Nyomozás az "én" után

Ki vagyok? Mi vagyok? Hol vagyok? Ulrich Tukur ebben a krimiremekműben különböző valóságmezőkben üldözi a gyilkost
Az ARD vasárnapi krimije: Az új „Tetthely” Ulrich Tukurral gyorsellenőrzésben – Spiegel.de

A mindennapi krimi nélkül ugyancsak nagy forradalom törne ki a középgeneráció és idősebb korosztály körében. Van, aki nem tud lefeküdni egy zaftos kis gyilkosság nélkül. Jámbor állampolgárok ülnek minden este a tévé kék fényében, és várják a következő gyilkosságot. Hogy miképpen lehet ebben a témában még újat kitalálni? A német Tetthely sorozat karácsonyra olyan résszel állt a nézők elé, ami túlmutat az egyszerű, közhelyes krimik világán.

A csöndek filmje

A lengyel filmiskola legnagyobb alkotásainak stílusában fogant Ida megrendítő, kiemelkedő képi világú dráma, amelyben a két nő intim története finoman összefonódik a közép-európai történelmi háttérrel.
Ida – Port.hu

Ez a tél még megváltatlan – jut eszünkbe Nagy Gáspár nagyerejű versének első sora. Se hó, se hold nem világol. Talán néhányan eljutnak arra a felismerésre, hogy ez az az idő, amikor magunkban is végig kell járni az utat Betlehemig. Aztán tovább. Mélyre kell szállni és aztán felemelkedni.

Kereszt-kérdés

A norvég bevándorlási hivatalnak (UDI) nincs elég helye, hogy elszállásolja az országba érkezett 30 ezer menekültet, ezért egyházi szervezetektől és civil közösséget kér segítséget. A hivatal azt javasolja a befogadóknak, hogy a menedékkérők szállását tegyék „vallásilag semlegessé.” A legtöbb helyen ezt úgy oldották meg, hogy levették a kereszteket a falról, ha pedig a padló mintázatán látszott egy, akkor szőnyeggel letakarták azt. A cél az, hogy ne bántsák meg a muszlim menekülteket.

Eltüntetik a kereszteket Norvégiában a menekültek miatt - index.hu

 

Akkor még mielőtt alapból lehülyéznénk a norvég bevándorlási hivatalt, az olasz iskolaigazgatót, javaslom, gondolkodjunk egy kicsit. Vajon miért gondolja azt a norvég bevándorlási hivatal, hogy a civilek által felajánlott szállásokat tegyék vallásilag semlegessé? Vajon miért gondolja úgy egy alapvetően katolikus ország egyik iskolájának igazgatója, hogy -ugyancsak a világnézeti semlegességre hivatkozva- karácsony és kisjézus helyett legyen inkább télkoncert, karácsonyfa nélkül?

Nagyfogás

A TEK kedd este jelentette be, hogy két akcióban "szélsőséges nézeteket valló" figurákat fogtak el, akik fegyverrel és bombákkal rendelkeztek. Hajdu János, a TEK vezetője az üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy vasárnap az egyik akcióban két külföldi és két magyar állampolgárt fogtak el. A TEK vezetője nem zárta ki, hogy "nemzetközi beágyazottsága lehet" a bűncselekménynek. Az elfogottak régóta a TEK látókörében voltak — mondta Hajdu —, abban az autóban pedig, amiben az elfogottak ültek, robbanóanyag volt, az ezután megtartott házkutatásban pedig több robbanóanyagot és csőbombát is találtak egy "bombalaboratóriumban".

Nagyfogás – index.hu

Tegnap, azaz ma, amikor e sorokat írom, emlékeztek meg egy magyar parlamenti döntés kapcsán a Szovjetunióba hurcolt áldozatokról, akik a második világháborút követően, különböző időszakokban kerültek szovjet gyűjtőtáborokba. Magyarokként egy idegen állam büntetés végrehajtásának lettek áldozatai.

Kendőben

A videóban a legkülönfélébb embereket lehet látni: kövéret és soványat, nagyon fiatalt és nagyon öreget, feketét, fehéret – és többek között egy fiatal, divatos nőt, aki kendőt visel. Olyan motívum ez, amellyel a nagy reklámkampányokban ezidáig nem lehetett találkozni.

A H&M tabut dönt – megdicsérik érte - Brigitte

Ki a célcsoportod? Van, akinek a jómódúak, van, akinek a kispénzűek, van, akinek a nők 0-tól 20 éves korig, vagy 40-től 60-ig, van, akinek a 60 feletti férfiak. Amikor egy cégnek mindenki beleszámít a célcsoportjába, ott azért nem árt az óvatosság a vásárló részéről. Pedig úgy tűnik, ezt szeretné sugallni a H&M legújabb reklámfilmje, amely szerint mindegy, hogy milyen vagy, a lényeg, hogy használt ruhádat a ruházati áruházlánc újrahasznosítja.

Régi újkenyér

A történelmi emlékezet egyrészt úgy tartja számon, hogy az új kenyér ünnep politikai aktussá emelésére csak a második világháború után került sor, másrészt napvilágot láttak olyan interpretációk is, miszerint az új kenyér ünnepét “1945 után mesterségesen kreálták”, illetve hogy “a kommunisták a kenyértisztelet ősi rítusát kisajátították” – olvasható Kovács Ákos Az Új Kenyér ünnepe című írásában.

Ezzel szemben Kovács úgy véli, az új kenyér ünnepeknek, még ha hatással voltak is rájuk, nem a szovjet, nem a “kommunista”, hanem a Darányi-féle aratóünnepek voltak az előképei, kizárólagos rendeltetésük pedig abban állt, hogy az 1890-es évek társadalmi és politikai feszültségeit segítsék levezetni. Mindez teljes összhangban volt azzal a jelenséggel, hogy az 1870-es évektől az első világháborúig Európa-szerte ilyen nyilvános ceremóniákat, “felülről jött” hagyományokat találtak ki, amelyek lebilincselték a látványos ceremóniák iránt fogékony embereket.

Újkenyér és nemzeti ünnep – urbanlegends.hu

Augusztus 20-át az új kenyér ünnepének tudják sokan. Így került be a rendszerváltás utáni identitáskeresés folyamatába, mintegy a korábban erősen hangsúlyozott alkotmány ünnep ellentételezéseként, ugyanakkor akaratlanul is annak folytonosságába.

Volt is, lesz is

A Pegida-jelenség országos megítélése tehát nem csak a közvélemény, de a politika szintjén is jelentős megosztottságot eredményez Németországban. Egy dologban azonban, ahogy azt a Frankfurter Allgemeiner Zeitungban megjelent írás is alátámasztja, egyre többen értenek egyet: a német vezetés megfelelő mérlegelés nélkül, élből elutasítja a Pegida-val kapcsolatban álló egyéneket, amivel súlyos hibát követ el. Hiszen miközben Merkel azt nyomatékosítja, hogy a gyűlölet, harag és kirekesztés nem viszi előbbre az országot, a német politikai vezetés mégsem tesz mást, mint haraggal és elutasítással viseltet a Pegida követőivel szemben. Vagyis, bár meglehet, hogy a fokozódó bevándorló ellenesség nem járul hozzá építő módon Németország jövőjének alakításához, a kormány részéről mutatkozó nemtörődömség legalább ilyen veszélyes lehet az ország belpolitikai helyzetének alakulását tekintve. A Pegida-demonstrációk pedig folytatódnak

A Pegida-jelenségről – kitekinto.hu

2014. október 20-án Drezdában 350 ember vonult az utcán, akik transzparenst tartottak magasba, amin ez állt: Pegida. Nem sokan tudták akkoriban, hogy kik és miért kiáltanak, hiszen Németországban kényes a társadalom a szólásszabadságra. Ugyanakkor van egy sokféleképpen feldolgozott 20. századi történelmük, amelynek kliséi meghatározóak a társadalmi csoportokhoz való viszonyulásra.

Megjelent hát a Pegida

Az otthonosság érzése

Ez senkinek sem tűnik fel. Mint ahogy az sem, hogy az árusok nyilván kotizálnak azért, hogy ők árulhassanak: ez itt aranyszabály, aki bármit próbál szervezni, tudja, milyen a rendszer, vannak megsúgó emberek, kasszások és tudni, kihez megy a pénz. Az sem tűnik fel senkinek, milyen dizájn magaslatokat döntöget a két reklámbanner. Van magyar nyelvű is, igazán hálásak lehetünk érte. A románon ez áll: Toamna mărului, ami magyarul azt jelenti: az alma ősze. A magyaron ez áll: Az ősz almája, ami románul: mărul toamnei. (Sic!)

Amikor más adja szájba a szót – transindex.ro

Valamikor Marosvásárhely magyar város volt. Bethlen Gábor fejedelem idejében a székely előnevet akasztották hozzá, mert, hogy sok vásártartási joggal rendelkező hely volt akkoriban. Valahogy aztán elkopott Székelyvásárhely, hogy az akkor még határában hömpölygő folyóról megkapja a máig viselt magyar nevét: Marosvásárhely.

Elkendőznek

Az egyházak különleges jogosítványokkal bírnak a munkajog területén. Ezt egy 1985-ös alkotmánybírósági határozat teszi lehetővé, amely szerint a munkaviszonyokat önértelmezésüknek megfelelően szabályozhatják. Erre a jogalapra vezethető vissza, hogy bizonyos lojalitási kötelezettségei vannak a munkavállalóknak az egyházi előírásokkal kapcsolatosan. Például elveszíthetik munkájukat, ha kilépnek az egyházból. A katolikusoknál problematikus lehet a válás vagy újraházasodás is.

 Pert vesztett egy muzulmán nő a fejkendő perben - spiegel online.de

Régóta téma Európa különböző országaiban a vallási jelképek viseletének kérdése.

Pannonitásaink

 „…csak a dunántúli lelkületű, érzületű magyarban merülhetnek föl ilyen kérdések. Ő az a bánatos ikerarc. Benne támad egyszerre a hiányérzet és a csodálkozás a költői alkatában rejlő különbség szerint.”

A pannon költészet mandulafája - Somogy

Sokan sokféleképp kutatták, vajon létezik-e egyáltalán pannon irodalom. Aki lelki rokonságot érez dunántúli költő- és írótársai iránt, az állítja, igenis van sajátosan e táj ihlette irodalom. Igenis, a dunántúli ember más, s a dolgokhoz való hozzáállása meghatározza művét is.

Oldalak