Isten közel van, szeretetét nem lehet száműzni, likvidálni a világból, dicsősége legyőzhetetlen és mindenkié lehet. A feltámadást megélő, hirdető egyház ezt az örvendező közösséget, a legyőzetett félelmet, a megtapasztalt győzelmet jelenti.

Húsvéti körlevél a MRE Elnökségétől – reformatus.hu

Nincs semmi véletlenül. A tavasz késlekedése se. A hó és azt követő káosz, a hideg, a remegés, az elégedetlenség, bankcsőd, euró árfolyamzuhanás, semmi, de semmi nem véletlen. Az sem, hogy átléptük a nappalok és éjszakák egyenlőségének határát, a fény pedig egyre inkább árad szét.

Ahogy Ábrahám szolgálója, Eliézer, úgy a püspök is megbízója drága ajándékait vitte magával az útra. Hegedűs Lórántra az aranynál, ezüstnél is drágább kincs, az Ige bízatott, amit elvitt minden magyar közösséghez szerte a világon, hogy az ószövetségi szolgához hasonlóan a menyasszonyt a vőlegényhez, azaz a gyülekezeteket Krisztushoz vezesse. A püspök a szolgálat terhét sohasem tette le, a kórházi ágyon az utolsó pillanatig is írta, diktálta könyveit.

Hegedűs Lóránt temetéséről – református. hu

Elment a minden élők útján a felmagasztalt és megtagadott, az ünnepelt és elhallgatott püspök, Dr. Hegedűs Lóránt, a magyarországi református egyház egyik 20. századi megkerülhetetlen alakja, aki zsinati elnök, misszionárius, próféta, irodalmár és igehirdető volt. Sőt ennél is több. Teológus, aki rendszerben látta a világot.

Holtan találták vasárnap Magányos George-ot, a Galápagos-szigeteki óriásteknőst, amely az eltűnő fajok jelképévé vált, miután meghiúsult a szaporítására irányuló minden erőfeszítés - jelentették be a Galápagosi Nemzeti Park illetékesei.

Kihalt egy alfaj - index.hu

Kihalt egy faj vagy alfaj épp azok közül, akik között bandukolva Charles Darwin megalkotta új, forradalmi nézetét, az evolúciós elméletet. Bár már előtte mások is kacérkodtak vele, de áttörni neki sikerült a galápagosi útjáról hazatérve.

Gyászhír
Megrendülve tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy
KÖLCZE ZSUZSANNA
életének 76. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2012. június 5-én, kedden 14 órakor lesz. Utolsó útjára a győr-nádorvárosi temető régi ravatalozója előtt gyülekezve kísérjük el. Az elhunyt végakarata szerint a koszorúk helyett a Református Egyház javára adományokat elfogadunk. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család

Gyászközlemények - kisalföld.hu

Azt mondják, akkor válik igazán felnőtté az ember, ha elveszti a szüleit, legyen akárhány esztendős. Nos, ezek szerint nekem, sajnos, már félig felnőttnek, de hál’ Isten csak félig kell/ kellene felnőttnek lennem. Furcsa dolog, ahogy az ember egymás után veszít el mindig valamit/valakit a gyermekségéből. Van, amelyik veszteség szinte észrevétlen, apró, aztán a sok kicsi összeadódik egyre tetemesebb változássá; van, amikor nagyon ránehezedik az ember vállára a búcsú a gyermeki dolgoktól.
Ma, sajnos megint búcsúzom gyermekkorom egy darabjától, s ennek fájdalmát(?), ambivalens érzéseit próbálom kiírni magamból.

Senki nem tudja, honnan szerezte azt a fegyvert, amivel hétfőn hajnalban véget vetett az életének Bartha Ferenc (†69). A milliárdos óriási, tihanyi luxusnyaralójában húzta meg a ravaszt.

Illegális fegyverrel végzett magával a milliárdos -  Blikk.hu

Tegnap úgy kellett eltemetnem valakit, hogy egyáltalán nem is ismertem. A halála után, annak „alkalmából” jött szembe velem gyászolókban, feladatban. Előtte azt sem tudtam, hogy létezik, hogy él. És ebben nem voltunk hibásak sem ő, sem én. Így alakult.

Van remény, ha mindnyájan összefogunk, és akarjuk! A gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező. Mindegy, hogy ki teszi vagy mondja ezt, és mindegy, hogy miért, milyen okból vagy milyen célból – mindig elfogadhatatlan. 

Erdő Péter esztergom-budapesti érsek beszéde az Élet Menetén - Szombat

Az emléknap mindenekfelett az áldozatokra tekint. Ők azok, akiket egy tébolyodott korban puskatussal hajtottak halálba ezer rémség eszközével, miközben Európa és Magyarország legjobbjain néma dzsinn uralkodott, a tehetetlenség démona. A holokauszt-emléknapon minden alkalommal ártatlanok százezreiről - millióiról emlékezünk, s nemcsak azért, mert érdemlik, hanem mert kötelességünk is. Ők voltak azok, akikről aljas hazugságokkal elhitették, hogy nélkülük könnyebb lesz a világ sora. Ők voltak azok, akiken diktatúrák demonstrálták, hogy bármin és bárkin keresztülgázolhatnak. Ők lettek a mások, mikor egy őrült világ, parancsszóra vagy anélkül, a mások elpusztítása árán akart önmagán felülkerekedni. Minden elveszített életidő a mi életünket kurtítja, minden elveszített élet a mi veszteségünk is, minden életfosztás a mi megrablásunk is, minden halál a mi halálunk is.

Bogárdi Szabó István református püspök beszéde a Holokauszt emléknapján - Jobbklikk - Facebook

Nem az én gyászom. Ebben a gyalázatos vérontásban nekem senkim nem lett oda. De ez nem teszi könnyebbé a dolgot, a megrendülésemet, a tehetetlenségemet. Ezért nem merek közellépni a gyászolókhoz, mert félek, megsértek valami fontosat, belsőt - legyen bármilyen jó szándékom is.

Nem az én bűnöm. Nem vállalom a közösséget azokkal, akik részt vettek benne, és dühös vagyok azokra, akik ma hasonlóról beszélnek. Ahogy tisztelem azokat, akik életük kockáztatása által is segítettek, és csak reménykedni tudok, hogy nekem lett volna hozzá erőm és bátorságom. Parancsom igen, az Istentől, akiben hiszek.

Ami az enyém, a fájdalom, az megy távolról is, nem sértve a gyászt, de tanulva az együttérzést.

Egy ausztrál nővér, miközben halálos betegeket ápolt, feljegyezete, mit bánnak meg halálos ágyukon. A leggyakoribb haldoklói megbánásokról könyv is készült, néhányat pedig a Guardian is lehozott. ... Elgondolkodtató az is, hogy amikor megkérdezte betegeit, mit bántak meg addigi életükben, szinte ugyanazok a mondatok hagzottak el. Mint például az, hogy bárcsak kevesebbet dolgoztak volna, vagy jobban kifejezték volna érzéseiket. Íme, az öt leggyakoribb megbánás, miközben eljátszhatunk a gondolattal, mi mit bánnák meg, ha ez lenne életünk utolsó napja. 

Öt dolog, amit megbánunk halálunk előtt - HVG.hu

Mondatok az út végéről, onnan, ahonnan már minden látszik, onnan, ahonnan már nem lehet visszafordulni. Épp ezért ki lehet mondani, még ha későnek tűnik is, már nincs következmény, csak a belátás marad, a búcsú a többiektől, és attól az úttól, amit bejárt az embert. Én nem jártam még arra, csak elképzelni tudom.

Öt mondat, öt téma, ami statisztikailag a leggyakoribb a haldoklók szájából. 
"Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, és nem azt, amit mások elvártak tőlem."
"Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat."
"Bárcsak lett volna bátorságom kimutatni az érzelmeimet."
"Bárcsak szorosabb kapcsolatot ápoltam volna barátaimmal."
"Bárcsak boldogabb lettem volna."
Nem okoznak meglepetést ezek a sorok, ami itt húzódik, a mondatok mögött, az az egész élet problémája, a különbség annyi, hogy amikor már nem tudunk semmit tenni, akkor jön a vallomás. Nem jól megélt kapcsolatok, rosszul berendezett élet, boldogtalanság - mindez az életünket mutatja, még ha végén fogalmazódik is meg. Ezt kellett. Volna.