Református Egység Fesztivál
2014.05.29. - Jakab BálintA politikai határok elválasztó valóságát is meghaladhattuk a Magyar Református Egyház közösségében. Ugyanaz a zsinati közösség, amely kimondta az egységes Magyar Református Egyház létrejöttét, 2013-ban elfogadta és új fordításban hitvallásaként megerősítette a Heidelbergi Káté szövegét, melyre nemcsak keresztyén tanításként, hanem mint a reformáció kulcsfontosságú, Európa egyéni és közösségi értékeit gyökeresen megújító dokumentumára is tekintünk.
Öt éve, 2009. május 22-én mondta ki és írta alá a világ magyar reformátussága, hogy együvé tartozik. Egy a nyelv, egy a hit, egy a keresztség. És egy a jövő: Jézus Krisztus, és mi őt akarjuk követni.
Fél évtizeddel később május utolsó szombatján újra összegyűlt a világ magyar reformátussága Debrecenben. Ünnepi alkalom és számvetés volt egyszerre ez a találkozó.
A gyugyi csoda igaz története
2014.05.22. - Jakab Bálint– Miért? Van csodapadjuk?
– Ne kezdjék már maguk is! Ez az egész terület egy energiazóna, onnan, attól a fakaputól fel, addig a gesztenyefáig, aztán végig a temető mellett. A ravatalozó már nincsen benne, de a pad előtte még igen.
– Tehát ezért hívják csodapadnak.
– Egy fenét! Azért hívják úgy, mert a maguk kollégája kitalálta.
Amikor Isten megteremtette a mennyet és a földet, az előbbit örök fénnyel, az utóbbit sárkányvonalakkal látta el. Hívják ezeket Szent György-vonalaknak is, amelyek mellett Ley-vonalak osonkodnak. Ezek a kijelölt egyenesek keresztbe-kasul szelik a földet és sok energiát hordoznak. Mármost azért, aki ezeken a vonalakon jár-kel, nagyon megnyugvást talál az ő életében.
Mert a mieink
2014.05.15. - Jakab BálintOrbán Viktor szombati miniszterelnöki esküjén azt mondta, „a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában. Mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete, amelynek meg kell kapnia a kettős állampolgárságot, meg kell kapnia a közösségi jogok teljességét, és meg kell kapnia az önigazgatás lehetőségét is”. Szavait a külügyi bizottság keddi ülésén Martonyi János külügyminiszter is igyekezett helyre tenni.
A magyar miniszterelnök új hivatali ciklusának kezdetén megfogalmazta a számára és talán az általa vezetett jövőbeni kormány számára is legfontosabb ügyek prioritásait a gazdaságban, a foglalkoztatás tekintetében, a külpolitikában. Ez utóbbi kapcsán említette a környező országokban élő magyarokkal kapcsolatos elképzeléseit. Aki ismeri a miniszterelnök korábbi megnyilatkozásait, illetve az elmúlt négy évben épp e területet érintő törvényhozási folyamatot, semmi különöset nem találhatna a miniszterelnök megfogalmazásában.
Vagy-e magyar-e?
2014.05.08. - Jakab BálintEmberi mivoltukból kivetkőzött asszonyokat uszított Pásztor István délvidéki politikusra Gaudi-Nagy Tamás kedden a Kossuth téren. A YouTube-ra kikerült felvétel szerint a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét nem kímélték a felhevített idős nők. Ketten megszállottan köpdösték, egy harmadik pedig ocsmányságokat vágott a fejéhez, perceken át követve a politikust, amit az nem túl lelkesen, de rezignáltan tűrt.
Leköpték, lehazaárulózták Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökét. Történt mindez Budapesten, Magyarország fővárosában. Tették ezt úgynevezett anyaországi magyarok egy kisebbségi sorsban élővel. A nagyon magyarok a kevésbé annak tartott magyarral.
Mától a magyar föld
2014.05.01. - Jakab BálintAlapvetően a világ majd minden országa próbál törekedni arra, hogy termőföldje saját állampolgárainak kezében maradjon, mert a termőföld is erőforrásnak számít.
A magyar föld nem volt mindig a magyaroké. Tulajdonjogilag még úgy ahogy, míg nem jött a török, akinek a föld alig, annak kincse, azaz termése annál inkább kellett. Előtte a földesúrnak, utána pedig a Habsburgnak, aki az országot úgy tekintette jussának, hogy más népeket telepített rája. A magyar ezt is kiheverte, szorgos sváb kezek és tót talpak alatt vált áldássá a föld, akik nyelvet alig, szívet pedig komótosan váltva magyarrá lettek lassan. De a föld kevésnek bizonyult. Keveseknek jutott sok belőle, sokaknak pedig semmi.
Mekkora a tű foka?
2014.04.24. - Jakab BálintAzon gondolkoztam, hogy az Úr miért nem nyúl utánam, vajon mit kell még tennem. És akkor jöttem rá: az életben nem én mondom meg, hogy mit kell csinálni, hanem a feladatot föntről kapom, de meg kell tanulni meghallani.
Hogy sikeres legyen valaki, sok pénzt kell szerezni, aztán kitenni ezt az ablakba, legalábbis a média nyilvánosságába. Mert nem elég gazdagnak lenni, annak is kell látszani. Hogy sikeres legyen igazán, azért több is kell a pénznél, befolyásosnak kell lenni, jó projekteket kiötölni, mögé állni jó céloknak. Közösségi embernek kell lenni, legalábbis annyira, hogy komoly befolyása legyen személyesen egy közösség alakítására.
Nagyhét
2014.04.17. - Jakab BálintIsteni szempontból is szükségszerű volt, hogy így történjen minden. Igazából nem Istennek volt szüksége erre a drámára, hanem az embereknek.
Kató Béla erdélyi püspök húsvéti körleveléből – reformatus.hu
Sok titok van az Isten-történetben. Éppen azért mert Istené. De a legnagyobb ezek közül kétségtelen az a mozzanat, amely a nagypéntek és húsvét köré fonódik. Ebben a(z üdv) történetben minden emberi logika a fejetetejére áll.
Jézus előre jelenti azokat, amik vele történni fognak, de alig van valaki, aki komolyan venné őket. Talán legkomolyabban az ellenségei veszik őt, akik emlékeznek arra, hogy magáról mondta, miszerint megölik, de harmadnapon fel fog támadni.
Elgondolkoztattál
2014.04.10. - Jakab BálintAmit a perifériakapitalizmus gyalázatos kelet-európai verziója miatt joggal dühös néptömegekről írsz, az is teljesen indokolt. Ezekhez a problémákhoz képest a minapi nézeteltérésünk csakugyan másodlagos. Elgondolkoztattál, s remélem, hogy az olvasókat is.
Tamás Gáspár Miklós tekintély. Legalábbis jól behatárolt értelmiségi körben. Véleménye olykor sarkos, politikai nézetrendszere nemcsak írásaiban sorjázik, maga is tagja volt a rendszerváltó parlamentnek, s benne az azóta süllyesztőbe került liberális pártnak. Ezért is talányos, hogy miért választotta egykori ellenzéki szerepét, holott meggyőződéses baloldali gondolkodó.
Mikor lesz valami az, ami?
2014.04.03. - Jakab BálintGyorsított eljárásban állítottak bíróság elé két vasutast, akik egy szerelvényből 190 liter gázolajat próbáltak lecsapolni Sopronban, közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség. Tíz- és húszliteres kannákkal közelítették meg a helyszínt, a kerítésen átmászva jutottak be. A tartálykocsi plombáján áthúzott vasláncot elvágták, de csak százhúsz liter üzemanyagot fejtettek le, mert megzavarták őket.
Ha nagyot kiált Sopron határában az ember, áthallatszik a határ túloldalára, ami már Ausztria. Ez a határ két világot választ el egymástól. Ez a két világ nem csak pénzben mérhető. Abban is, de sokkal többen: gondolkodásban, hozzáállásban. Nem szeretem a nyavalygást, hogy a szomszéd rétje mindig zöldebb, de ha valaki a nyugati határ bármelyik pontján átmegy autóval vagy éppen gyalog, észreveszi a különbséget. Egyik oldalon gazzal benőtt árkok, a másikon a barázdák is kaszálva vannak. Határon innen vállig érő kerítések vasból, néha erődítményszerű falak mögé kényszerült házak, a túloldalon alig van kerítés, tágasak az utak.
Seuso-kincsek és a pannon tudat
2014.03.27. - Jakab BálintMagyarország megszerezte a római kori, felbecsülhetetlen értékű Seuso-kincs egy részét, jelentette be a kormányfő. Orbán Viktor kormányfő azt mondta, a kincs mindig is Magyarországé volt, sosem mondtunk le a tulajdonjogunkról. "Ha a mienk, akkor jobb, ha nálunk van, mint másnál" - mondta.
Az utóbbi idők egyik legrejtélyesebb történetének darabjai kerültek vissza Magyarországra, a Seuso-kincs néven ismert egykori római gyűjtemény egy része. Titokzatos halál, csempészés, jogi hercehurca, államközi botrányok és sok rejtély, ami hozzákapcsolódik. Nevét egykori feltételezett gazdájáról kapta a kincs, ami egy gazdag római polgár 4. században lerombolt villájának romjai alatt vészelt át közel tizenhat évszázadot a Polgárdi és Szabadbattyán közötti Kőszárhegy közelében.
Száz év múlva a világ
2014.03.20. - Jakab BálintAz IPCC most először foglalkozik a klímaváltozás és az emberi konfliktusok viszonyával, bár Field elismeri: nehéz számszerűsíteni, hogyan hat a klímaváltozás a társadalomra. A klímaváltozás közvetett módon növeli a konfliktusok kialakulásának esélyét, az erőszakba forduló tüntetésektől kezdve a polgárháborúkig, mert ráerősít a konfliktusok kiváltó okaira, a szegénységre és a gazdasági válságokra.
Divatja igazán a 20. század közepétől van a futurológiának. Bár az ipari forradalom kora már kitermelte azokat a víziókat, amelyek H. G. Wells vagy Verne Gyula regényeiben megjelentek, s a jövőről mondtak el képtelenebbnél képtelenebbnek tűnő dolgokat. Aztán az élet néha utánaillant a fantáziának, s bár olykor más formában, de mégis valóra vált valami a lehetetlennek tűnő dolgokból.
Föderális Ukrajna?
2014.03.13. - Jakab BálintMindenekelőtt Ukrajna keleti és délkeleti részeiből egyre erőteljesebb hangok érkeznek az ország föderalizációs átalakításának igényéről. Eddig minden ukrán elnök – Janukovicsot is ideszámítva - egyetlen központi hatalom létezésében gondolkodott. Ebből eredtek a régiók elégedetlenségei.
Az esetleges föderalizációs irányba való elmozdulás párbeszédéhez való impulzusokat egy új kezdeményezés, Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter javaslata jelenti.
Kissinger négy javaslata az ukrajnai válság megoldására – spiegel.de
Európa nagyhatalmait és az Amerikai Egyesült Államokat jobban érdekli az ukrán-orosz konfliktus, mint azt mifelénk a hírcsatornák jeleznék. Nem véletlenül, mert ott nemcsak a nagyhatalmi érdekek érvényesítése van terítéken, hanem a második világháborút lezáró békeszerződések és az általuk garantált egyensúly megbomlása is. Ezért sem akart hallani senki az Európai Unióban a status quo megbolygatásáról, s benne legkevésbé a nemzetiségi problémák uniós szintű kezeléséről. A délszláv háború idején a tagországi kiválást sem támogatták némely nyugati államok, miként az első próbatétel, Németország egyesítése egyenesen az angolok és franciák ellenkezésébe ütközött.
Hitoktatás, vagy amit akartok
2014.03.06. - Jakab BálintAz állami iskolák 1., 5. és (az állami hatévfolyamos gimnáziumok esetében) 7. évfolyamon 2013 szeptemberében bevezetésre került heti 1 tanórában a kötelező erkölcstan oktatás, mely helyett a tanuló ill. szülője választhatja valamely egyház hit- és erkölcstan oktatását.A 2014/15. tanévben belépő új évfolyamokkal már az 1-2., 5-6. és (hatévfolyamos gimnáziumok esetén) 7-8. évfolyamra terjed ki a kötelező erkölcstanoktatás és így a választás lehetősége.
Én nem tudom, hogy mások hogyan oldják meg a hitoktatást az iskolában, de nálunk eléggé gyötrelmes. S oka van annak. Például van egy közel nyolcvanezer lakosú megyeközpontban tizenkét állami kézben lévő általános iskola, megpúpozva a környező falvak gyerekeivel, merthogy a szülők, ha már bejárnak dolgozni, behozzák gyerekeiket is. Némelyek a jobb tanítás minőségének reményében, másoknak meg egyszerűbb logisztikailag kivitelezni a gyerek szállítását, illetve délutános felügyeletét.
Másként viszonyult
2014.02.24. - Jakab BálintJancsó szellemének jelenvalóságáról beszélt. Mint fogalmazott, a nagy művésznek két élete van. Egy, amikor a műveket készíti, kínlódik, harcol értük, aztán a második, amikor a műveivel birkózik az állandóan változó világ és megpróbálja megfejteni különösségeit és rejtélyeit.
Kicsi ország vagyunk ahhoz, hogy becsülni tudjuk nagyjainkat. Nem a területünk kicsi – csak akkor, ha egykori önmagához viszonyítjuk -, hanem a szívünk. Ebbe a magyar szívbe minden belefér, s ami mégis, az olyan kevés. Itt vannak a nagyok. Akik magyarként lettek naggyá. A nagyság önmagában van. Nem a visszaigazolásokban csupán. Adyt nem igazolta Párizs, legfeljebb csábította, Bethlen Gábornak sem állt rendelkezésére egy oszmán birodalmi méretű hadsereg, mégis győzelemre vezette seregeit.
Nyelv és hit
2014.02.20. - Jakab BálintOrbán egy hosszabb evangéliumi példázat után azt mondja, hogy az ő kormánya nem ásta el, ami rájuk bízatott, hanem jól sáfárkodtak vele.
Nem hallgattam, nem is láttam aznap, később, felvételről néztem vissza a szokásos évértékelőt, amit Orbán Viktor miniszterelnök tartott. Addigra elolvastam politológusok színtől, szagtól sem mentes értelmezéseit, ellenzéki politikusok reakcióit, a holdudvar publicisztikáját. Az értelmezés tett kíváncsivá, hogy megnézzem utólag azt a beszédet, amely szokványosan és mégis az állóvizet felkavarva megjelent a magyar médiapiacon. Egy ma ellenzékinek tekintett televízió felvételét nyitottam meg, nehogy az elfogultság áldozatává váljak.
Holtáiglan
2014.02.13. - Jakab BálintA házasság nem egy talált üzlet, nem egy talált szövetségi szerződés, hanem Isten ajándéka – mondta. Hozzátette: a házasság soha nem lesz válságban, hiszen az Isten ajándéka.
Messziről kell kezdenem a történetet, éspedig onnan, hogy van egy keskeny utca a szülőfalumban, amit Őszök szorosának hívnak. Szoros az a legjavából, a ráfos szekér tengelyvégét is figyelni kellett, nehogy megakadjon valamelyik gyakakertben. Nevét az azóta már teljesen eltűnt Ősz nemzetségről kapta, akik közül többen lakhattak itt valamikor, én csak Ősz Pista bá malmáról hallottam mondókát, aki az egyetlen vízimalmot működtette a faluvégen.
Holló a hollónak
2014.02.06. - Jakab BálintA jelentés bírálta az egyház homoszexualitással, abortusszal és művi fogamzásgátlással kapcsolatos álláspontját. Erre az érsek azt mondta, hogy a világszervezetnek nincs joga az egyházat "vitára nem bocsátandó" erkölcsi tanításainak megváltoztatására kérni. Úgy vélte, hogy a homoszexuálisok házasságát pártoló nem kormányzati szervezetek valószínűleg befolyásolták az ENSZ-bizottságot a jelentés "ideológiai vonalának" erősítése céljából.
Az ENSZ gyermekjogi bizottsága kiadott egy jelentést, amelyikben bírálja a Vatikánt, hogy nem tesz meg mindent a katolikus egyházban történt pedofília-ügyek felderítéséért. De tovább is mennek a jelentéstevők, felemlegetik az ír Magdolna-mosodák ügyét és azt, hogy az egyház saját hírnevét fontosabbnak tartotta az ügyek kivizsgálásánál.
Hitelesség
2014.01.30. - Jakab BálintHa minden olyan egyszerű lenne, mint egy útszéli lerobbanás. Az autó csődöt mond, az ember beüti a segélyhívó számot, a sárga angyalok sietve érkeznek és szakszerűen segítenek. Csakis az ADAC lehet ez, szükségben a segítség – csakhogy mostanában neki kellene segíteni, ha lehetséges, leginkább kívülről.
Magyar ember számára sem ismeretlen ez a négy betű: ADAC. Márkanév, önmagában is a hitelesség intézménye. Volt! Nem sokkal ezelőttig. A világ második legnagyobb autóklubja, 19 milliós tagságával Németország legnagyobb taglétszámú társasága. Bevételeinek kisebbik része származik a tagsági befizetésekből, befektetői tevékenysége révén milliárdokat képes megmozgatni.
Mutassák papírjaikat!
2014.01.23. - Jakab BálintHárom milliárd forintos keretösszegből, Diplomamentő néven képzési programot indít a nemzetgazdasági minisztérium. A tárca keddi közlemény szerint Magyarországon több tízezren azért nem tudják átvenni a diplomájukat, mert bár államvizsgáztak, a szükséges nyelvvizsgát még nem tudták megszerezni.
Magyarország különös ország. Vagy így, vagy úgy, de sohasem mértéktartóan. Ebben az országban valamit vagy nagyon elszabotálnak, vagy Buzgó Mócsing módjára teljesítenek. Itt az Európai Unió szabályai mindig szigorúbbak, mint máshol, a saját törvényeink eredményessége valahogy mindig megfeneklik végrehajtáson.
Emlékezet
2014.01.16. - Jakab BálintAz utóbbi évtizedek egyik érdekes fejleménye, hogy a globális felmelegedés miatt visszahúzódó jégből kiolvadnak a közel száz éve a hegyekben elesett és a jégben konzerválódott katonák.
A száz éves évforduló feltépi újra a sebeket, amelyeket Európa önmagán ejtett. Száz éve tört ki az első világháború, no, nem ezekben a napokban, hanem kicsit később, mikor a magyarokat gyűlölő Franz Ferdinandot pisztolyvégre kapta egy szerb nacionalista diák Szarajevóban. Elég volt ez apropónak, később következménynek is, legalábbis nekünk, magyaroknak.
Másról szeretnék beszélni: az emlékezetről.