Stadion ott, ima itt

Orbán Viktor miniszterelnök és Kósa Lajos debreceni polgármester avatta fel az új, debreceni stadiont. Már csak a bajnokságot kell megnyerni, a BL-elő-előselejtezőket győztesen megvívni, és jöhet a Barcelona vagy a Manchester City vagy mindkettő.

Áldott legyen az Isten, hogy elkészült ez a stadion - sportgeza.hu

Ami van, azért hálát adni, ami pedig nincs, azért imádkozni! Ezt az iránymutatást ne vegyük kegyes mázzal nyakon öntött vállrándításnak, vagy békességre törekvésnek álcázott gyávaságnak. Még csak nem is arról van szó, hogy a debreceni stadion kapcsán ne tudnék lázongani, lázadni vagy lázítani. Hiszen az irigység ördögi tanácsos, és elég csak a szívünkbe engedni, máris arra gondolunk majd, hogy mi mindenre tudtam volna felhasználni a szerényebb stadion építése után megmaradó milliócskákat…

Inspiráló emberek

Véget ért a ferencvárosi küldetés, jön a hazaút: Ricardo Moniz, az FTC menesztett vezetőedzője a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren ismét szembesülhetett azzal, hogy a zöld-fehérek szurkolótábora a szívébe zárta az itt töltött időszak alatt.
Az edzőhöz sorban léptek oda a szurkolók a reptéren kezet fogni és megköszönni a munkáját, az egyik bolti eladó azt mondta: hálás azért a mentalitásért és tűzért, amit a Ferencvároshoz hozott, és sajnálja, hogy távoznia kellett.

A reptéren búcsúztatták a távozott vezetőedzőt - nemzetisport.hu

 

 

Mielőtt valaki legyintve azt mondaná, hogy már megint a fociról lesz szó, szeretném biztosítani, hogy ez a mai írás nem a labdarúgásról, még csak nem is a Ferencvárosról szól, sokkal inkább egy olyan cselekvésről, lelkiállapotról, életformáról (?) melyet sokak számára jelen pillanatban a sportban Ricardo Moniz, a Fradi nemrég menesztett edzője testesített meg. Ez pedig nem más, mint az inspiráció, a motiváció, magyar kifejezéssel: lelkesítés, ösztönzés, jóra késztetés. Vallom, hogy olyan emberekre és olyan közösségekre van szükség, akik a maguk helytállásával, iránymutatásával inspirálni, motiválni tudnak. Ha lehet egy kívánságom, én inspiráló édesapa, lelkipásztor, társ, barát szeretnék lenni. Ha lehet még egy, azt kívánom, ilyen legyen a gyülekezetem, egyházam is. 

Nem(csak) foci

Nincs mentség erre a mérkőzésre.

Dzsudzsák Balázs csapatkapitány a románoktól elszenvedett vereség után - nemzetisport.hu

Több, mint 1400 pályázati munka érkezett a kiírásra, amely azt hiszem most, 2013-ban nem is szólhatott volna másról, mint, hogy „Mi történt velünk?” Mi történt ezzel a tehetséges, ambíciózus, bátor, gyönyörű és vagány országgal? Mikor lett belőlünk egy panaszkodós, vádaskodó, szorongó, marakodó nemzet? Mi is a mi bajunk voltaképpen? Miért nem tudunk egymásnak örülni? Miért keressük inkább az irigyelnivalót, miért alapbeállításunk a kritika? Hogyan lettünk ilyen cinikusak? Ilyen reményvesztettek, álszentek, ítélkezők és irigyek?

D.Tóth Kriszta az ARC kiállításról - shopline.hu

 

Ülök itt magamba roskadva a laptopom előtt éjjel 11-kor, a feleségem szegény meg tényleg nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen rajtam. Mert az rendben, hogy valaki (mondjuk én) alig nyolc évesen szívére vegyen egy ruszkik elleni hat nullát, de az, hogy egy harmincöt éves lelkipásztor-családapa kerek egy órán keresztül üljön magába roskadtan a fotelben a tv előtt, nem járja. Pedig ez történt, ez történik. Azt hittem, hogy rettentő aktuálisan írok egy jót a román-magyarról, hogy mekkora győzelem, micsoda játék, micsoda cselek, milyen csodálatos teljesítmény, erre tessék, három gól ott, nálunk csupán egyetlen tisztességes kapura lövés, a többi nulla, vagy inkább tripla nulla. Nulla önbizalom, nulla bátorság, nulla akarat.
Pedig a focihoz, csakúgy, mint az élet egyéb más, fontosabb dolgaihoz nem árt az önbizalom, a bátorság, és az akarat. Igazából nem is akarom szidni az aranycsapat gyenge utánzatának számító mai fiataljainkat, leginkább azért, mert elegem van abból, hogy ebben az országban mindenki szid mindenkit, mindenki kritikus mindenkivel szemben és természetesen mindenki tisztában van vele, mit kellene tennie - a másiknak. A jogos kritika és a „hogyan kellett volna focizni” helyett inkább azon gondolkodnék, vajon miért történik állandóan ez velünk: miért bénulunk le a fontos pillanatokban, miért vagyunk kishitűek, miért nem tudunk bátrak és határozottak lenni – a fociban éppúgy, mint a történelem fordulópontjain. Vajon mi hiányzik belőlünk?

Szemléletváltás

A Fradi elnöke elmondta, hogy a Ferencváros számos vallás és nemzetiség gyűjtőhelye, ahol senkit se érhet ezek miatt hátrány. A Haladás meccsen történtek meggyőzték, hogy tovább kell menni az úton és folytatni kell a küzdelmet a kirekesztés ellen. Össze kíván fogni a klubvezetés a szurkolókkal, a médiával, a szövetséggel, mindenkivel, aki meg akarja hallani a Fradi hangját. Ennek jegyében elkészült a Fair Play díjas videó folytatása, aminek a mondanivalója az az óhaj, hogy hangosan, de az emberi méltóságot tiszteletben tartva szurkoljon a Fradi tábor és természetesen mi is ezt várjuk más csapatoktól. A FradiMédia videóján Somalia, Cukic, Böde, Besic és Moniz mester látható, utóbbi hangsúlyozottan nem mint edző, hanem mint barát szeretne szólni a közönségünkhöz.

Ferencváros a kirekesztés ellen - ulloi129.wordpress.com szurkolói portál

 

Nem tudom, az olvasók közül mennyien kísérték végig a Haladás-Ferencváros április 6-i összecsapását, (gyanítom, elég kevesen lehettek) ezért röviden leírom a lényeget. Sajnálatos, hogy a lényeg itt és most nem a nagyszerű játék és az eredmény, hanem a közönség egy részének méltatlan és szomorú viselkedése. 

Oldalak