Milyen is az egyház?

Fábry Sándor: „Na most, ugye, mi van az egyházzal? Mert akkor az egyháznál mi van? Ő hívőcentrikus vagy Isten-centrikus? Mi? Hát én azt gondolom, hogy legyen hívőcentrikus. Hát minket. Hát Isten földi szolgái. Hát akkor szolgáljanak ki münket.”
Fábry, 2016. 03. 24-i adás – Mediaklikk.hu

Az intellektuális humornak árt a heti rendszerességből fakadó kényszer, s ennek legékesebb bizonyítékai Fábry Sándor olykor izzadtságszagú megnyilvánulásai, amelyeken az sem segít, hogy tévéműsorának stábjában egyre több bértollnok szerepel. A nézőtéren olykor kínosan visszafogott a nevetés, és a tust játszó zenekar kellemetlen fáziseltolódással idézi elő a tapsot.
Nagyhéten néhány keresetlen szóval megemlítette az „egyházat”. Miután konyha-dogmatikáját megtartotta, Ferenc pápáról beszélt, ezért okkal feltételezhető, hogy az egyház alatt a római katolikus egyházat értette. Ám a labdát – ha ugyan elég bumfordi módra is – mégiscsak feldobta a többi keresztyén egyház számára is.

Egyházi teendőink

Megállíthatatlannak tűnő demográfiai katasztrófa zajlik Magyarország több járásában, 2051-re a népességük megfeleződhet. Budapest környékén nőhet a népesség, míg főleg az északkeleti régióban jelentős visszaesés jöhet. 

Demográfiai katasztrófa vár Magyarországra - origo.hu

 

Ha valaki elolvassa az origo cikkét, két tényt biztosan megállapít: az egyik, hogy a cikkben nincsen semmi új, a szerző jobbára csak összefoglalta azt, amit mindnyájan tudunk: a születendő gyermekek száma csökken, folyamatos belső migráció zajlik, a társadalom elöregedik, ezzel együtt egy-egy helyi társadalom kiürül, szerkezetileg megroppan. A másik, hogy egy ketyegő bombán ülünk, aminek a hatástalanítására történtek/történnek ugyan kísérletek, mégis, fontos lenne összeszedni és komolyan venni a lehetséges megoldásokat. A múlt héten Sárközy Mátyás írására reagálva a bevándorlással foglalkoztam, ma inkább arra helyezném a hangsúlyt, vajon mi lehet az egyházak szerepe a demográfiai bomba hatástalanításában. Emellett azon is érdemes elgondolkodni, vajon mit tehetnek az egyházak a kialakult helyzetben.

Tükör által homályosan

Erre már Ujváry válaszolt: szerinte a zsidótörvények megszavazása és az a három kiragadott memorandum, amely alapján Hómant antiszemitának kiáltották ki, elenyésző töredéke az egyébként kiváló történész-politikus hagyatékának, Hóman egyébként másodrendűnek tekintette a zsidókérdést. Ráadásul – húzta alá Ujváry – ’44. március 19. után a szabadlábon levő magyar politikusok közül csak ő tiltakozott kemény hangú levélben Veesenmayernél a német megszállás ellen; segített elmozdítani egy antiszemita főispánt, és a korabeli sajtóból is tudható, hogy enyhíteni próbálta a második zsidótörvényt, a német megszállás után rengeteg zsidó tudós és művész életét megmentette, baloldaliakét is, nem véletlenül tanúskodtak sokan mellette a Népbíróságon.

Kőkemény odavágásokkal csatáztak a történészek - mno.hu

 

Történészek és érdeklődők vitatkoztak csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia egyik termében a két világháború közötti magyar történelem ismert szereplőjéről, Hóman Bálintról, annak a holokausztban ill. az ország háborúba sodródásában játszott szerepéről. Érdekes, izgalmas, érdekfeszítő kérdés sokunk számára mindaz, ami ezt a vitát jellemzi: vajon egy történelmi szereplő életét és munkásságát hogyan, minek a függvényében lehet megítélni? Vajon a nyilvánvalóan elkövetett hibák, bűnök, mulasztások felülírhatók-e tudományos tevékenységgel vagy bármi mással? Melyiknek van nagyobb súlya, egyáltalán a kettőt lehet-e együtt vizsgálni? Annál is inkább érdekes ez a kérdés, mert egyházunk huszadik századi életéből is tudunk nem egy olyan személyről, akinek múltja és szerepe meglehetősen ellentmondásosnak tűnik. 

Alkalmas idő a jóra

A Karitatív Tanács humanitárius segélyszállítmányt készít elő a kárpátaljai magyarság és Ukrajna számára, ahhoz pénteken és szombaton várják a lakosság pénzadományait a CBA, a Tesco, a Lidl és a Spar áruházaiban – jelentette be Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalomért felelős államtitkár január 18-án… Az akcióban részt vesznek a Karitatív Tanács tagszervezetei – Katolikus Karitász, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Református Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat –, valamint a hozzájuk csatlakozó Johannita Segítő Szolgálat, a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség segélyszervezete. Ezek a szervezetek a lakosság támogatásán túl január 24-ig, az ökumenikus imahét végéig várják gyártók, forgalmazók tartós élelmiszer, tisztítószer és gyógyászati segédeszköz felajánlásait.

Segítség keletre – reformatus.hu

Hallgatom az utcán amint az emberek panaszkodnak a télre. Január van, annak is a közepe, a tél dereka, amikor a leghidegebbek szoktak lenni. Felénk mínuszba még nem lépte át a kétjegyű számot a tél hidege, de így is keservesnek tűnik. Pedig a hideg átmenetileg érint. Meleg cipőkbe, kabátokba bújva, sapkák védelmébe bújtatott fejekkel kell szembenézni a télnek idejével, míg a lakás melegéből a buszmegállóig vagy a néhány percre lévő célig eljutunk az autóból ki vagy beszállva. Elfelejtettük, hogy milyen igazán fázni, ezért már a mostani tél is morcosnak tűnik. Pedig sokan vannak, akik igazán fáznak. Fázik a testük és fázik a lelkük. Itthon is.

Zsolt esete az imádsággal, az imádság esete Zsolttal

A hét minden napján, a reggeli Krónika után pár perccel jelentkező műsorban, a négy történelmi egyház – a római katolikus, a református, az evangélikus, illetve a zsidó felekezet – egy-egy képviselője osztja meg gondolatait a közmédia hallgatóival.

A műsor alapja az aznapi bibliai részlet, vagy egy igerészlet, amelyet rövid ima, valamint tanítás követ.

A közszolgálati médiaszolgáltatás célja a vallási közösségek kultúrájának és értékeinek bemutatása, ápolása és gazdagítása – olvasható a közleményben.

Minden nap lesz ima a Kossuthon - evangelikus.hu

 

2016 első munkanapjától imádsággal, sőt, tanítással kezdődik a Kossuth Rádió műsora. Nem tudom, ezt már a tisztakezű Rogán Antal propaganda minisztériuma találta-e ki, de úgy látszik, Orbán szerint már csak az imádság segít rajtuk. (...) Ha valakinek van kedve, imádkozzék - hogy ennek a rémálomnak minél hamarabb vége legyen.

Gréczy Zsolt: Imádsággal indul a nap - Gréczi Zsolt blogja

 

Azt azért szeretném leszögezni, hogy Zsolt barátunk semmi rosszat nem mondott az egyházakra. Konstatálta a tényt, hogy ezentúl lesz reggeli ima és tanítás a Kossuthon, aztán közölte: „a mindennapi lopáson, a felszívott kokaincsíkon, a haveroknak osztott pénzeken, a sok éhezőn és szegényen ez sem fog segíteni.” Értem. Lelke rajta, nem is akarok én ezzel foglalkozni, Zsolt esete az imádsággal ennyi: akinek van kedve (!) az imádkozzon, legeslegjobban azért, „hogy ennek a rémálomnak minél hamarabb vége legyen.”
Orbánékon az imádság sem segít, gondolja ő, én meg azt gondolom, hogy az imádság az, amely mindnyájunkon segíthet.

Ahol nincs, ahol van, ami a feladat

Két lehetőségünk volt: az egyik, hogy sok pénzből felújítjuk és elhárítjuk az életveszélyt, vagy lebontjuk – tájékoztatott Aradi András, a Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye esperese. – Zsibriken evangélikus gyülekezet nincs. A KIMMTA annak idején használatba vette tőlünk a templomot. Tíz évig ők rendelkeztek felette, hogy tudjanak pályázni. Próbálkoztak a felújításával, illetve bontásával, de nekik sem volt anyagi forrásuk erre. Négy-öt évvel ezelőtt dokumentációval együtt visszaadták nekünk, mert nem tudtak mit kezdeni vele, így a felelősség ismét a miénk lett. Gyakorlatilag minden gyülekezet forráshiánnyal küszködik, sok templom van, ott is vannak feladatok – nem tudtunk átcsoportosítani pénzeket. Amikor jelezték nekünk az állapotokat, a kötelezés után döntenünk kellett a sorsáról. Az egyházközségnek másfelé is vannak feladatai, így végül a bontás mellett döntöttünk.

Csak egy tábla jelzi majd a zsibriki evangélikus templom helyét - evangelikus.hu

(El)tévedés

A melegházasság-vitákban az a leginkább érdekes, hogy az egyházak vajon mikor fognak megtérni a homofóbiából.

A Biblia használata közelharcban - hvg.hu

Kedves Gyuri, jó ez a cím, minden elismerésem. A felütés szenzációs, egyenesen tanítani való, bizonyára sokan csettintenek, amikor azt írod: „a melegházasság-vitákban az a leginkább érdekes, hogy az egyházak vajon mikor fognak megtérni a homofóbiából.” Tudod, én valahogy mégsem repesek az örömtől, sőt, ha nem te írnád, aki magad is hívő keresztyén ember vagy, nem is foglalkoznék az egésszel. Egyrészt végtelenül unom már ezt a témát, másrészt nyíltszíni provokációnak tartanám a hvg-n megjelent cikket, válaszra sem érdemes véleménynek, egynek a sok közül. Van abban ugyanis valami mosolyt fakasztó, amikor az egyháztól távol állók, vagy egyenesen ateisták próbálják meg az egyházat, a keresztyéneket kioktatni szeretetből, elfogadásból, helyes erkölcsi viselkedésből. Most azonban alapvetően más a helyzet, hiszen mindketten keresztyén emberek vagyunk – ezért is tartom fontosnak, hogy reagáljak.

Közös haza, közös reménység

Egy országban élünk, nem baj, ha egymásnak ismerősei és együttműködő partnerei vagyunk.

Pártosodás az értékrendekben. Interjú a református zsinat új lelkészi elnökével - mno.hu

 

Több olyan téma is előkerül Bogárdi Szabó István püspök úr Magyar Nemzetnek adott interjújában, melyek önmagukban is megérnének egy-egy hosszabb lélegzetvételt. Ilyen az ügynökkérdés az egyházban, az egyház legégetőbb teendői, a politikusok megítélése a magyar társadalmon belül, hogy csak néhányat említsek. Én most mégis hadd ragadjak ki egyet, az állam és az egyház kapcsolatát, azon belül is leginkább egy konkrét mondatot. 

A XIV. zsinatra. És utánra

Kitért arra is, hogy a református egyháznak megvannak a tanításai, amelyeket újra meg újra elő kell venni, és korszerűbben, hatásosabban újra kell fogalmazni.
"Szeretném a református egyház tagjait rábírni arra, hogy kezdjenek el református tanításokat olvasni, és beszélgetni arról, hogyan tudnak megszólalni az örök érvényű igazságok a 21. században – fogalmazott az MRE zsinatának lelkészi elnöke.

Megalakult az új zsinat – nepszava.hu

Amikor Caesar átlépte a Rubicont, egyetlen dologban lehetett biztos, hogy nincs visszaút. Végig kell menni, vagy bele kell halni tettének vállalásába. Nagy történelmi pillanatokat ritkán érez meg az ember, adatnak kivételesen ilyenek is. Nem gondolom, hogy a Magyarországi Református Egyház XIV. zsinata, amely 2015. február 25-én vette kezdetét történelmet írna, de ma mégis meghatottan álltam a zsinat kezdetén az éneklés alatt, először megválasztott képviselőként.

Álomegyház, álomgyülekezet

Az igehirdetés szolgálatának méltó helyre kerülése, a hitvallások megelevenedése a gyülekezetekben, a testvéri kapcsolatok megerősödése - ha a hollandiai tanulmányútjukról nemrégiben hazatért lelkipásztorok újévi kívánságlistát írnának, bizonyára ezek kerülnének fel rá. Ők mégis inkább számot vetnek saját szolgálatukkal, és igyekeznek tenni valamit.

magyar lelkészek álma - parokia.hu

 

Magyar lelkészek álma, na, gondoltam, ezt érdemes elolvasnom. Nézzük csak, vajon milyen a lelkészek álma: milyen az álomegyház, milyen az álomgyülekezet? Azt gondolom, pont olyan, mint az álomfeleség, álomférj, vagy éppen az álomgyerek. Konkrétan: nem létezik. 

Oldalak