Aisa

Az AFP hírügynökség tudósítójának becslése szerin Isztambulban több mint 10 ezren voltak a felvonulók, zömmel nők, és követelték, hogy „legyen vége a férfiak nőkkel szembeni erőszakcselekményeinek”, valamint Recep Tayyip Erdogan elnökre utalva azt kiabálták: Tayyip, Tayyip, fuss, fuss, mert jövünk!
Nők tüntettek Erdogan ellen - Orientalista

A nyugati világban óriási számban élnek török szavazók. Az ő megnyerésükre nemcsak hazájukból érkeznek kampányoló politikusok, de a helyben élő török közösség tagjai is aktívan részt vesznek az alkotmánymódosításról szóló szavazás előtti meglehetősen hisztérikus kampányban. Megdöbbentő az, mennyi nő kampányol Erdogan elnök ellen. Járják Nyugat-Európa nagyvárosait, osztogatják a cédulákat – a „nem”-mel, próbálnak rábeszélni. A tét óriási, és ők ezt a két világ között jól látják. Egyrészt ott van az esély, hogy Erdogan elnöki rendszerének bevezetése teljesen megszűntetné Törökország európai jellegét, és kemény iszlám törvényeket kényszerítene azokra is, akik nem kívánnak visszatérni egy szigorú, konzervatív saría-rendszerre.

Amikor a vallás biztonságot ad

Minden év február 1-jén megtartják a hidzsáb világnapját. Száztizenhat – közöttük muszlim – országban zajlik a kampány, de üzenetében sokkal inkább a nyugati világra fókuszál. E napon a nem muszlim nőket is bátorítják arra, hogy próbálják ki a hidzsáb, az iszlám női ruházat, az egész testet eltakaró ruha és fejkendő viselését. A figyelemfelkeltő hirdetések, amelyek a „hidzsábérzés” megtapasztalására invitálják a hölgyeket, a kozmetikumreklámok stílusában kínálják – kendőbe csomagolva – az iszlámot.

Becsomagolt életérzés – origo.hu

Hogy baj van a nyugati értékrenddel, régóta tudott. A baj nem a sokszínűségben, hanem az értéknélküliségben van. Olyan, az ember lényegétől idegen ideológiai köntösbe öltöztetett életérzéseket próbálnak dominánssá tenni, amelyek legfeljebb kisszámú csoportok magatartásmintáját jelentik. Minden hangot, ami ezt megkérdőjelezte társadalomellenesnek, fejlődésellenesnek nyilvánítottak, s ez volt a jobbik eset, rosszabb variációjában intoleránsnak, fasisztának, szexistának bélyegezték. Az évtizedek óta zajló egyirányú jelenség, amely a pénz bűvöletében bármit hajlandó volt kiszolgálni, elhozta azt az elbizonytalanodást, amelyben a nyugati világ embere már nem érzi biztonságban magát. Ez nem a terrorizmus veszélye elsősorban, hanem az az egzisztenciális szorongás, amelyben senki nem lehet már az, aki: a férfi férfi és a nő pedig nő.

Légüres

Az ő problémáik az autoritásból és a normákból – pontosabban ezek hiányából – fakadnak. Eszerint a szétment családokban fellazulnak a normák, a szülői fegyelem, hiányzik az erős autoritás. Mindezek tetejében a különféle gyerekjogok már akkor felnőttet csinálnak a gyerekből, amikor még nem az. Ez pedig oda vezet, hogy a fiatal vágyik az erős autoritásra, arra, hogy valaki megmondja: mi a jó és mi a rossz, és a kettő közé éles határvonalat tegyen. Az iszlamizmus pedig pontosan ezt teszi. Ezért fordulhat elő, hogy egy látszólag normális életet élő, középosztálybeli nyugati nő az Iszlám Állam felé fordul. Khosrokhavar szerint olyan ez, mint a fordított '68-as eszme: akkor szexualitást és szabadságot kerestek a fiatalok, most pedig olyan erőt, ami keretek közé zárja őket, miközben irányt mutat, eligazít a világban jó és rossz között.

A fiad szanaszét van, darabokban - index.hu

 

Olvasom az index cikkét, komolyan mondom, megáll az eszem. Közép-európai keresztény fejjel fel nem foghatom, hogyan gondolhatja komolyan az Iszlám Államhoz történő csatlakozást egy nyugat-európai, vagy éppen egy amerikai fiatal, hogyan hiheti el, hogy akkor ő most itt a szent és jó célért harcol. Pedig ennek is megvan a maga magyarázata. 

Alkonyat

„A legtöbb menekült fiatal, jól képzett és rendkívül motivált, pont ilyen munkatársakra van szükségünk” – jelentette ki a minap Dieter Zetsche, a Daimler-konszern elnöke. Az egyik legnagyobb német iparvállalat első embere ezzel elárulta, hogy Németország a magasabb erkölcsi szempontok mellett saját társadalmi problémáinak megoldását is várja a bevándorlóktól. A munkaerő elöregedése miatt évente 400 ezer képzett bevándorlót kellene befogadni ahhoz, hogy a gazdaság ne induljon hanyatlásnak. Jöjjenek tehát szegény szírek és afgánok, ezt parancsolja a szív és az ész, gondolhatja a német nagyvállalati és a politikai elit. Mindez azonban csak akkor működik, ha a menekültek nagy része jól képzett. Márpedig ez nincs így (…).Ha pedig megnézzük, milyen nézeteket, kulturális beidegződéseket hozhatnak magukkal a bevándorlók, attól minden bevándorláspárti liberálisnak meg kellene rémülnie.

Ettől minden bevándorláspárti liberálisnak meg kellene rémülnie - valasz.hu

 

Szép lassan azért lehull a lepel az európai politikusokról, bár eddig is sejtettük, hogy a humánum és a felebaráti szeretet mögött kőkemény üzleti érdek és pénzügyi megfontolás rejtőzik: a migránsválság, a közel-keleti, afgán, afrikai bevándorlók özöne egyáltalán nincs ellenükre, sőt, kifejezetten kívánják a fiatal, életerős férfiak és nők Nyugat-Európába érkezését. Európa öregszik és fogy, ahhoz pedig, hogy az életszínvonal és a gazdaság teljesítőképessége ne omoljon össze, szükség van a dolgos kezekre. Értem, értjük mindannyian. A kényelmes Mercedes, a tengerparti nyaralás, de legalább a reménybeli nyugdíj érdekében megfontolandó a zömmel muszlim bevándorlók érkezése. 

Csakhogy. 

A mi másságunk, a mi különbözőségünk, a mi reménységünk

A teljes népesség tíz százalékára emelkedik a muszlimok aránya Európában 35 éven belül – derül ki a Pew Research Center előrejelzéséből, melyet a Guardian idéz. A sokgyerekes muszlim családok és a bevándorlás által táplált népességnövekedés azt eredményezi, hogy 2050-re nagyjából duplájára emelkedik a számuk Európában. (...) Ezzel párhuzamosan kontinensünkön – mely az egyetlen olyan régió, ahol csökkenni fog a népesség – mintegy százmillióval kevesebb keresztény lesz, és a teljes lakosság 65 százalékát fogják kitenni.

Minden tizedik európai muszlim lesz 2050-re - mno.hu

 

Nem, én nem vagyok a globalizáció, a multikulturalizmus ellenfele. Sőt. Van abban valami felemelő és pozitív mégiscsak, hogy a 21. századra összement a Föld nevű bolygó, hogy nem tűnik elérhetetlen távolságnak egyik kontinens sem. Teljesen természetessé vált, hogy indiai ingben és kínai sportcipőben sétálva tömjük magunkba a görög vagy török kajákat, miközben dél-koreai laptopunkon spkype-olunk Amerikában élő rokonainkkal. Az is teljesen hétköznapi, ha vannak más nyelven beszélő barátaid, hiszen ma jóformán csak pénz és idő kérdése, hová utazol, hol tanulsz, vagy hol élsz. És én ennek kifejezetten örülök. 

Vérrel írt üzenet a kereszt népének

Nevüket beiktatják a Synaxariumba, vagyis a vértanúk névsorába, a római martyrologium keleti megfelelőjébe. Ez a folyamat megfelel a latin egyház szentté avatásának

Beiktatták a naptárba a huszonegy kopt keresztény vértanú emléknapját - magyarkurir.hu

Kisvárosunkban egészen a közelmúltig egyetlen szentnek állt köztéri szobra, történetesen az is a református Óparókia és Újparókia közti hídon, a református templom tőszomszédságában. Nepomuki Szent János álldogál itt a kapunk előtt, a helyi hagyomány szerint valami felekezeti torzsalkodás szerencsés kimenetele kapcsán állíttatott, de sokkal inkább jellemző, hogy a város egyetlen hídján áll. A szoborról nekem – lelkészként és lelkigondozóként is – mindig ő maga, János jut eszembe, IV. Vencel cseh király feleségének gyóntatója, aki a féltékeny király kínzásai ellenére sem adta ki a gyónási titkot, a rábízott lelket, és végül a Károly hídról a Moldvába vettetett. Így lett a hidak, hajósok, fuldoklók és a gyónási titok védőszentje. Eszembe jut, és a példája mindig kérdez és figyelmeztet.

Kérdőjelek a határokról

Az én véleményem az, hogy a sajtó egész nyugodtan gúnyolja ki a vallásokat, akinek pedig ez sérti az érzékenységét, az ne olvassa. (…) Valószínűleg sokuk most azt sem látja át, hogy aki kiírja magáról, hogy „én vagyok Charlie”, az nem blaszfémekkel helyezi magát egy platformra, hanem a szólásszabadság híveivel.

A liberális Európa, a Charlie Hebdo és a szólásszabadság - mandiner.hu

 

A Charlie Hebdo magazin szerkesztősége elleni brutális támadás után a  CNN mellett a New York Daily News, a Telegraph, a Washington Post, az Associated Press és a New York Times is úgy döntött: a vérengzésről szóló hírekben nem közlik le többet az iszlámra nézve sértőnek tartottCharlie Hebdo-karikatúrákat. A lépés óriási felzúdulást keltett a neten, sok hozzászóló szerint ugyanis ezzel az öncenzúrával az angol nyelvű lapok elismerték, hogy az iszlám terror legyőzte az európai szólásszabadságot. Az Index viszont nem ért egyet a New York Times és a többi külföldi lap öncenzúrájával, ezért a szabad véleménynyilvánítás jegyében továbbra sem takarjuk ki karikatúrákat, és bemutatjuk a Charlie Hebdo iszlámellenes rajzait.

Nem közölte a karikatúrákat a New York Times - index.hu

Elképedve hallgatja az ember a franciaországi terror újabb és újabb fejezeteit, böngészi a netet, nézi, hallgatja a híreket, aztán péntek reggel az iskolában az egyik szülő felteszi nekem a kérdést: te, mint református lelkész, mit gondolsz mindezekről? Mi a véleményed? Nos…

Csabai Ágnes: Harcos keresztyénség?

Első törökországi egyházfői látogatásán Ferenc pápa megerősítette: igenis igazságos a katonai erő bevetése az Iszlám Állam terrorszervezet megállítására. Egyben arra sürgetette a muszlim országokat, hogy ítéljék el a csoport “barbár erőszakosságát”.

A pápa Törökországban és az Iszlám Állam - globoport.hu

Amikor itt, Amerikában visszagondolok az Egyiptomban, ösztöndíjasként töltött időkre, mindig ambivalens érzések kavarognak bennem. Az első hosszabb kint töltött időszakomra, amely még a forradalom előtt volt, mindig nosztalgiával tekintek vissza: megismételhetetlen utazások a sivatagban, tömény fűszerillatú piacok és éjjel-nappal zúgó városok. Viszont évről-évre változott a helyzet, nehezedett a megélhetés és a forradalom után kialakult állapot sem az egyiptomiak, sem a külföldiek számára nem jelentett nyugodt időszakot.

És erőt vevének a vizek a földön

A Paramount arra számít, hogy Egyiptom, Jordánia és Kuvait is betiltja a Russell Crowe és Anthony Hopkins főszereplésével forgatott, Darren Aronofsky rendezte filmet, amely március végén kerül a mozikba világszerte. Egyiptomban a vallási vezetők csütörtökön vallási rendeletben, fatvában szólítottak fel a film betiltására.

Egyiptomi fatva a megfilmesített Noé ellen- mno

Még moziba sem került, máris botrányt okozott a bibliai Noé történetének amerikai megfilmesítése. A 125 millió dolláros költségvetéssel készült mozifilm, melyben a gladiátorként híressé vált Russell Crowe játssza a főszerepet, nem kerülhet a katari, a bahraini, valamint az Egyesült Arab Emírségek területén található mozikba. Ezt a Paramount Pictures közölte a Reuters hírügynökséggel szombaton. A bejelentés óta más, iszlám többségű országokban is fontolgatják, hogy tiltólistára helyezzék a Darren Aronofsky rendezte filmet, amelyet kasszasikernek szántak készítői.

Melyik az igazi arcunk?

Amikor elhatároztam, hogy megnézem magamnak Iránt, mindenki megpróbált lebeszélni. Jöttek a szakállas terroristákkal meg azzal, hogy ha rápillantok egy nőre, abban a pillanatban megkövez a család. A valóságban azonban Irán a világ egyik legbarátságosabb országa. Az idegent nagy tisztelettel és vendégszeretettel fogadják, és végtelenül segítőkészek.

Se terrorista, se megkövezés - élménybeszámoló Iránból - origo.hu

 

3 évet dolgoztam es éltem ott az életemből azért, hogy azt lássam, amit. Szemét, kosz, diktatúra, rosszindulatú, szomorú emberek, nyomor. Ennél ezerszer szebb helyek vannak a világon. Kérlek, ne írjatok olyan kommenteket, hogy az arab férjeddel megérdemelted, stb., mert nem perzsa a férjem, mégcsak nem is arab. :)

Hozzászólás a cikkhez, ugyanitt

 

Kontos Gábor Iránról szóló úti beszámolóját olvasva már éppen kezdtem megfogalmazni legújabb reposztomat, hogy így az előítéletek, meg úgy a berögzült, unalomig sulykolt sztereotípiák, amikor sikerült továbblapoznom, és elolvasnom a hozzászólásokat is, köztük egy olyan hölgyét, aki nem turistaként, hanem feleségként és családanyaként töltött hosszabb időt a vallási fanatizmusáról és elzártságáról hírhedt iszlám országban. Vajon mi Irán igazi arca? Az, amiről a turista ír, vagy amelyikről egy olyan nő, aki a mindennapokba is bepillanthatott? 

Oldalak