán ott van a vőlegényi ruha, a fényes gallérú frakk fazontól a klasszikus öltönyök csokornyakkendőjeiig. Ez megint újabb szívizomfejlődést hoz maga után, s teszi mindezt a házasságot követő ötödik esztendő beálltától kezdődően, amikor is a feleség kajánul dörgölheti szerelmes férje orra alá a kilókalóriák következményeit, miszerint „édesem kihíztad a vőlegényi ruhád”. Vagyis vénülsz, pocakosodsz. Oda a strammság. S ilyenkor a szív esélye öt százalékot meghaladóan is alacsonyabb, hogy felidegesedjen, merthogy nem a gyorsfutárok hideg hordmányai pattintották le derékmagasságban az első mellénygombot a feszülő pocakról, hanem a drágalátos, szívvel fazekasan szerető asszonyi főzt.
Ebbe a szerelmes történetbe vágtat bele az első sirolmányos ébren tartó gyönyörűség, amely a finnyás férfiemberből hamar böfizéseket törölgető alázatos lelket csinál, s a divatáruházak polcain már kevésbé a márkás öltönyök és ingek érdeklik, mint inkább az arasszal kiegészített szemmértékkel ítélt babaruhák. Merthogy néha háromszori fordulót is megjár egy-egy holmi, míg apukának fogalma lesz a méretek és a gyermektest összetartozásának valóságáról. S miközben erősen kritikus a munkahelyen a topmenedzser szemlélet önmaga irányába, ezredszer is megbocsátó az asszonyi kívánalom és bolti lehetőségek közötti ingázás hajszájában.
S mindez használ a szívnek. Minél több gyerek sorakozik egymás után, annyiszor öt százalékkal nő meg az esély a toleranciára, az elfogadásra, a megbocsátásra. Merthogy annyival többször kell – bár egyre nagyobb rutinnal – megjárni az óvoda- iskola-sport- és zenei csoport évnyitó, évzáró, anyák napi, évközi, félévzáró, iskolaalapítási évfordulós, farsangi, március 15-i, szülői munkaközösségi alkalmak kötelezően önkéntes alapon pénzügyileg megtámogatott kívánalmait.
És ebben benne van mind az az öt százalék, amitől jó férfinak és nőnek lenni. És ez átsugárzik a lassan serdülőkorból kiserdülő gyerkőcök gondolkodására, akik megfogalmazzák a nagy egyetemi álmok között a legnagyobbikat, a biztosan befutó karriervágyat: anyuka szeretnék lenni, vagy éppen apuka, sok gyerekkel. És újra termelődik az az öt százalék. S ha belegondol matematikai józansággal az ember, öt gyermek öt százaléka huszonöt, ami már négy unokát számolva száz. Ami fölötte van: a befektetések fölötti tiszta nyereség. És két nemzedékben megtérül minden befektetés, sőt vaskos nyereségre is lehet számítani további szaporulat esetén.
Nos, mivel ez nem egy általánosan elfogadott karrierlehetőség már (vagy még?) ma, ezért az öt százalékok felezésével egyre csökken a szív- és érrendszeri megbetegedésekből való mentesülés esélye. De nem reménytelen a jövő, mert a görög filozófusok már ismerték a feleződés tételének logikáját, miszerint, ami feleződik sosem fog megszűnni, mert mindig van, aminek feleződni.
S hogy teljes legyen a kép, lássuk a másik oldalt is, az amerikai egyetemek amerikai tanulmányainak végső következtetését, mert nem tanulság nélkül való: „Másik kutatás szerint a nem házasságban élők többet sportolnak a „bekötött fejűekkel” ellentetében". Nem mondanánk, hogy minek. Merthogy a mozgás jótékony hatással van az érrendszeri betegségekre. Miként a házasság is. Ráadásként az jót tesz a szívnek is.