Nem győzhető le a halál?

Az öregedés az élet természetes velejárója, de ez nem gátolja meg a tudományt abban, hogy újra és újra megpróbálja kitolni, megakadályozni vagy fölülbírálni a halált. Mivel eddig senki sem élte túl a saját életét, sejthető, hogy a tudomány eddig nem járt sikerrel. És most épp a tudomány mondja azt, hogy nem is fog. Az Arizona Egyetem matematikusai bebizonyították, hogy a többsejtű élőlények öregedése megállíthatatlan. Az öregedés matematikailag elkerülhetetlen. Úgy értem, komolyan elkerülhetetlen. Logikai, elméleti és matematikai lehetetlenség lenne kibújni alóla.


Két matematikus kiszámolta, nem győzhető le a halál – index.hu

Halottak napján megtudtuk, hogy nem győzhető le a halál. Két matematikus levezette a miértet. A többsejtű élőlények öregedése feltartóztathatatlan. Az ősi vágy, hogy az ember halhatatlan legyen, a tudomány szintjén még várat magára. Aki a tudományra mint a meg váltás lehetőségére tekint, csalódni kényszerül.
Az élet véges. Véges, mert elszakadt az örökkévaló rendeltetésétől. A végesség nem Isten akarata szerinti állapot, hanem következmény a Biblia tanítása szerint. Az Isten elleni bűn következménye.

Én inkább élni szeretnék

Egy üveg fehérbor és egy cigaretta – ez volt az utolsó kívánsága a 75 éves Carsten Flemming Hansennek, akit a dániai Aarhus egyetemi kórházában kezeltek gyógyíthatatlan betegséggel,  írja  a Guardian. 

Az erkélyen ülve, egy pohár borral, cigarettázva várta a halált - index.hu

 

Szép gesztus, amit a dán kórház dolgozói tettek az élettől búcsúzó 75 éves úrral: kitolták az erkélyre, hogy megnézhesse a naplementét, engedélyezték az utolsó szál cigarettát és az utolsó pohár bort. Fogalmam sincs, mit kérnék utolsó kívánságként: talán lefutnám az utolsó kilométert, megírnám az utolsó reposztot, hallgatnék egy utolsó Ákos számot, utoljára olvasnám az evangéliumot, aztán majd a többit úgyis élőben…ki tudja – jó, hogy ez most nem az én gondom. Különösképp nem készülök az utolsóra, én inkább ÉLNI szeretnék, igen, így nagybetűsen. Amíg lehet. 

Meglopott kegyelet

Az önkormányzati tulajdonú temetkezési vállalat korábbi vezetőjének hivatali idejében, 2010 februárjában loptak ki egy koporsót a temetés másnapján egy családi kriptából. A kemma.hu korábbi cikke szerint nem ház alakú kriptáról van szó, hanem sírveremről.
Egy sírásó beszélt 2014-ben arról, hogy a halottat „felsőbb utasításra” emelték ki a koporsóból, majd újratemették, a kriptát gondosan lebetonozták, a koporsót meg újra eladták, miután levették róla a nevet.

Kegyeleti dolgok – hvg.hu

Azt gondolnánk, hogy vannak az életnek olyan tiszteletre méltó pillanatai, amelyek érinthetetlenek. Ilyen a halál, illetve a végtisztességhez való jog. Élt, ahogy élt valaki, de ha már kultúrvilágban érte a vég, kulturált módon lehessen végső nyughelye.

Karácsonyi tragédia- tragikus karácsony

Egy huszonöt éves radiológus orvost ütött el a vonat vasárnap hajnalban. Évzáró kórházi ünnepség után egy diszkóba ment a kollégáival. Lehet, hogy önhibáján kívül bedrogozták.

Döbbenetes tragédia Győrben - Orvoshalál lett az évzáróból - kisalföld.hu

Karácsony közeledtével sok protokolláris eseményen, ünnepélyen kell/illik részt venni a mindenkori lelkésznek. Ha nem vigyáz az ember, egy idő után úgy érzi, hogy „sikító frászt” kap, ha még egy karácsonyi műsor végig kell ülnie. Én amúgy sem vagyok az a protokolláris, smúzolós alkat. Most mégis úgy esett, hogy a győri kórház meghívásának -gyülekezetünk képviseletében- nekem kellett eleget tenni.

Ma is él

1564. május 27-én elhunyt, április 25-én még megfogalmazta végrendeletét. Vagyona egy ezüstkehely és 225 tallér volt mindössze. Elbúcsúzott a tanácstól, a lelkipásztoroktól, az őt meglátogató polgároktól. Bocsánatot kért bűnei és hibái – különösen indulatossága – miatt. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt, hogy „…nincs az én üdvösségemnek semmi más alapja, csak az az egyetlenegy, hogy Isten az irgalom atyja, Atyának bizonyítja magát velem szemben is, aki beismerem nyomorult bűnös voltomat”

Dr. Dienes Dénes: Kálvin János élete, reformátori munkássága - napkut.hu  

Valaki, aki szeretett bennünket

Budapest — A vasárnap leu­kémiában elhunyt Karl Erik Böhnnek (†48) az volt az utolsó kívánsága, hogy magyar mezben temessék el szülővárosában, Sandefjordban.

Magyar mezben temetik Böhnt - blikk. hu

Saron, én megbocsátok

Meghalt Ariel Saron, Izrael nyolc éve kómában fekvő, volt miniszterelnöke - közölte az izraeli katonai rádió szombaton, a 85 évesen elhunyt volt politikus hozzátartozóira hivatkozva. Egyszerre gyűlölték és csodálták, katonai és politikai megítélése pedig ma is heves vitákat vált ki. Egy valami azonban vitathatatlan: Ariel Saron mozgalmas életében mindent annak vetett alá, hogy a lehető legnagyobb mértékben garantálja a zsidó állam biztonságát. Akár kiskatonaként vagy tábornokként, miniszterként vagy kormányfőként, karrierjének fontosabb döntéseivel alapvetően meghatározta Izrael történetének alakulását.

Elhunyt Ariel Saron: A Harcos vitatott öröksége - hvg.hu

Mai világunkban sokszor tapasztaljuk, hogy minden mindennel összefügg. Szinte félelmetes belegondolni, hogy úgy tudjuk befolyásolni egymás életét akár a föld túlsó zugában is, hogy arról tulajdonképpen fogalmunk sincs.  Annak is nagy a valószínűsége, hogy az esetek többségében soha nem is tudjuk meg, hogy egy-egy cselekedetünk, szavunk éppen mit okozott valakinek.

Mit tennél, ha tudnád, hogy holnap meghalsz?

A magyar női kézilabda-válogatottat 2012-ben Eb-bronzéremig vezető Karl Erik Böhn nagyon rossz hírt kapott hétfőn orvosaitól: a leukémia, amely újra megtámadta szervezetét, gyógyíthatatlan.
„Megkaptam a halálos ítéletemet két nagyszerű orvostól, akik Norvégia legjobb hematológusai közé tartoznak. Nem volt vicces... – nyilatkozta Böhn a norvég TV2-nek. – Norvégia legjobb orvosi csapata áll mögöttem a norvég egészségüggyel. Jól vagyok, a szeretteimnek azonban most nagyon nehéz.”

Karl Erik Böhn leukémiája gyógyíthatatlan - nemzetisport.hu

 

Talán kissé bombasztikusnak, bulvárosnak tűnik a cím, ám az élet gyakran produkál brutális és kegyetlen pillanatokat: ilyen az, amikor valaki tűzoltóként a saját szerettét emeli ki egy autó roncsai közül, és az is, amikor valaki megkapja a halálos ítéletet: gyógyíthatatlan beteg. Karl-Erik Böhn, a magyar női kézilabda válogatott norvég edzője szenteste előtt egy nappal tudta meg, hogy minden valószínűség szerint ez az utolsó karácsonya.

Bagdán Zsuzsa: Nem lelkizik, aki boncol

"Mindig elmondom a családoknak, hogy minden holtest – ötszörös idézőjelben! –, úgymond munkadarab. Itt nem lelkizünk, azért vagyunk itt, hogy megállapítsuk a halálokot, rendbe hozzuk az elhunytat, aztán haladunk tovább. Egy sebész vagy egy fogorvos sem lelkizik, mikor beteszi a szurkapiszkát, a páciensből meg jön a hang. A sebész ezt nem hallja meg, nem is kell neki meghallania, ő azzal foglalkozik, hogy meggyógyítsa a beteget. Minden zavaró tényező kizárva, zsilip betéve, kész. Fiatalokat is boncolok, bár itt nincs gyerekosztály: szokták is kérdezni, gyerekkel hogy vagyok. Az is egy eset. Lelkizésre ott van az egyház" – jelenti ki Major, aki az elmúlással való napi kapcsolatából adódóan megtanulta helyén kezelni a vallás dilemmáját is. 

"A boncasztalon mindenki egyenlő" - riport a Péterfy kórházból - hvg.hu

Elnézést kérek, hogy harmadnapon olyan témával hozakodom elő, amit nem mi várunk, hanem ami ránk vár, nemcsak az adventi várakozás heteiben, hanem folyamatosan. November 29-én látott napvilágot a beszélgetés a Péterfy Sándor Utcai Kórház boncmesterével a hvg.hu oldalon, elég morbid módon az Élet+stílus rovatban. Persze ettől még nem kéne idehoznom a „haláli” boncmestert adventi, Reposzt-szüliheti témának, de mégis megteszem, ugyanis a riport sok egyéb – halállal, boncolással kapcsolatos – kérdés mellett a vallás, a hit témakörét is érinti.

Van-e élet a halál után?

Post mortem, vagyis A halál után címmel készített fotósorozatot Patrik Budenz, berlini fotográfus. Kendőzetlen naturalizmussal készített – olykor sokkoló – képein közvetlenül a halál utáni történések részleteit örökíti meg. Sorozatának kiindulópontjaként provokatív kérdést tesz fel: "Mi történik a testünkkel, amikor már nincs szükségünk rá?"

Ez történik velünk a halál után - index.hu/nagykép

 

„Ámde…” (1Kor15,19)


Mert ennyi az élet. Születünk, nevetünk, gyűlölünk, szeretünk. Sírunk, ölelünk, adunk, elveszünk. Élünk, kinek mennyi adatott, aztán távozunk. A kérdés mindig az, van-e reménységünk.

Oldalak