Ami a legfontosabb a reformációban

Bogárdi Szabó István javasolta a „solus Christus” („egyedül csak Krisztus”) református alapelvének másfajta megfogalmazását. A „semper Christus” („mindig Krisztus”) kifejezés a püspök szerint alkalmasabb arra, hogy mások helyett a magunk megújításán munkálkodjunk, valamint hogy ne a régieket vádoljuk, rájuk mutogassunk, hiszen számunkra éppen most adódik a Krisztus-követés feladata.

Református-katolikus párbeszéd – magyarkurir.hu

Méreteiben nem, de lényegét tekintve a reformáció jubileumi évének talán két legfontosabb eseményére került sor a közelmúltban: egy református-evangélikus, illetve református katolikus nyilvános diskurzusra.
A megtörténés ténye fontos. A kíváncsi teológus számára elmaradt ugyan a vita, ami csemege lehetett volna, ha nem is kényes kérdésekben, mint pl. az úrvacsoratan, sákramentumok lényege stb., de újszerűen hatott, hogy egymás megfelelésének igyekezetében mégiscsak előkerültek finoman elrejtve a megbeszélendő lényegek. A félelem hallgatását törte meg a kulturált elmondani akarás.

Nem élhetünk csupán a profanitás hétköznapjaiban

- Az Ars Sacra Fesztivál talán megnyitja az emberek szívét - mondta Köntös László igazgató -, hisz megmutat egy másik, a hétköznapi életen túli dimenziót is. Nem élhetünk csupán a profanitás hétköznapjaiban, néha kell, ami szent, ami felemel, ami ünnep, ami nem szürke, ami más. S hiszem, hogy az embernek szüksége van arra, hogy ebben a másban megmerítkezzen. (…)Nem szabad megfeledkezni azokról a kincsekről, amink van, fel kell ismét fedeznünk a templomainkat, a kultúránkat, a keresztyénségünket. Egyre többen értik meg, hogy nem szabad feladnunk ezt a veszélyben levő örökségünket. (…)Fedezzük fel újra a templomot! - hangsúlyozta a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei igazgatója. 

Fedezzük fel újra a templomot! - Ars Sacra Pápán - refdunantul.hu

 

Örök kérdésem és örök dilemmám, miért nem járnak az emberek templomba. Nyilván négy kis gyülekezetben szolgálva, látva a helyi kisboltok, a közeli nagyvárosban kisebb közlekedési dugót eredményező „vásár” forgalmát, hallván a fűrészgépek, flexek és damilos fűnyírók vasárnap délelőtti zsivaját, amolyan mindennapi keserű valóság számomra az üres padok látványa. Persze a nem járás elég relatív fogalom, ha mondjuk a harminc fős gyülekezetből jelen vannak öten, akkor statisztikailag meg is nyugodhatnánk, máshol pedig a látszólag tele templom is kevés, már ami a település létszámát, vagy a reformátusok arányát illeti. Miért nem járnak az emberek templomba? Hadd válaszoljak erre a bonyolult és többismeretlenes kérdésre mégis egyszerűen: leginkább azért, mert sokan úgy tekintenek a templomra, és a templom mögött álló egyházra, mint valami régi, letűnt kor emlékére, a templomba járás sokak számára éppen ezért nem más, mint hagyományőrzés. Ők pedig, bármennyire fájdalmas ezt kimondani, nem óhajtanak hagyományt őrizni. Leginkább azért, mert ezt a hagyományt és kultúrát nem tekintik sajátjuknak, nincsenek arról valós emlékeik és élményeik, a keresztény, keresztyén kultúra és hagyomány mögötti tartalmat pedig egyáltalán nem sikerült megtapasztalniuk. 

"Kultusz" helyett

Emmanuel Macron megválasztásával oda jutottunk, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország vezetőjének nulla saját gyereke van.

Hány gyermeke van Európa három vezetőjének? Nulla! - mandiner.hu

Mintha a „véletlen” hozta volna össze ezt a riasztó jelképét, egyben a szimbólumát az erodálódó európai civilizációnknak, ennek az önreprodukálódásra képtelen földrésznek, amely máig tán a legsikeresebb civilizáció bölcsője, példája és terjesztője volt. Az ilyen véletlen hihetetlen. (…)Azonban a fenti európai politikus névsort nem egy véletlengenerátor dobta ki, hanem a mai európai társadalmunk belső mozgása vetélte elénk. A mai civilizációnk terméke ez, mely bizonyos, eddig nem taglalt törvényszerűségeket sejtet, amin el kellene gondolkodnunk.

Gágyor Péter: Az európai vezetők gyermektelenségéről - mandiner.hu

A gyerektelenségben bizony szerepe van a kultusznak is, amit a hatvanas évek végétől köré építettek. Nem én mondom ezt, hanem ez a tanulmány itt. „Nincs gyerek, nincs gond!” a címe, és azt mutatja, hogy ahol csodálatosan „felvilágosultak” a népek genderügyekben, ott a gyerektelenség sem jelent problémát a szemükben. Még a „childfree”, a „gyerekmentes” fogalmát is kitalálták, ez lenne használatos a „childless”, a „gyerektelen” helyett, már olyanokra értve, akik büszkén, tudatosan nem akarnak szaporodni. „Gyerekmentes”. Mintha valami káros adalékanyag lenne az ember utóda...

Stumpf András: A gyerektelen politikusok veszejtik el Európát? - valasz.hu

 

Örülök, hogy nemcsak a nálunk teljesen ismeretlen ír származású kanadai blogger, Stefan Molyneux twitter bejegyzése kapcsán gondolkodhattunk el Európa demográfiai helyzetéről, pontosabban arról a morális válságról, amelynek a gyermeknemszületési állapot a leginkább kézzelfogható jele. Örülök, hogy Gágyor Péter és Stumpf András is beszél erről – én is szeretnék, igaz, egy kissé más megvilágításban. Annál is inkább, mert azt látjuk, hogy a nyugati kultúrát alapjaiban uraló gondolkodásmód valamiért nem úgy foglalkozik ezzel a problémával, ahogyan értelemszerűen kellene – más, lényegesen jelentéktelenebb és mondvacsinált kérdéssel annál inkább. Vajon mi az oka ennek? És mi rá a keresztény válasz?

Székely himnusz román mezben, avagy...

A székely himnusz eléneklésével ünnepelték Dél-Koreában a negyedik vonalnak megfelelő divízió 2/A világbajnokság megnyerését – így a harmadosztályba (1/B) való feljutást – az U18-as román jégkorong-válogatott tagjai.(...) A felvételen látható, amint a fiatal hokisok kört alkotva kézről kézre adták a székely himnusz éneklését rögzítő mobiltelefont, hogy valamennyien jól láthatóak legyenek.

A román válogatott játékosai a székely himnusszal ünnepeltek - nemzetisport.hu

 

Néhány hete járta be az internetet a fenti hír, és a – szinte természetesnek mondható- román válasz, az értetlenség és a felháborodottság. Értem nyilván, nehéz lehet megszokni Romániában egyeseknek, hogy ezek a pimasz székely kölykök román mezben, a világ túlsó felén a székely himnuszt éneklik, sőt, telefonnal fel is veszik, és meg is osztják saját közösségi oldalaikon. Jól van, srácok, ez aztán székely virtus volt, büszke vagyok rátok – leginkább azért, mert ez nem valamiféle oktalan hőzöngés, a többségi társadalom piszkálása, hanem a belétek nevelt, anyatejjel magatokba szívott nemzeti identitás. Ami egyeseknek nemzeti ünnep kokárdával, az amerikai magyaroknak töltött káposzta, az nektek székely himnusz Dél-Koreában. Bravó!

Lépcsőfokok

A Disney Channel történetében már az is nagy lépésnek számított, amikor a Sok sikert, Charlie! című szériában három éve megjelent egy leszbikus pár, most pedig elcsattant az első melegcsók is a csatornán. 

Megvolt az első melegcsók a Disney csatornán - origo.hu

A francia általános iskolás tanító a Bibliából olvasott fel részleteket a gyermekeknek, ezzel megsértve az iskola szekuláris világképét. (...) A 40 éves, meg nem nevezett tanárról pár szülő írt egy levelet még januárban az iskola igazgatójának, Pierre-Francois Gachet-nek azzal a váddal, hogy hittérítői tevékenységet folytatott. A levélben számoltak be a tanító főbenjáró bűnéről: részleteket olvasott fel a Bibliából.

Bibliából olvasott a pedagógus, felfüggesztették - 888.hu

 

Létezik még ember a földön, aki szerint a nyugati civilizáció ma az emberi jogokról, esélyegyenlőségről, szabadság, egyenlőség, testvériség mázos jelszaváról szól? Tegyük egymás mellé a két hírt: a Disney csatornán gyerekeknek szóló rajzfilmben homoszexuális párok csókolóznak. Franciaországban eljárást indítanak egy tanítónő ellen azért, mert Bibliát olvas az iskolában a tanítványainak.

Tüsszentés kétszer is

Megyünk az iskolába, valamit mesél kisfiam, aztán dohogva hozzáteszi: Ez pont olyan, mint amikor valakinek az az egyetlen gondja, hogy egymás után kétszer tüsszent, aztán rájön, hogy mások is kétszer tüsszentenek. Én rögtön kapcsolok, de hosszabb története van a kijelentésnek.
Győrbe utaztunk egy nagyon kerek meleglepetés-születésnapra, ami végül láthatólag nem nagy meglepetést okozott az ünnepeltnek, de annál nagyobb felhajtással járt. Még mielőtt kiértünk a városból, megálltunk egy benzinkútnál, s a várakozás közben kénytelenek voltunk hallgatni a bekapcsolt rádiót. Az Ö1, az osztrák közszolgálati rádió komoly programokat sugárzó adóján egy színésznő egy kortárs osztrák írónő novelláját olvasta fel. Ezt persze hallani is kellene. A német beolvasók nem harsognak bele a mikrofonba, sőt, inkább mormolnak, suttognak, mindezt következetes monotóniával. Amiről ezúttal tartott a felolvasás, az is a tömény monotónia: egy fiatal édesanya, feleség önvallomása egy átlagos, hétköznapi élet átlagos és hétköznapi problémáiról, amik azonban a tompa nyavalygás tónusában tragédiává emelték a semmit. Ez volt, amin végül kisfiam felháborodott. A novella elmesélte, hogy nagy törést okozott elbeszélő-főhőse számára, amikor felfedezte, mennyire nem egyedi élete: mindig azt hitte, valami különleges az, hogy egyszerre mindig kétszer egymás után kell tüsszentenie. Persze, kiderült, hogy nemcsak a nagypapája, de még egy csomó ember ilyen különös: egymás után kétszer is kell tüsszentenie. „Ez irodalom?!” jajdult fel akkor kilenc éves gyermekem, és azóta sem tudta elfeledni ezt a találkozását a kortárs irodalommal.

A művészetek völgyében

Több, mint kétszázezren voltak kíváncsiak az idei, 26. Művészetek völgyére, vagyis a fesztivál programjait 25 százalékkal többen látogatták, mint tavaly. A Taliándörögdön, Kapolcson és Vigántpetenden megrendezett fesztivál tíz napja alatt a látogatók összesen 3375 liter vért adtak a Magyar Vöröskereszt számára.

Művészetek völgyében – index.hu

Lassan araszolunk be Tapolca felől Kapolcsra. Az előző faluban az életet egy kocsma előtt dülingélő lélek jelezte a júliusi napsütésben. A művészet megállt Kapolcs határában. Pontosabban annak közönsége már a bejáratot jelző tábla előtt autóival. Megéri fél faluhosszat gyalogolni, aki amúgy is napi látogatásra adta a fejét. Egy parkolójegy ára a búzaföldön négy számjegyű összeg. A lacikonyhák művészi adagjaikat vásári áron mérik. Hűsülni a patak vize lenne, de csak a kutyák használják meg néhány hippi, akik alkoholos mámorukból lábukon keresztül próbálnának megszabadulni a lábszár középig alig érő vízben.

Kultúrabálványok

A barbárság - amely képtelen különbséget tenni érték és értéktelen között - a kultúra kellős közepén is rombolja az általa bálványozott kultúrát és művészetet.

„Ma is, például, estefelé, ott a munkában, a csuda tudja, mitől, de egyszer csak felkavarodott Benedikt bensejében a FILAZÓFIJA. Homályosan, mint árnyék a víz alatt, valami forgolódni kezdett a szívében, gyötörte, hívogatta, de hogy hová? Tudja a fene. Mintha a hideg rázta volna, és már-már elsírta magát. Tán valami harag fortyog benne, tán repülni szeretne.” De az is lehet, hogy a macskány vár az ember háta mögött Tatyjana Tolsztaja orosz írónő nemrég új cím alatt magyar fordításban másodszorra megjelent regényében, A macskányban.

Bab, busa, babona

Karácsonyesti vacsoránkat régi rituálék határozzák meg. A paraszti kultúrában minden ételnek mágikus jelentése volt.
Szellem a fazékból: mi kerül az ünnepi asztalra? – Kossuth Rádió

Nem minden ok nélkül mondják: új középkor köszöntött az emberiségre. A mórok már nemcsak Európa határait kóstolgatják, de a kontinens belsejébe is bejutottak. Boszorkányok, vámpírok és varázslók működésében hisznek az emberek, a babona immár byte-ok kimondhatatlan mennyiségével megerősítve terjed. Tudományos terminusok keverednek az ősi butaság boszorkánykonyhájában, s ebből morzsányi mindig jut a komoly médiába is.

Keresztényietlen kérdésfelvetés

Migrációról, menekülésről csak abban az összefüggésben lehet beszélni, hogy a népi közösségeknek vannak határai…A migráció minden esetben kilépést jelent ebből a közegből, és belépést egy másik közösségi identitás életébe.

A migráció teológiai megközelítése – confessio.reformatus.hu

Van tehát egy probléma, jelen esetben a migráció kérdése, ami teljesen a politikum érdekkörébe került. Az a tehetetlenség feszíti a migráció teológiai megközelítését, hogy egyszerre kellene gyorsnak és örökérvényűnek lennie. Merthogy a kérdést már felvetette az élet, a válasz pedig az általánosítások szintjén várat magára. A szeretet vallásától egyértelműen a szeretet megközelítésében.

Oldalak