A tömött templom titka

Vasárnap este nyolckor már igen nehéz bejutni a Lőrinc pap téren a jezsuita templomba a jezsuita nyolcas misére. Ezzel jezsuiták felzárkóztak a ciszterek, a ferencesek és a Magyar Szentek temploma mellé: ez a négy hely tömve van a vasárnap az egyetemistáknak szánt miséken.

tömve a templom fiatalokkal - kereszteny.mandiner.hu

 

Érdeklődéssel és hálaadással olvastam a mandiner cikkét a Lőrinc pap téri jezsuita templom vasárnap esti miséjéről – milyen nagyszerű, milyen szuper, és így tovább. Ciszterek, ferencesek, Magyar Szentek temploma – itt is sokan vannak. Hurrá. Hála Istennek, nálunk, reformátusoknál is vannak tömött templomok. Hogy mi a tömött templom titka? Leginkább az, ha odafigyelünk azokra, akik között élünk. 

Aprócska reposzt a megújuló Biblia kapcsán a megújuló egyházról

Már a nyomdában van a revideált új fordítású Biblia legújabb kiadása, amelyet áprilisban mutatnak be a nagyközönségnek a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A református egyház az azzal egy időben összeülő Zsinaton veheti használatba az új Bibliát, amelyért ökumenikus istentiszteleten is hálát adnak a Magyar Bibliatársulat tagegyházai.

Milyen lesz az új Biblia? - reformatus.hu

 

Ha valaki veszi a fáradtságot, és fellapozza mondjuk a száz évvel ezelőtti egyházi folyóiratokat, döbbenten fogja észrevenni a párhuzamot egyházunk akkori és jelenlegi állapota között. Bármilyen furcsa, de száz-százhúsz évvel ezelőtt is ugyanazokkal a problémákkal nézett szembe a református egyház, mint manapság. Akkor is állandóan napirenden volt az egyház anyagi helyzete, gyülekezeteink lelkiállapota, a lelkészi munka mikéntje, a társadalom megszólítása, az állammal való viszony kérdése, és így tovább. Természetesen a válaszok is hasonlóak voltak, és persze kivétel nélkül mindegyik kimondva-kimondatlanul magában hordozta a száz év óta folyton emlegetett varázsszót, a megújulást. Megújulásra persze szükség van (ez az egyház egyik alappillére), ám nem mindegy, mit is értünk megújuláson – ha értünk alatta bármit is egyáltalán. 

A püspök is ember

Politikai kereszténységről akkor beszélünk, amikor a hatalom paternalista, atyáskodó módon igyekszik rátelepedni az egyházakra. Amikor eszközként akarja felhasználni az egyházakat a saját céljai érdekében. Semelyik párttól, még egy polgármestertől sem tudom elfogadni, hogy természetes szövetségesének tekintsen bennünket, és ebből kiindulva igényt formáljon az egyházak politikai támogatására. Mindenkivel együtt kell dolgoznunk egy közös értékrend kialakításán, de ettől még senkinek nem vagyunk a „természetes szövetségesei”. (...)

Azért hadd említsem meg a Demokratikus Koalíciót is, amelynek vezetője a maga radikális antiklerikalizmusával éppen a politikai kereszténység malmára hajtja a vizet. Úgy látom, ő semmit nem ért abból, amit én közéleti kereszténységnek nevezek, és aminek létjogosultságát elvitathatatlannak tartom.

Fabinyi Tamás evangélikus püspök a politikai kereszténység veszélyeiről
 

 

Ha igaz a címben tett megállapítás, akkor következésképpen az is igaz, hogy egy püspök is tévedhet. Fabinyi evangélikus püspök úr múlt heti, a Népszabadságnak adott interjúját olvasva több dologban egyetértünk, ám van, amiben más a véleményünk. Hála Istennek, a gondolat és a vélemény is szabad, éppen ezért senki és semmi nem tiltja meg nekem, hogy ne értsek egyet, mi több, ne kritizáljam az általa elmondottakat. A legrosszabb, ami történhet, hogy a végén kiderül: én sem vagyok tévedhetetlen.

Pazarlás

A karácsony nemcsak az ajándékozás, hanem a pazarlás időszaka is.....Karácsonykor az átlagosnál is több szemetet termelünk, szaporítjuk a soha le nem bomló műanyagokat, és növeljük a lakásban felhalmozódott felesleges ajándékok tömegét. A „zöld” karácsonyhoz kapcsolódó „no waste” mozgalom lényege, hogy csökkentsük a fogyasztást és a pazarlást, és hogy ne termeljünk annyi felesleges szemetet. Ennek számos módja létezik, és nem kell fanatikus környezetvédőnek lenni ahhoz, hogy belássuk, nemcsak a környezetet, hanem magunkat is sok negatív  kímélhetjük meg, ha megfogadjuk az alábbiakat.

Így lehet olcsón megúszni a karácsonyt - origo.hu

Sajátos nyomorúságaink

A túlhajszoltságért nagy árat kell fizetni: nemcsak az egészség veszhet oda, hanem egy idő után házassági válsághoz is vezethet a folyamatos munka, a végeláthatatlan feladatok sora. Számos református lelkipásztor fut versenyt az idővel, meg kell felelni önmaga, a gyülekezet és a család elvárásainak. Vajon hogyan és hol teheti le terheit a lelkész? Meddig lehet titkolni, ha baj van?

elpalástolt gondok - parokia.hu

 

Elsőként akkor döbbentem meg, amikor egy lelkipásztor kollégánk öngyilkos lett. Másodszor akkor, amikor egy másik botrányos körülmények között elvált. Harmadszor pedig akkor, amikor saját magamon is megtapasztaltam a kiégés, az elmagányosodás, vagy éppen a stresszből eredeztethető különféle testi betegségek tüneteit. Mert bármennyire is meglepő, mi, lelkipásztorok is emberek vagyunk, akik –magunkkal cipelve múltunk, családi hátterünk, személyiségünk összes nyomorúságát-, előbb-utóbb belefáradunk a mindennapos hajszába, és kimerülünk. A kérdés tehát nem az, hogy létezik-e egyáltalán a lelkipásztori kiégés, mint jelenség, hanem az, hogyan lehet azt kezelni, netán elejét venni. 

Egy meg nem írt poszt a Szabadság téri templomban történt szoboravatásról

Vasárnap délelőtt istentisztelettel egybekötve avatták fel a budapesti Szabadság téren, a Hazatérés temploma előterében Horthy Miklós mellszobrát. A szoboravatás azonban a Jobbik rendezvénye volt, ami felveti annak a lehetőségét, hogy az egyházközség megsértette azt az 1998-as zsinati határozatot, amelynek értelmében református templomban nem tartható olyan rendezvény, amely „párt, politikai mozgalom vagy az egyház hitvallásával és tanításával össze nem egyeztethető alapszabályú társadalmi szervezet céljait szolgálja".

Szabadság téri szoboravatás kérdőjelekkel - Református.hu

(Szóval arra gondoltam, hogy erről kellene írni, erről a szoboravatásról. Nem Horthy-ról, róla megírják majd a történészek, mondjuk száz év múlva, amikor nem lesz minden átitatódva érzelmekkel, indulatokkal. Nem róla, nem vagyok kompetens. Nem is ő itt a főszereplő, dehogy. 
De nem hiszem, hogy megírom. Kell ez nekem? Ebbe az egészbe belekeveredni, van nekem jobb dolgom is. Igen, tudom, református templom, református lelkész, miért ott, miért így, miért egy gyülekezet, egy Istennek szentelt hely és közösség? Jönnek a kérdések hozzám is, barátokhoz, kollégákhoz, fókuszban vagyunk, a Reposzt is azért született, hogy reagáljunk. De mégsem hiszem, hogy megírom.

Politikus a templompadban

"Kormányunknak kimondatlanul is érvényes jelszava a Soli Deo gloria (Egyedül Istené a dicsőség), ez nemzet- és országépítő kormány, és ebbe az elkötelezettségbe beletartoznak a templomépítések is" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök abban a rövid interjúban, melyet a Reformátusok Lapja legfrissebb száma közölt. (…) A lap annak kapcsán kérdezte Orbán Viktort, hogy október 5-én ő is jelen volt az új svábhegyi református templom felavatásán. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek elmondta: a miniszterelnök a svábhegyi gyülekezet tagjaként, magánemberként, a feleségével, Lévai Anikóval együtt vett részt az ünnepségen.

Ez nemzet és országépítő kormány - www.origo.hu

Akkor most hogy is állunk a "térdre csuhások"-kal? Ez ám az igazi Divina Commedia! - hozzászólás a hírhez a fórumban

 

A fenti cikket olvasva akár három témát is lehetne boncolgatni: az egyik és legfontosabb, hogy Svábhegyen száz év reménység után végre református templom épült, a másik, hogy kell-e az adófizetők pénzéből templomépítéseket, ad absurdum, az egyházakat támogatni. Az elsőért természetesen hálaadással a szívemben gratulálok, a másikra a válaszom egyértelműen igen. Engem mégis a harmadik, talán a legizgalmasabb kérdés érdekel, ez pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a hit kapcsolata. 

Tartalom, marketing, életérzés

Az elmúlt tíz évben a Coca-Cola folyamatosan az Interbrand, a világ legértékesebb márkáit rangsoroló listájának csúcsán állt, most egyszerre két brand is lekörözte. Az Apple került a trónra, a szakértők 98,3 milliárd dollárra becsülték az értékét, amely 28%-kal több a tavalyinál. A sorrendet alapvetően a márkák mögött álló vállalatok pénzügyi teljesítménye alapján határozzák meg. (…) A Google két helyet előrelépve lett a második. A technológiai cégek eminens tanulóként sajátítják el a marketing tudományát.

Az Apple lett a világ legértékesebb márkája - transindex.ro

 

„Aki ad magára, jár templomba”

Köntös László, reposzt.hu

Miközben a transindex beszámolóját olvasom a világ legmenőbb, éppen ezért legtöbbet érő márkáiról, azon gondolkodom, vajon mi szükséges ahhoz, hogy egy termék valódi brand legyen, igazi márkává váljon? Honnan indul a történet, mik a mozgatórugók? Létezik, létezhet-e olyan, hogy magyar, mint világmárka? És vajon mi a helyzet a keresztény, a református „termékkel”?

Isten országa és az egyház

Illúzió minden olyan reménység, hogy az egyház, keresztyén értékrend, hagyomány megváltoztathatja, megmentheti a világot az összeomlástól. Az erre irányuló célok, tevékenységek céltévesztések.
Az Isten országa persze épül - az összeomlás felé haladó világban is.

Üdv Főnök Úr! – reposzt.hu

 

Évente egyszer adatik meg, hogy gyermekeim hazamenjenek a nagyszülőkhöz. Nagyok a távolságok, feszített a lét, mióta a legkisebb is iskolás lett. Ilyenkor a készülődésben igyekszem – rám nem jellemzően - előre dolgozni. Azt az időt, amit enyéimmel lehetek, három nemzedék találkozását ne zavarja semmi kötelezettség.

Egyház a modern világban

A Das Jüdische Echo (Zsidó visszhang) folyóirat legújabb számában Paul M. Zulehner bécsi pasztorális teológus és Peter L. Berger amerikai vallásszociológus professzor ellentmond annak a szociológusok között régóta terjedő tételnek, hogy a modern társadalmakban mindinkább elvesztik jelentőségüket a vallások. /.../

Természetesen manapság a valaha öröklött tényként elfogadott egyházhoz tartozás nem mindig marad meg. Van, aki azért lép ki, mert túlságosan szorosnak érzi, maradinak tartja az egyházi állásfoglalásokat.

Eltűnik-e a vallás a modern társadalmakból? - www.ujember.hu

 

Sokan leírták már, hogy a vallás strukturáló erő, amely segít megszelídíteni a bennünk és körülöttünk tátongó káoszt. Mégis, egyre többen vannak azok, — főleg az európai keresztyén hagyomány szövetén keresztül szemlélődők, — akik unalmas, avítt, a rutinszerű tevékenységeknél megrekedt kisebbségnek tarják a vallásos életgyakorlatot folytatókat. A keresztény-keresztyén egyháziasság nemcsak nálunk csökken, hanem Európa nagyobb része is érintett. A német katolikus egyház friss adatai szerint 2012-ban csaknem 120 ezer katolikus hagyta el egyházát.

Oldalak