... mert ha valóban segíteni szeretnének az éppen általuk, az ő egyetértésükkel, buzdításukra szétbombázott arab világ menekültjein, akkor a szomszédos, békés és dúsgazdag, USA-val szövetséges muszlim országokban is építhetnének magas színvonalú menekülttáborokat. ... Ez nem erről szól...

delhir.info

Belpolitikán, érzéketlenségen és pánikkeltésen túl, csak nyugodtan.

Elkerülte a figyelmemet az elmúlt időben ez a piciny kis kérdésecske. Az Öböl melletti országok miért nem vállalják be a menekülteket? Szaud Arábia, Qatar, Egyesült Arab Emirátus, Jordánia, Omán, Irán. Van köztük nagyon gazdag is. A többi is viszonylag békés. Vagy a többi iszlám ország. Törökök. Türkmének. (Most olvastam, hogy kb. 1.5 millió szír menekült van törökországban)

Nyilván nem vagyok otthon az iszlám vallás különböző ágaiban és egymáshoz való viszonyában. Vannak szakértők, akik naprakészen képesek lennének elmondani most, hogy melyik ország miért nem.

De nincs arab szolidaritás? Nincs iszlám szolidaritás? Egymás felé a vallásos emberek nem felelősek? (Tudom, hogy nem csak arabok menekülnek)

Vagy ezt éppen az iszlám állam teszi a maga kegyetlen módján? De akkor nem azt kellene kimondani, hogy titkon mindenki érdekelt, hogy létrejöjjön. Az iszlám országok titokban támogatják. Most éppen a maguk kegyetlen módján politikailag és vallásilag egységes országot gründolnak. Mi a különbség a nagy francia forradalom terrorja és az iszlám állam között? Az arab világ rátalált az identitására. Kitakarítja magából, ami nem odavaló. A nyugatit, az európait, a keresztyént. Mindent, ami nem egyeztethető össze az iszlámmal. Valóban forradalom. Minden forradalom csúnya. Minden ami radikálisan változtatni akar. Ezzel számolni kell hosszú távon. Az iszlám államot nem lehet legyőzni szövegeléssel, pénzzel. Ez más. Egy új identitás.

Ha az iszlám elől menekülni kell, akkor miért ragaszkodnak az iszlámhoz? (Tudom, hogy nem csupán muszlim emberek menekülnek.)

Miért várják, hogy befogadják őket, az iszlám híveit és azon szocializálódott embereket, úgy hogy az iszlám elől menekülnek éppen?

Miért várják el, hogy ők iszlamistaként élhessenek tovább ott, ahová az iszlám túlkapásai elől menekültek el?

Miért kérik számon a befogadókon az iszlám tanításait? Miért akarják iszlamistává tenni azt a környezetet, amelyik őket az  iszlám üldözése elől befogadta?

Miért akarja a befogadó környezetét olyanra alakítani, amely elől menekült?

Miért tüntetnek, tüntethetnek Európa városaiban az őket befogadók ellen, és az őket üldöző vallás mellett?

Éppen ezért fontos az az idézet mondat. Miért nem fogadják be a saját menekültjeiket? Ha a menekültek ennek az arab, iszlám új identitásnak az áldozatai, akkor miért a befogadókkal keménykednek, hogy a mi forradalmi identitásunk mennyivel magasabb rendű mint a tiétek, hitetlen kutyák. (sajnos a hitetlen kutya részint igaz e modern Európában) De a hitetlen kutyák pénze, segélyei, támogatásai, viszonylag nyugodt országa és életfeltételei elfogadhatók. Sőt kívánatosak. De úgy, hogy ide kevés kivétellel nem integrálódnak, sőt tüntetően kívül maradnak ezen a kultúrán.

Ha merjük így nézni. Túl az elcsigázott menekült fásult szemeken, árvákon és bolyongó hontalanokon, akkor nagy léptékben, hosszú távon ez Európa megszállása. (Finoman célozva rá, és nagyon halkan, talán félelemből, a menekültek bármikor trójai falovakká lehetnek.) Valamilyen meghatározó változás viharának az előszelei ők. Nem a vihar a kérdés, hanem a mikor és hol és hogyan készülünk rá. Mi magyarok ezt ismerjük. 1541. augusztus 29. Budát bevették a túrista janicsárok.wikipedia Csak szelfizni jöttek és véletlenül a stratégiailag fontos bástyákon, csomópontokon álltak meg, és rejtették el a magyarok fegyvereit. A magyar csapatok csak lesték, de mire rájöttek, hogy mi zajlik már övéké volt a vár.

Azóta ordítjuk gyerekkorunk ismert versikéjét. Enyém a vár, tied a lekvár. (Nem tudom, hogy így van-e, de jól hangzik)

"Látok egy rettenetes sárkánt, mely méreggel dühösséggel teli, kapóul* és ölében viseli a magyar koronát; én csaknem mint egy néma, kinek semmi professiom [hivatásom] a mesterséges szólásra nincsen, felkiáltok mindazonáltal, ha kiáltásommal elijeszthetném ezt a dühös sárkánt, kiáltván: Ne bántsd a magyart! Szegény magyar nemzet, annyira jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden? hogy senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon? hogy senki utolsó halállal való küzködéseden egy biztató szót ne mondjon? Egyedül legyek-e én őrállód, vigyázód, ki megjelentsem veszedelmedet? Nehéz ugyan ez a hivatal nékem, de ha az Isten az hazámhoz való szeretetet reám tette, imé kiáltok, imé üvöltök: hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tüz! Ime tudománt tészek* előtted, nagy Isten, mindent akit tudok kikiáltok, hogy éntülem elaluvásomért nemzetem vérét ne kérd elől, amint megfenyegettél az nagy Ezekhiel prophétával: Venientem gladium nisi annunciaverit speculator, animarum quae perierint sangvinem de manu ejus requiret Dominus [Ha az őrálló a közeledő kardot (fegyvert, veszedelmet) nem jelzi, a fegyvertől elveszettek vérét az ő kezéből kéri számon az Úr].

De mi dolog ez, magyarok, hogy nem csak az őrállótok jelenségét* hallván, hanem magatok szemével a veszedelmet látjátok, s mégis fel nem serkentek mély álmotokbul? Úgy hallom, a tengeri medve oly bátorságos és gond nélkül való a menykő félelmétől, hogy mikor legjobban dörög is az ég, az mentül magasabb kősziklára felhág és ott édesden aluszik. Avagy talám ilyen securitással [biztonságban] vattok ti is? Ugy vagyon. Az borostyánfának is irják a naturalisták* menykő ellen való bizodalmát; ugy vagyon, azért is adtuk magunkat ennek a laurusnak* árnyéka alá, hogy megmaradhassunk. De félek rajta, hogy a Fatum* ennek a nemes ágnak az erejét megtompitotta csak a mi veszedelmünkre is, vagy hogy hervad belső titkos okokbul gyökere. Ha azért okvetetlen bizodalmat nem találunk csak a mezitelen reménségben, szükséges, hogy oltalmat nézzünk magunknak magunk emberségében és vigyázásunkban Isten után. A pacsirták példája adjon okot nekünk a mi magunk bizodalmában, mely ha nem lesz, héjában reménljük szomszédoktul s más idegen barátinktul segitséget. De még az Istentül is tunyául kérni segitséget, vétek és bolondság, amint bölcs Demosthenes* néha mondja vala: Nam non modo Deus, sed ne amicus quidem rogandus est, ut dormitanti cuiquam aut desidi praesidio sit. [Mert nemhogy az Istent, de még a barátot sem szabad kérni arra, hogy az alvónak vagy renyhének segitségére legyen.] Magyarok, tinéktek szólok."
 Zrínyi Miklós:  Ne bántsd a magyart    Az török áfium* ellen való orvosság, avagy Az töröknek magyarral való békessége ellen való antidotum*. 

link:   Jeszenszky Géza Bevándorlás: itt az illúzió vége  valasz.

Jól felszereltek a fiatal utazók     magyarhirlap

Hazárdjáték: a kurdokat üti Erdogan az iszlamisták helyett valasz.

Lassú ostrom atv.hu/belfold

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások