Reformátusok szárszói találkozója (3.) - a fiatalokról és egyebekről

„Az egyház, a keresztyén ember missziói feladata továbbra is életképes, vonzó közösségi alternatívát mutatni, megtalálva a saját hangját, hogy a környezetünkben élők be tudjanak és akarjanak kapcsolódni közösségeinkbe" – fejtette ki. Szárszó szerepét abban látja, hogy újra egy olyan értelmiségi gyűjtőlencsévé válhat, mely koncentrálja a változásokat elindító gondolatokat, meggyújtja azt a kanócot, melynek végén fellobban a megvalósulás lángja.

Zsengellér József Szárszó jövőjéről – reformatus.hu

6. Külön kérdéskör lenne a fiatalság elérése és annak a kommunikációs térnek a megteremtése, amelyben ők is otthon éreznék magukat. Szárszó eredetét tekintve ugyanis a fiatalok kezdeményezése volt. Lehet, hogy ma meghívni és csatornázni kellene őket. nagyon szimpatikus volt az egyik egyetemi tanársegéd – egy huszonévesnek tűnő fiatalember - nyelvi bukdácsolásában is komolyan vehető akarata. Az, amilyen komolyan vette a felkérést, ahogyan koncentrált a problémára és ahogyan elkerülte a mellébeszélés időkényszerét. Bár szegmentált az érdeklődés miatt a mostani húszon- és harmincasok nemzedéke, de nem kevésbé felelősségteljes a hozzáállásuk. Sőt.

Nyugtalanító megoldatlanság

A közgazdászok már évek óta vitatkoznak arról, hogy valójában boldogít-e a pénz, vagy sem. Van, aki azt állítja, hiába a gazdasági növekedés, az anyagi jóléttől nem leszünk boldogabbak. Sőt, a sok pénzzel csak a baj van. Mások amellett kardoskodnak, hogy a gazdagságban keresendő a boldogság kulcsa.
Richard Easterlin még 1974-ben azzal a meglepő állítással állt elő, hogy a gazdasági teljesítmény, a GDP növekedése nem teszi boldogabbá az embereket. A kutató azt mondta, nincs szoros összefüggés aközött, hogy a gazdagabbak jobban is érzik magukat, vagyis hiába növekszik az anyagi javakban mérhető jólétünk, nem leszünk szükségszerűen boldogok. Ez az Easterlin-paradoxon.

A pénz tényleg nem boldogít? – penzcentrum.hu

A boldogság szükségességéről aligha van vita, annak mibenlétéről annál inkább. Jézus a nagy „programbeszédét” a boldog-mondásokkal kezdi. Kik a boldogok? És teljesen más kategóriákat állít fel, mint amit megszokottnak vélünk, mert boldogok a szelídek és békességet teremtők között azok is, akik sírnak, akiket háborgatnak az igazságért, vagy éppen akiket üldöznek a Jézus nevéért. Ha a nem rég még főhelyen szereplő híradások képeire gondolunk, az iraki vagy szíriai keresztyének üldözésére és mártíriumára és arra a tényre, hogy a Jézus nyelvét beszélő arámi keresztyénség utolsó töredékeit számolja fel ez a háború, a boldogságértelmezés kissé más dimenziókba kerül.

Uborkaszezon

Én is lelkes híve vagyok az eklektikának, de egy egészséges határt kell meghúznunk, hogy mennyi dekoráció szükséges egy adott helyiségbe. Itt is érvényes az az általános mondás, hogy a kevesebb néha több.

Ha már szoba- index.hu

Néha váratlanul szakad nyakunkba a nyár. No, nem úgy, hogy havazna vagy elűzné a tengerhez vágyókat álmaiktól, hanem gazdagságában lepi meg azokat, akik néhány héttel korábban nem restelltek kertjükben a föld forgatására erőt pocsékolni. Amikor a kertben vagyok mindig különös érzés fog el. Különös és semmihez sem hasonlítható.

Sipőczné Miglierini Guiditta: Karácsonyi gondolatok egy költemény kapcsán

Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten...

Ady Endre aláírása

Irodalmi tárházunk széles palettájából válogathatnék karácsonyi gondolatok közül, én  Adynak ezt a viszonylag  korai,  Az Illés szekerén 1908-ban, A Sion-hegy alatt elnevezésű ciklusában megjelenő versét választottam. 
A költemény rövid és tömör, Ady  verstani értelemben kihagyásos technikát alkalmaz mondanivalójának balladai sűrűségű megfogalmazására.

Otthoniak 1. (A búcsúzásról)

Azóta egyaránt otthon vagyok a szőlőhegy nyári csendjében és a főváros nyüzsgő forgatagában.
Otthon – reformatus.hu

A végén kezdem, holott ezzel kellene befejezzem. Mármint azokat, amik megtörténnek a magamfajta emberrel ebben a világban. Otthon voltunk. Meg kellene magyarázni, hogy mi is az az otthon. Az is otthon, s ez is otthon. Néhány esztendeje van már annak, hogy arra a kérdésére a magyar vámosnak, hogy honnan hova, imígyen esett a szó:
- Honnan jönnek?
- Otthonról
- S hová mennek?
- Haza.

Világkép

A France24-nek nyilatkozó szakértő szerint egyszerűen már nem lehet komolyabb biztonsági intézkedéseket bevezetni: a támadók világképét kéne kétségbe vonni, akár már az iskolapadban is.

Szakértő: rövid távon nincs megoldás a terrorizmusra - mandiner.hu

 

Lassan hozzászokunk. Talán ez a legrosszabb, ami történhet. Először New York, aztán London, tegnapelőtt Párizs és Brüsszel, ma Nizza. Először szörnyülködünk, aztán transzparenst szorongatva felvonulunk és facebook profilt cserélünk, imádkozunk, megdöbbenünk. Óvatosabbak leszünk. Ősszel, a párizsi támadás másnapján utazott feleségem Rómába, mondtam neki, kerüld a gyanús embereket. Kösz szépen –válaszolta- itt most mindenki gyanús. Méregetjük egymást a repülőtéren vagy a metróban, elhagyott csomagok váltanak ki pánikot egy-egy állomáson. A félelem szépen beleeszi magát a mindennapjainkba – ám a legrosszabb mégis az, amikor megtanulunk így élni. 

Mindig közellévő

– Azt mondta a Guardiannek egy méltán nagyon népszerűvé vált cikkben, hogy minden egyes elpusztított zsidó mellett ott volt a gázkamrákban Isten, és mindannyiuknak fogta a kezét. Tényleg így volna?
– Akármennyire abszurd is ez, más lehetőség egyszerűen nincsen. Már huszonéves koromban, ott, Oswiecimben is így láttam és azóta sem tudom másképp gondolni. Isten persze éppúgy együtt szenved Jóbbal, mint az Iszlám Állam által lefejezett keresztényekkel, vagy a bombasérüléseikben agonizáló palesztinokkal is.

Nézzük meg jól Auschwitzot még egyszer - nol.hu

Én nem akarok, de nem is tudok megszabadulni az Istentől. Hiszem a jóságát éppúgy, mint a mindenhatóságát. Bennem sem az ordibáló Hitler, sem a krematóriumok vad lobogása nem tudja elnyomni azt a halk, kicsike hangot, amiről Illés ír a Királyok könyve 19-ben.

Isten Auschwitzban - valasz.hu

 

Nem láttam a Saul fiát, de régóta tervezem, hogy megnézzem. Ahogy jöttek a díjak, elismerések, a felemás magyarországi fogadtatás, az interjúk, félreértett, szándékosan félremagyarázott mondatok, ahogyan egyre többet és többen írtak róla, úgy vált egyre inkább érdekessé Nemes Jeles László filmje. Számomra Röhrig Géza hitvallásos szavai teszik igazán hitelessé az Oscar-díjas alkotást, hiszen az idézett mondatban ott lakozik mindaz, amit a hívő ember Isten iránta gyakorolt kegyelméről gondol. Köszönöm a film főszereplőjének, hogy közel egy évvel a vele készült Népszabadság és Válasz interjú után újra emlékezhetek erre.

Zajban virágoznak

Milliószámra virágzik a tavaszi tőzike (Leucojum vernum) a Győr-Moson-Sopron megyei csáfordjánosfai erdőben, ahol jelenleg mintegy 17 millió tő található a 21,4 hektáros területen. A védett növényt február 20-án, szombaton a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai szakvezetéssel egybekötött túrán mutatják be.


A tavasz virágai – index.hu

Izgalmas közéleti témák feszítik a mindennapokat. Tanárok és velük szimpatizáló szülők szervezik megmozdulásaikat, ellenérdekeltek igyekeznek keresztbe tenni. A kockás ing is újra divatba jött, pedagógus hölgyek is posztolnak ilyen képeket, amivel az egykori oktatási államtitkár szavaira válaszul csak egyik fricskát sikerül tematizálni, a borostát még nem teljességgel. Legalábbis a hölgyeknek. De ne legyünk borúlátók. Kifogyhatatlan a médiavilág az európai migráns témából, megint jönnek, kopogtatnak, határdrótot vágogatnak.

Magas ég

Az 1812-ben, Napóleon Oroszország ellen indított hadjáratának idején játszódó regényt, az orosz és a világirodalom egyik meghatározó művét országszerte több helyszínen olvassák fel, egyebek mellett Jasznaja Poljanában, ahol az író élt, és a csecsenföldi Groznijban is. Az 1812-ben, Napóleon Oroszország ellen indított hadjáratának idején játszódó regényt, az orosz és a világirodalom egyik meghatározó művét országszerte több helyszínen olvassák fel, egyebek mellett Jasznaja Poljanában, ahol az író élt, és a csecsenföldi Groznijban is.
Felolvasómaraton a Háború és békéből

Bizonyos könyvek ránézésre riasztják az átlagolvasót. Talán ezért híresült el annyira Lev Tolsztoj regénye, a Háború és béke, amely hol két, hol négy kötetben jelent meg. Annyi biztos, volt súlya. Fiam szerint egy pofonnál hatásosabb büntetés, ha valakinek a Háború és békét kell elolvasnia – wingdings betűtípussal.

Kötőszó a gyermekszülésről

Tényleg „szent kötelessége”-e a nőnek a gyermekszülés, vagy Isten maga el tudja képzelni némely nők életét gyermek nélkül…?

Kötelesség-e a gyermekszülés? – index.hu/kötőszó. hu

Kötőszó: vagy. Vagy Isten maga el tudja képzelni? Igen. Isten sok mindent el tud képzelni. De mivel ennek az ismeretnek nem vagyunk birtokában, merthogy más képzeletével – Istenével kiváltképp – nem rendelkezünk, merészen állíthatjuk, hogy Isten annak ellenkezőjét is el tudja képzelni. Azt is, amiről azt gondoljuk, hogy elképzeli, illetve, amiről azt, hogy nem.
Én nem merészkedem az Isten-képzelgések területére, különösen, ha olyan „rázós” témáról van szó, mint a gyermekvállalás.

Oldalak