Családbarát

Ugyanez igaz az egészségügy területére is.  A családbarát ország logó sokkal több, mint egy kedves kis motívum, ez egy olyan szemléletet tükröz, amely az élet minden területére vonatkozik. Nemcsak a gyermekekről és az anyákról szól, hanem az apákról, a nagyszülőkről is. A lényege pedig az, hogy minden egyes szakpolitikai intézkedés kidolgozása és megvalósítása esetén az egyénre mint családtagra gondoljunk, aki nem szakítható ki – azaz nem jó, ha kiszakad – ebből a közösségből. Nemcsak az individuumot szólítjuk meg, hanem egy közösség tagjaként tekintünk rá. Erről szól a családbarát vállalat, szülészet, önkormányzat, turizmus, stb. (...) Emellett a családbarát ország, mint mozgalom a közeljövőben mindinkább erősödni fog, egy nagyon komoly fejlesztési forrást is előirányoztunk rá. Reményeink szerint általánossá válik az élet minden területén, egy olyan gyűjtőfogalommá, ami az azt üzeni: mi odafigyelünk rád, mint egy család tagjára.

Mi odafigyelünk rád, mint egy család tagjára -csalad.mandiner.hu

 

Akármilyen színezetű is lenne Novák Katalin, akármilyen kormány is találta volna ki, hogy a családoknak, „családügynek” legyen államtitkára, én támogatnám. Merthogy magát az elvet is támogatom, a családbarát országot, és lenne is néhány javaslatom Novák Katalinnak, hogyan lehetne még inkább a családokra koncentrálni. 

Olimpia minden nap

De nem fogom kiverni, vagy kiveretni a gyerekemből – a szó egyik értelmében sem – a létező legjobb teljesítményét. Csak akkor, ha ő is őszintén erre vágyik. Mindig a sikeres sportolókkal foglalkozunk, akik elértek valamit, azokkal nem, akik középszerűek, gyengék, esetleg csak a szülői nyomás miatt vannak ott, ahol. Mi van velük? Ők mit éreznek, amikor végignéznek egy olimpiát? Nem akarom látni a gyerekem szemében a legyőzöttek tekintetét, sem az edzői kioktatást hallani, sem azon lamentálni, milyen sporteszközzel lehet addig kínozni az izmait, amíg két másodperccel jobb időt fut. Nekem kellenek azok a másodpercek, azok a reggelek. Sétálni fogunk, ráérősen, természetet járni, bohóckodni, és igen, igen, tízig aludni hétvégeken! Vessetek meg érte! Valakinek szurkolni is kell.

Fenyvesi Zsófi: Ezért nem lesz az én gyerekemből olimpikon - wmn.hu

Érdeklődéssel olvastam Fenyvesi Zsófi írását arról, miért nem lesz az ő gyerekéből olimpikon, aztán olvasás közben rájöttem: dehogynem, Zsófi. Hiszen ezt csináljuk minden nap, magunkkal, gyerekeinkkel, mindenkivel: olimpiát akarunk nyerni, újra és újra.

Menstruátorok a szexisták ellen

És hogy segítsünk terjeszteni a meszidzset: a kiállításon osztogatott szórólap szerint ideje új, gender-semleges szavakat használnunk az olyan idejétmúlt kifejezések helyett, mint „nők”, „anyák” vagy „lányok”. A javaslat szerint a legjobb az lenne, ha a nőnemű egyedeket mostantól „menstruátornak” vagy „menstruációval rendelkező embereknek” neveznénk.

„Nők helyett beszéljünk menstruátorokról!” Megnéztük a CEU menstruációs kiállítását - mandiner.hu

 

A magyar kormánynak szakítania kellene azzal, hogy konzervatív családi értékrenddel palástolja a nemi alapú megkülönböztetést – figyelmeztetett Budapesten az ENSZ szakértői csoportja. (...) A szakértő szerint a magyar kormány - annak ellenére, hogy elismeri a nők igényét a munkavégzésre - politikáját a nők mint háztartásbeli, adott esetben háromgyerekes anyák idealizálására alapozta, feloldhatatlan dilemmát teremtve.

Szexizmusról szól az ENSZ jelentése - origo.hu

 

A lényeg tehát, kedves hölgyem, amennyiben olvassa ezt a reposztot, jó, ha tudja: Ön többé nem nő, esetleg anya – nem bizony. Egyszerűen csak egy menstruátor. Nem kell azonban megijedni, mert fellélegezhetünk: az ENSZ szakértői csoportja segít helyrebillenteni a középkori magyar állapotokat. 

Kötelékek

Fertőző kultúrában élünk. Mentális fertőzés szedi az áldozatait. A tárgyközpontú szemlélet áttelepült a közgondolkodásra, és beférkőzött a családokba. Azért küzdünk, hogy pénzünk legyen, és hogy vásároljunk, és egymással is tárgyként bánunk.


Családkonferencia – origo.hu

Európa egyik legnagyobb gondjának, a népességfogyásnak, illetve a munkaerőhiány problémájának megoldását sok politikus a bevándorlásban látja. Tegyük hozzá, hogy a kontinens nyugati felén. Aki azt gondolja, hogy valami új történik, tévedésben van, hiszen az utóbbi két évszázadban a gyarmati hatalmak a népesség alakulását oda-vissza alapon, hol a fölösleg kitelepítésével, vagy éppen a hiány szerinti betelepítéssel oldották meg.

Látlelet

Mára erőteljesen megváltozott a szocializációs folyamat, a családi nevelés. Az egyszülős családok magas száma, a válások gyarapodása, a még ép családokban észlelhető érzelmi hiányosságok, az apahiány – hiszen annyit dolgozik a legtöbb férfi, hogy az apaszerepre már alig marad ideje –, az anya túlterheltsége kedvezőtlenül befolyásolja a gyermeki személyiség fejlődését. Nincs élő és meleg szeretetkapcsolat, ridegtartáson nőnek fel a gyerekeink, nem várja haza őket szerető család. Elhatárolódnának szüleik boldogtalan életétől, miközben ahhoz meg haladékra van szükségük, hogy kilépjenek a felnőttlétbe. Marad a struccpolitika. A fiatalok a serdülés idejétől kezdve a kortársakkal találják meg kapcsolati igényeik kielégítését, és belép a devianciák veszélye, a drog, az alkohol, a dohányzás. Veszélyes állapot, mert nagy a valahová tartozni akarás szükséglete, és ehhez kevés olyan helyzet kínálkozik, amely építené felkészülésüket a felnőttségre. Pedig azt tekinthetjük érett felnőttnek, aki tud adni, felelősséget vállalni és elköteleződni. Nincs időben érés, kitolódott a függeszkedést kívánó gyermekkor, a mamahotelben, a gyermekségben maradás. Nemcsak lelki teher van a fiatalokon, hanem objektív egzisztenciális is. Tanulnak, de diplomájuk gyakorlásából nem tudnak megélni. Természetes, hogy rettegnek további felelősségek vállalásától, hiszen sokan magukat sem tudják eltartani.

Bagdy Emőke: A lányoknak társat kell találniuk - mno.hu

 

A héten lezajlott kis magyar abszurdum helyett hadd foglalkozzak azzal, ami tényleg fontos, ami a lényeg, ami az igazi baj, amivel nemcsak Magyarországon, de talán az egész világon küzdenek. A Bagdy Emőke professzor asszonnyal készült interjúban ugyanis a fogyasztói társadalom, jelen esetben a magyar társadalom legfájóbb, legfertőzőbb sebeiről hallunk, és miközben olvasom gondolatait, szomorúan kell egyetértenem mindazzal, ami elhangzik. Nem kormánykritika, politikai szereplők kárhoztatása történik –a jogos kritika mellett-, inkább tűpontos látleletet tár elénk: tényleg így élünk.

Egyházi teendőink

Megállíthatatlannak tűnő demográfiai katasztrófa zajlik Magyarország több járásában, 2051-re a népességük megfeleződhet. Budapest környékén nőhet a népesség, míg főleg az északkeleti régióban jelentős visszaesés jöhet. 

Demográfiai katasztrófa vár Magyarországra - origo.hu

 

Ha valaki elolvassa az origo cikkét, két tényt biztosan megállapít: az egyik, hogy a cikkben nincsen semmi új, a szerző jobbára csak összefoglalta azt, amit mindnyájan tudunk: a születendő gyermekek száma csökken, folyamatos belső migráció zajlik, a társadalom elöregedik, ezzel együtt egy-egy helyi társadalom kiürül, szerkezetileg megroppan. A másik, hogy egy ketyegő bombán ülünk, aminek a hatástalanítására történtek/történnek ugyan kísérletek, mégis, fontos lenne összeszedni és komolyan venni a lehetséges megoldásokat. A múlt héten Sárközy Mátyás írására reagálva a bevándorlással foglalkoztam, ma inkább arra helyezném a hangsúlyt, vajon mi lehet az egyházak szerepe a demográfiai bomba hatástalanításában. Emellett azon is érdemes elgondolkodni, vajon mit tehetnek az egyházak a kialakult helyzetben.

Ideje a családról beszélnünk

Mi, állampolgárok, a mindenkori kormány számára statisztikai adatok vagyunk, a gyermekeink pedig „közjavak”. És ez így helyes. Azért tartjuk az államot, hogy nagy egészben, távlatban gondolkozzon. Az államnak tehát nincs, nemigen lehet lelke, csak esze. Az ész pedig azt diktálja, hogy szülessenek gyerekek. Ez az állam számára alapvetően gazdasági szükségszerűség. Punktum. Minden normális kormány próbálkozik tehát – igen, a haza érdekétől vezéreltetve – a gyermekvállalás ösztönzésével; pótlékot ad, adókedvezményt, CSOK-ot biztosít és reklámokat gyártat. Keresi az eszközöket. Ennyi a sztori.  

Bódis András: D. Tóth Krisztának és a HVG-nek szeretettel - valasz.hu

Családbarát ország – ez áll rajta.
Tessenek már megmondani nekem, mit jelent az, hogy család? A két felnőtt két gyerekkel, az család. Persze nem annyira, mint két felnőtt három gyerekkel. És ha a két felnőtt egy gyerekkel valamiféle pária, másodrendű család, ahol rosszabb emberek nevelkednek, mint az előző kettőben, akkor a két felnőtt gyerek nélkül, az micsoda? Semmise. Nulla. Nyilván.

D. Tóth Kriszta: Na, most már tényleg szálljatok ki a méhemből - és a gyerekem fejéből!  - wmn.hu

 

Bódis András rövid blogbejegyzése annyira tökéletes, hogy ahhoz nem igazán van mit hozzátenni. Ami miatt mégis megteszem, az D. Tóth Kriszta karácsony előtti írásában (többek között erre reflektált Bódis András) olvasható kérdés: mit jelent az, hogy család? Azt hiszem, éppen ideje végre a családról beszélnünk.

Van számukra hely...?

Legalább fél év munkaviszony és büntetlen előélet is szükséges a tíz plusz tízmillió forintos családtámogatáshoz - mondta Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán. Ezzel megerősítette a reggel már kiszivárgott újabb részleteket. 

Erre van szükség a 10+10 milliós családtámogatáshoz - portfolio.hu

 

Miközben Kövér László kongresszusi beszéde, majd Ákos szavai miatt hörgött-háborgott a magyar média jelentős része – milyen már, hogy valaki a szülésről, mint női princípiumról beszél, nosza, küldjünk neki negatív terhességi tesztet- a magyar kormányfő talán az elmúlt huszonöt év legfontosabb bejelentését tette. Tíz plusz tíz millió három gyerekért cserébe, új lakás vásárlása esetén – röviden, tömören ennyi a lényeg. Vajon megszületnek a várva várt gyermekek? Lesz számukra hely?

Légüres

Az ő problémáik az autoritásból és a normákból – pontosabban ezek hiányából – fakadnak. Eszerint a szétment családokban fellazulnak a normák, a szülői fegyelem, hiányzik az erős autoritás. Mindezek tetejében a különféle gyerekjogok már akkor felnőttet csinálnak a gyerekből, amikor még nem az. Ez pedig oda vezet, hogy a fiatal vágyik az erős autoritásra, arra, hogy valaki megmondja: mi a jó és mi a rossz, és a kettő közé éles határvonalat tegyen. Az iszlamizmus pedig pontosan ezt teszi. Ezért fordulhat elő, hogy egy látszólag normális életet élő, középosztálybeli nyugati nő az Iszlám Állam felé fordul. Khosrokhavar szerint olyan ez, mint a fordított '68-as eszme: akkor szexualitást és szabadságot kerestek a fiatalok, most pedig olyan erőt, ami keretek közé zárja őket, miközben irányt mutat, eligazít a világban jó és rossz között.

A fiad szanaszét van, darabokban - index.hu

 

Olvasom az index cikkét, komolyan mondom, megáll az eszem. Közép-európai keresztény fejjel fel nem foghatom, hogyan gondolhatja komolyan az Iszlám Államhoz történő csatlakozást egy nyugat-európai, vagy éppen egy amerikai fiatal, hogyan hiheti el, hogy akkor ő most itt a szent és jó célért harcol. Pedig ennek is megvan a maga magyarázata. 

Zavaró tényező

Liam Flynn egy olasz-francia éttermet vezet Észak-Ausztrália egy ezer főt számláló kistelepülésén. Egyik délután ebédidőben egy két év körüli gyerek hisztérikus visításban kezdett, majd tíz perc után Flynn kijött a konyhából és megkérte a családot, hogy vigyék ki a gyereket, amíg le nem higgad, de miután a család ezt nem volt hajlandó megtenni, és sértve érezte magát, a számlát sem voltak hajlandóak kifizetni, és fűt-fát vágtak a vendéglős fejéhez – számol be a Business Insider. (…) Érdekesség, hogy Flynn egyébként nem egy háklis típus, a kutyákkal például semmi baja, ők szívesen látott vendégek az étteremben.

Kitiltották a gyerekeket az étteremből, de a kutyákat szívesen látják - hvg.hu

Szóval kitiltotta a kisgyerekeket az étterméből ez a derék ausztrál ember, aki egyébként nem egy háklis típus, olvassuk alább, hiszen a kutyákkal például semmi baja. Igen, a kutya tud nyugodtan ülni, ha rászólok, hallgat, ha leülök, ott marad, ha pedig elég értelmes, még néhány trükkre is kiválóan megtanítható. Bezzeg a gyerek, azzal csupa gond van, ha kicsi, éjjel ordít, ha nagyobb, mindenre felmászik és mindent a szájába vesz, ha még nagyobb, akkor meg jár a szája, reggel, éjjel, meg este. Pihenni, nyaralni, étterembe menni gyerekkel kész öngyilkosság, nem csak a leves borul ki, hanem a szülő és a pincér is. Ha pedig a gyerek már alig-gyerek, akkor szerelmes, meg ruha kell, pénz kell, egy újabb tablet kell, egyetemen albérlet kell, gimisként nem ér haza időben, nem beszél a szülőkkel, mást gondol és mást csinál, egyszóval a gyerek kész katasztrófa. Ezzel szemben a kutya az ember legjobb barátja, felássa a kertet, megtrágyázza a virágokat, behozza az újságot, vigyáz a gyerekre, a házra, még a betörőre is. Nekünk is lesz kutyánk valamikor, meggyőzött a család, hála Istennek sikerült ezt az akciót a jövő évi büdzsé terhére elhalasztani. Addig meg ugye, bármi történhet…

Oldalak