Trágárság

Mindenki káromkodik, a munkahelyen is. Ráadásul a ma a médiából is az látszik, hogy a munkahelyi káromkodás menő dolog – írja a Quartz. Elég csak belenézni Scorsese legújabb filmjébe, A Wall Street Farkasába: a karakterek 506-szor mondták, hogy fuck (basszameg), ami rekord a játékfilmek között. 

Rossz helyzetben a káromkodás alá áshatja a dolgozó tekintélyét, professzionalizmusát – derült ki a Career Builder kutatásából.

Beilleszkedés a munkahelyi környezetbe – index.hu

Ha megjelenik egy ilyen hír, hogy „mindenki káromkodik, a munkahelyen is”, nincs hírértéke. Mögé kell tenni egy bizonyítékot: jelen esetben a Wall Street Farkasa című film szóhasználatát. Csakhogy az nem a valós élet, hanem egy mímelt utánzat. Film, ahogy az már köztudomású. S még sorolni lehetne ugyanezen év produkcióiból néhány tucat filmet, ahol nem káromkodnak munkahelyen kívül, s még ott sem parttalanul.  Szóval ennyi is lehetne a történet. Egy bizonyíték nem bizonyíték.

Csakhogy az emberek tényleg káromkodnak: munkahelyen és azon kívül is.

Meztelen a király?

Hiszen alig is beszéltem másról, mint a saját valóságomról, a saját igazamról, azon túl is a lelkiismereti szabadságomhoz való ragaszkodásomról. 

Rott József: A ragaszkodás mámora

 „A végzés, amelyet másokra kimondunk, visszaszáll a fejünkre, s bizony némi rombolást is végez”, mondja Albert Camus. Nem csak a hatalom szisztémájából következik mindez, mint azt gondolnák, hanem inkább a társadalmi közeg hozzáállásából, amely nem képes felvállalni a konfliktust és megkerül mindenfajta probléma-felismerést, hovatovább meg is bélyegzi azokat, akik képesek verbalizálni a problémákat. A mesében mindenki látja, hogy a császár meztelen. Végül az első őszinte szó egy kisgyermek szájából hangzik el: „De hiszen nincs is rajta semmi!” A mesén túllépve, a realitásban az történne, hogy amikor felkiált a kisgyermek, a körülötte állók riadtan sietnek elhallgattatni őt. 

Egy nap a láthatatlanban

Lucía Puenzo azt próbálja megmutatni, hogy nincs olyan erkölcsi alaptézis, ami ne kérdőjeleződhetne meg bármikor, egy perc alatt. És célját némiképp eléri, hiszen a nézőben végig ott motoszkál a kétely, hogy nem is olyan rossz ember ez. 

A kedves és szimpatikus Josef Mengele - Index

Mengele doktor dél-amerikai tartózkodásának van egy szomorú magyar aktualitása. Kitűnő magyar írónk, Lénárd Sándor, az Egy nap a láthatatlan házban című könyv szerzője ugyanis élete végén egy rettentő megbélyegzésnek esett áldozatul. A nagy náci-vadászatban egy újságíró különösebb utánnyomozás nélkül 1968-ban  közzétette, hogy Alexander Lenard valójában Mengele.

Ügynek ügy az ügynökügy

Szkeptikusak a történészek a napokban beharangozott Nemzeti Emlékezet Bizottságával kapcsolatban. Az ügynöklisták feltárását jelenleg ugyanis a személyiségi jogra vonatkozó törvények is akadályozzák, de ezek módosításáról egyelőre nincs szó.

Az ügynökmúltról újra - hvg

Bár nem ezekkel a szavakkal, de a régi falusi világban úgy tartották, hogy amelyik kutya nem tudja kiöklendezni, ami bántja a gyomrát, bele fog dögleni. Hasonló módon vagyunk mi is a múlt feldolgozásával, megülte a gyomrot, az egész társadalomét immár azon a szinten, amelyen ha bele nem is pusztul, de szenved, szenved és szenved, ki tudja meddig. Esélytelenné váltunk egy nemzedéknyi időre a múlttal való szembenézésre?

A lemerült igazságtétel

Húsz év után újra összeült Pető Iván egykori SZDSZ-es és Kónya Imre egykori MDF-es politikus, hogy újrajátsszák a rendszerváltás utáni leghíresebb politikai vitát: meg kell-e keresni és büntetni a szocializmus bűnöseit és lehet-e kárpótolni azokat, akik sérelmet szenvedtek?

Vita az igazságtételről-origo

Húsz év után újrajátszották a rendszerváltás emblematikus vitáját az igazságtételről. Két azóta a történelem süllyesztőjébe tűnt politikai párt két szintén felejtésbe vesző alakja tért vissza, hogy belelépjen még egyszer ugyanabba a folyóba, amely húsz év óta úgy hömpölygött tova, hogy itt hagyta minden szennyes üledékét.

Oldalak