Bogárdi Szabó István: „Ahogy a thesszalonikaiak szenvedő hűsége erőt adott a többi gyülekezetnek, úgy az, hogy nektek van bátorságotok kiállni a nyilvánosság elé, megosztani velünk sorsotokat és meghallgatni bennünket, azzal minket erősítetek."

A keresztényüldözésről tartanak konferenciát Budapesten - reformatus.hu

Orbán Balázs: Én úgy látom, hallgatva a beszédeket, hogy nekünk sokkal fontosabb az, hogy Önök itt vannak, mint fordítva. Ugyanis valójában Önök erősítenek meg minket, nem pedig fordítva.

Adottságnak tekintjük a békét, a jólétet, a szabadságot - Mandiner

A napokban lezajlott a második budapesti nemzetközi konferencia az üldözött keresztyénekről. Olvasva a különböző beszámolókat, vissza-visszatérő kérdés volt a világ különböző részein üldözött keresztyének és Európa viszonya. Egész pontosan az a nagy talány, hogy az emberjogi szólamoktól harsány európai elit miért mutat ilyen szembetűnő visszafogottságot az üldözött keresztyének melletti kiállásban? Erről megírtam a véleményemet Okkal féltjük-e a kereszténységet? c. posztomban. Viszont új és fontos szempontot vetett fel Bogárdi Szabó István püspök és Orbán Balázs államtitkár, s állításuk nagyon egybecseng. A püspök ezt mondta: „úgy az, hogy nektek van bátorságotok kiállni a nyilvánosság elé, megosztani velünk sorsotokat és meghallgatni bennünket, azzal minket erősítetek." Az államtitkár ezt: „Én úgy látom, hallgatva a beszédeket, hogy nekünk sokkal fontosabb az, hogy Önök itt vannak, mint fordítva. Ugyanis valójában Önök erősítenek meg minket, nem pedig fordítva.”

Különös módon, miközben itt zajlik egy diskurzus az üldözött keresztyénekről, s a visszatérő téma, hogy miért hallgat az európai elit, azonközben kevés szó esik arról, hogy Európában, ahol a volt kommunista országokat leszámítva nem volt ugyan nyílt keresztyénüldözés, de az utóbbi évtizedekben mégis csak lezajlott egy békés folyamat, amely a nyílt keresztyénüldözéshez hasonló „eredményt” hozott: a keresztyének számának brutális csökkenését. Mindezt ráadásul úgy, hogy nem volt nyílt keresztyénüldözés, a nyugati országokban senkit nem tiltottak el attól, hogy templomba járjon, hogy kiálljon a hite mellett. Nálunk is a kommunizmus nyílt és agresszív ateizmusa után eljött a vallás szabad gyakorlásának ideje, de azt nem merném állítani, hogy az emberek özönlöttek a templomokba. Azt kell mondjam, Európa keresztyénietlenítése vértelenül zajlott le, az ideológia síkján.

S ha az a kérdés, hogy a keresztyénüldözések kapcsán miért hallgat az európai elit, akkor nem kerülhető meg az a kérdés sem, hogy miért hallgatnak a valaha volt keresztyén társadalmak? Legalábbis én nem érzékelem, hogy a keresztyének üldözése a mindennapi diskurzus része lenne, hogy széleskörű tiltakozást váltana ki. Ezt hívom én keresztyén öntudatlanságnak. Meggyengültek, avagy el is haltak az önvédelmi reflexek, s a keresztyénség melletti kiállás nem tűnik fel hitvallási és erkölcsi feladatként. Vélhetően azért nem, mert – ahogyan Orbán Balázs mondja – adottságnak tekintik sokan a keresztyénséget, még olyanok is, akik amúgy keresztyénnek vallják magukat.
Vélhetően ez a keresztyén öntudatlanság áll az elmúlt évtizedek európai eszmetörténeti folyamata mögött, melynek eredménye a keresztyénség társadalmi jelenlétének brutális legyengülése. Egy öntudatát vesztett és megfélemlített keresztyénséggel bizony elég bajos kiállni a világ különböző részein üldözött keresztyénekért.

Így állhat elő az a különös helyzet, amit Bogárdi Szabó István püspök fogalmazott meg, hogy ti. az üldözött keresztyének erősíthetik a mi hitünket. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy azok a keresztyének, akiket tényleg üldöznek, adhatnak újra öntudatot egy elkényelmesedett, hitében megroggyant európai keresztyénségnek.

Az európai elit pedig nyilván azért hallgat, mert pontosan tudja ezt. Még csak az kellene, hogy Európa újra keresztyén öntudatra ébredjen a keresztyénüldözések elleni tiltakozás következményeként! Az öntudatlan keresztyénség a „jó” európai keresztyénség. Éppen ezért jelent „veszélyt” a kicsiny Magyarország, amely nem átall szembemenni az európai keresztyénség felszámolásának ideologikus programjával. Most már csak az a kérdés, hogy az öntudatlan keresztyének milliói itthon és a nyugati országokban mikor ébrednek tudatára annak, hogy úgy vették el tőlük keresztyénségüket, hogy észre sem vették.

Hozzászólások