Mindig közellévő

– Azt mondta a Guardiannek egy méltán nagyon népszerűvé vált cikkben, hogy minden egyes elpusztított zsidó mellett ott volt a gázkamrákban Isten, és mindannyiuknak fogta a kezét. Tényleg így volna?
– Akármennyire abszurd is ez, más lehetőség egyszerűen nincsen. Már huszonéves koromban, ott, Oswiecimben is így láttam és azóta sem tudom másképp gondolni. Isten persze éppúgy együtt szenved Jóbbal, mint az Iszlám Állam által lefejezett keresztényekkel, vagy a bombasérüléseikben agonizáló palesztinokkal is.

Nézzük meg jól Auschwitzot még egyszer - nol.hu

Én nem akarok, de nem is tudok megszabadulni az Istentől. Hiszem a jóságát éppúgy, mint a mindenhatóságát. Bennem sem az ordibáló Hitler, sem a krematóriumok vad lobogása nem tudja elnyomni azt a halk, kicsike hangot, amiről Illés ír a Királyok könyve 19-ben.

Isten Auschwitzban - valasz.hu

 

Nem láttam a Saul fiát, de régóta tervezem, hogy megnézzem. Ahogy jöttek a díjak, elismerések, a felemás magyarországi fogadtatás, az interjúk, félreértett, szándékosan félremagyarázott mondatok, ahogyan egyre többet és többen írtak róla, úgy vált egyre inkább érdekessé Nemes Jeles László filmje. Számomra Röhrig Géza hitvallásos szavai teszik igazán hitelessé az Oscar-díjas alkotást, hiszen az idézett mondatban ott lakozik mindaz, amit a hívő ember Isten iránta gyakorolt kegyelméről gondol. Köszönöm a film főszereplőjének, hogy közel egy évvel a vele készült Népszabadság és Válasz interjú után újra emlékezhetek erre.

Magas ég

Az 1812-ben, Napóleon Oroszország ellen indított hadjáratának idején játszódó regényt, az orosz és a világirodalom egyik meghatározó művét országszerte több helyszínen olvassák fel, egyebek mellett Jasznaja Poljanában, ahol az író élt, és a csecsenföldi Groznijban is. Az 1812-ben, Napóleon Oroszország ellen indított hadjáratának idején játszódó regényt, az orosz és a világirodalom egyik meghatározó művét országszerte több helyszínen olvassák fel, egyebek mellett Jasznaja Poljanában, ahol az író élt, és a csecsenföldi Groznijban is.
Felolvasómaraton a Háború és békéből

Bizonyos könyvek ránézésre riasztják az átlagolvasót. Talán ezért híresült el annyira Lev Tolsztoj regénye, a Háború és béke, amely hol két, hol négy kötetben jelent meg. Annyi biztos, volt súlya. Fiam szerint egy pofonnál hatásosabb büntetés, ha valakinek a Háború és békét kell elolvasnia – wingdings betűtípussal.

Keresztyénüldözések kora

A világindex közel háromszáz oldalas elemzése szerint százezer keresztény vált mártírrá eddig, illetve 120-130 millió keresztényt üldöznek állandóan. Eritreában a keresztényeket államellenes összeesküvések gyanújával tüntetik el őket vagy börtönzik be. Pakisztánban az egyik legnagyobb arányú a testi brutalitás, megalázás, testi sértés. Az országban halálbüntetés jár a blaszfémiáért, az Allah-káromlásért vagy a másfajta hit propagálásáért.
Az elemzés szerint a 2000-res évek közepe óta folyamatosan nő az üldözött keresztények száma.


Keresztyénüldözések kora – mandiner.hu

Belesüppedtünk jóléti társadalmunkba a világnak ezen a táján. Pedig még élő emlékezetünk van arról, hogy milyen volt üldözöttnek lenni. Legalábbis hátratételt szenvedni, személyes egzisztenciát kockáztatni, a gyermekek jövendőjét bizonytalanná tenni. Nem személyes emlékek ezek, hanem a szüleink és nagyszüleink nemzedékének vallomásai.

Kereszt-kérdés

A norvég bevándorlási hivatalnak (UDI) nincs elég helye, hogy elszállásolja az országba érkezett 30 ezer menekültet, ezért egyházi szervezetektől és civil közösséget kér segítséget. A hivatal azt javasolja a befogadóknak, hogy a menedékkérők szállását tegyék „vallásilag semlegessé.” A legtöbb helyen ezt úgy oldották meg, hogy levették a kereszteket a falról, ha pedig a padló mintázatán látszott egy, akkor szőnyeggel letakarták azt. A cél az, hogy ne bántsák meg a muszlim menekülteket.

Eltüntetik a kereszteket Norvégiában a menekültek miatt - index.hu

 

Akkor még mielőtt alapból lehülyéznénk a norvég bevándorlási hivatalt, az olasz iskolaigazgatót, javaslom, gondolkodjunk egy kicsit. Vajon miért gondolja azt a norvég bevándorlási hivatal, hogy a civilek által felajánlott szállásokat tegyék vallásilag semlegessé? Vajon miért gondolja úgy egy alapvetően katolikus ország egyik iskolájának igazgatója, hogy -ugyancsak a világnézeti semlegességre hivatkozva- karácsony és kisjézus helyett legyen inkább télkoncert, karácsonyfa nélkül?

Légüres

Az ő problémáik az autoritásból és a normákból – pontosabban ezek hiányából – fakadnak. Eszerint a szétment családokban fellazulnak a normák, a szülői fegyelem, hiányzik az erős autoritás. Mindezek tetejében a különféle gyerekjogok már akkor felnőttet csinálnak a gyerekből, amikor még nem az. Ez pedig oda vezet, hogy a fiatal vágyik az erős autoritásra, arra, hogy valaki megmondja: mi a jó és mi a rossz, és a kettő közé éles határvonalat tegyen. Az iszlamizmus pedig pontosan ezt teszi. Ezért fordulhat elő, hogy egy látszólag normális életet élő, középosztálybeli nyugati nő az Iszlám Állam felé fordul. Khosrokhavar szerint olyan ez, mint a fordított '68-as eszme: akkor szexualitást és szabadságot kerestek a fiatalok, most pedig olyan erőt, ami keretek közé zárja őket, miközben irányt mutat, eligazít a világban jó és rossz között.

A fiad szanaszét van, darabokban - index.hu

 

Olvasom az index cikkét, komolyan mondom, megáll az eszem. Közép-európai keresztény fejjel fel nem foghatom, hogyan gondolhatja komolyan az Iszlám Államhoz történő csatlakozást egy nyugat-európai, vagy éppen egy amerikai fiatal, hogyan hiheti el, hogy akkor ő most itt a szent és jó célért harcol. Pedig ennek is megvan a maga magyarázata. 

Miért féltjük a keresztyén Európát?

És mitől lenne a keresztény teokrácia jobb, mint a saria? Miért érezné jobban magát a többség, amelynek egyik isten sem létezőbb a másiknál, viszont mindegyik nevében hajmeresztő hülyeségeket próbálnak letolni a torkán? És ami még fontosabb: mit nyernénk azzal, ha kialakulna egy militáns kereszteslovag-réteg, amely már nem a szabadság nevében veszi fel a harcot a muszlim vallási tébollyal és valóban ijesztő beilleszkedési zavaraival, hanem csak úgy, ultraságból, meg azért, mert hangokat hall?

Nem vagyunk semmivel jobbak, amíg mindent elhiszünk, amit a Bibliából vezetnek le. Nem azt az Európát kell megvédeni, amely boszorkányt és tudósokat égetett vallási okokból. Nem is azt az Európát, ahol érinthetetlenek az egyház emberei, és gyerekeket gyalázhatnak halomra büntetlenül. Hanem azt, ahol egészséges, a világi törvényeknek alávetett kisebbséget alkotnak a földönkívüli lényekben hívők, és lehetőleg azt hallják ki a hangokból, hogy szeresd felebarátodat.

Tótawé: Kiktől kell megvédeni Európát? – hvg.hu

Nem csodálkozom, csak elgondolkozom azon, hogy miként tudnak olyan emberek holdudvart kialakítani maguk körül, akik a történelmet nem ismerik vagy szándékosan hamisítják. Tudom: fehér – feketében kell gondolkozni és írni. Mert úgy egyszerűbb és hatásosabb. Így tettek ebben a mostani európai válságban a nyugat-európai médiumok. Vannak a jó és vannak a rossz államok. Le is osztották a szerepeket: mi itt nyugaton vagyunk a jók, ti ott keletebbre a rosszak. Itt a demokrácia, ott a nacionalizmus. Itt a befogadás, ott a kirekesztés. És mindezt beszopja a polkorr média és adja is tovább. Mert egyszerű, mint a kétszerkettő.

Elfeledett hősök, református példaképek

Fájdalmasan szép és döbbenetesen megrázó történeteket őrzünk, amelyekből könnyfakasztó filmdrámákat készítenének a hollywoodi álomgyárban, ha nem nálunk történtek volna. Sok elmesélendő történettel, lezárandó üggyel és csöndes emlékezéssel vagyunk adósai önmagunknak, felmenőiknek és gyerekeinknek – hangzott el Kenessey Gyula emlékművének avatásán a Fejér megyei Sárbogárdon. A főszolgabírót 1944 októberében látta utoljára a családja, amikor hárman mentek érte: „Főszolgabíró úr, legyen szíves bejönni, halaszthatatlan megbeszélés lesz." Soha nem tért vissza.

Becsületes, igaz ember maradt - parokia.hu

 

Pontosan ezért kell történelmet tanulni. És ezért érdemes azt kutatni, tanítani. Mert a halott idő mögött felsejlik az igazság. Felsejlenek igaz emberek, akik nemcsak szavak, de tettek révén is magyarnak, keresztyénnek, felebarátnak bizonyultak. Nem hasznot, elismerést reméltek, de cselekedték mindazt, amiért vértanúság, vagy éppen mártíromság lett a jutalom. Ők a mi méltatlanul elfeledett református hőseink. 

Kiszakadni a semmibe


A Magas-hegy és a Szár-hegy között ugyanis egy zipline, vagyis átcsúszó kötélpálya épült, így 50-60 km/órával egy beülőben ülve csúszhatunk át az egyik hegycsúcsról a másikra, mintegy 1036 méter hosszan. Aki ódzkodik az ilyen adrenalindús kalandtól, az pedig üvegpanorámás libegőbe ülhet, hiszen hamarosan átadják a zárt kabinos kötélpályát is a két hegytető között.

Egy kilométeren csúszhat a zempléni hegycsúcsok között - turizmusonline.hu

 

Elsőként teszteltük Magyarország első zipline-pályáját. Száguldás 75-tel a Zemplén felett.

Csak annyit kérdezek, hogy túlélem? - index.hu/video

 

Akkor elöljáróban annyit, hogy nem vagyok valami vakmerő, kalandot kereső, izgága alkat, inkább a békés, nyugodt hobbikat részesítem előnyben. Sőt, kifejezetten félős vagyok, soha az életben ki nem próbálnám mondjuk a bungee jumping nevezetű őrültséget, egész egyszerűen nincs az a pénz, amiért leugranék egy lábamra erősített kötéllel a szakadékba, bízva a kötél erejében és a szakemberek (?) szakértelmében. Ejtőernyővel sem ugranék. Sőt.

Tényleg, kinek szurkol a Jóisten?

„Miért olyan jók a katolikusok a fociban? Ezt a kérdést természetesen egy angol újságíró, bizonyos Nicholas Farrell tette fel, aki azon kesergett, hogy noha az angolok találták fel a futballt, a katolikusok jobbak benne. Eddig 19 futball-világbajnokságot rendeztek, de mindössze 8 ország osztozik a világbajnoki címeken. Az élen Brazília áll, az idei házigazda, akik 5 alkalommal nyertek,  a második hely Olaszországé 4 végső győzelemmel. Argentína és Uruguay kétszer-kétszer állhattak a dobogó legfelső fokára, míg Franciaország és Spanyolország egy-egy alkalommal. Nem tudom, a kedves olvasónak feltűnt-e, hogy ezek mind katolikus országok, Nicholas Farrellnek ugyanis feltűnt. Németország ugyan háromszor nyert vb-t, de mivel lakosságának csak 1/3-a katolikus, ezért Farrell szerint besorolhatatlan, így az egyetlen egyértelműen nem katolikus ország, amely valaha világbajnokságot nyert: Anglia (ők is csak egyszer, 1966-ban). Vajon miért van ez? – teszi fel a kérdést Farrell, és mindjárt meg is felel rá: azért, mert a katolikusok jobban szeretnek focizni, mint dolgozni.

Kinek szurkol a Jóisten? – /kepmas/mandiner.hu

Kinek szurkol a Jóisten? Humoros a felvetés, már ha arra gondolunk, hogy ő a jóságos michelangelós őszszakállú arc (Michelangelo festménye a sixtusi kápolna mennyezetén!), aki esténként kikönyököl a mennyország ablakába, hogy a sárgolyó ez évi legfontosabbnak tűnő eseményét, a futball világbajnokságot nézze.

Hit + megmaradás = a reménység öröme

Az a hiteles élet, amely meg tudja különböztetni magát láthatóan az Istenre való ráhagyatkozásban.  A REND után el kell kezdeni ezt a valóságot.

Hit és megmaradás, avagy őrségben - refdunantul.hu

Az idei REND, azaz Dunántúli Református Egyházi Napok helyszíne az Őrségi Egyházmegye volt, s mi másra is épülhetett volna a találkozó tematikája itt a nyugati végeken, mint a „hit és megmaradás” témakörére? Az előadások és fórumbeszélgetések, az istentiszteleti alkalmak mind e két kulcsszó köré rendeződtek.

Oldalak