A fejlesztők számára jelenleg a legnagyobb problémát az jelenti, hogy milyen nyelven, milyen formában rögzítsék rajta az atomhulladékok elásásának helyeit, hiszen a jövő emberei már lehetséges, hogy nem a ma használt nyelveken kommunikálnak majd egymással.
Évmilliókra rögzítenek majd adatokat fontos dolgokról, például az atomtemetőkről, a halál bunkereiről. A kérdés, hogy milyen nyelven, mert lehetséges, hogy már nem a mai nyelveken kommunikálnak egymással az emberek.
Ez a következőket feltételezi:
Az angol nem lesz mindenki nyelve, s még kevésbé az örökkévalóságé. (Azért ma még nem árt tanulni erre a néhány évtizedre).
A kínai sem lesz akkor használatos, tehát kár félni a keleti inváziótól.
A nyelvi kommunikáció, mint alapvető közlekedési forma a homo sapiensen belül talán az egyik lehetőség lesz. Lehet, hogy akkora csak mutogatnak vagy modern kütyükön billentyűt nyomogatnak a kései utódok.
Ebből következően elsorvadnak olyan végtagjaik, mint a láb vagy fül, amelyekre nem lesz szükség. Viszont aránytalanul megnő a szem és a pocak, egyik a monitorok igénybevétele miatt, vagy az akkora már szembe épített mini kamerák álcázására, a másik pedig a sok bevitt kalória miatt. Bár ez utóbbit nem merjük határozottan állítani, mert lehet, hogy pirulányi vagy habfoszlányos lesz a mindennapi betevő, amelynek kalóriamennyiségét chipek szabályozzák.
Megoldódik a környezetterhelés problémája is, hisz az anyagcsere szükséglet félévente jelentkezik majd, ami a nemcsak a vízfogyasztás drasztikus csökkenésében lesz tetten érhető, hanem olyan tiszta és higiénikus anyag kerül ennek következtében a természetbe, amely a vizeket, sőt a levegőt is tisztítani fogja. Beindulhat egy fordított fotoszintézis.
Mivel a nyelv használatával nagyon sok levegőt fogyaszt az ember, ennek kiiktatásával természetesen sokkal több fog megmaradni, sőt egyre több. A végén több levegő lesz, mint szó.
Borges tévedett. Nem létezhet elméletileg sem a babiloni könyvtár, amelyben minden könyv megtalálható. A polcok elrendezése még lehet tökéletes, de egy szótár mindenképp kimarad belőle, épp az, amelyik a tárolás nyelvének dekódolását adhatná. Ez pedig a világ tökéletlenségét vetíti elénk.
Marad tehát Apáczai de necessitate… igazsága: lehet, hogy mégis héberül beszélnek majd az angyalok a paradicsomban.
Post scriptum:
A nyelvi megértés pedig már akkor véget ér, ha a harmadik nemzedék nem érti az elsőt. És fordítva.
Ha Istennel nem számol a futurológia, a linearitás rabszolgájává válik. De Isten Isten marad.