Áldozat, élet

A közeli református gyülekezetbe küldött. Közben zuhogott az eső. Ahogy benéztem az ablakon, láttam az embereket szépen kiöltözve, ingben, nyakkendőben. Nem mertem bemenni. Aztán valahogy pont kilépett a lelkipásztor, én pedig mondtam neki, hogy hajléktalan vagyok, három napja nem ettem, adjanak egy kis ételt, aztán nem is zavarok, megyek tovább. Azt kérdezte erre tőlem a lelkész: „Hát hogy képzeli ezt? Jöjjön be, üljön le közénk az asztalunkhoz!” Bevitt maguk közé a terített asztalhoz, ott pedig megetettek mindenféle jóval. Emlékszem, hogy csípős csirkeszárnyat ettem, voltak töltött húsok, sütemények, Még kávéval is megkínáltak.

Az átlagélet boldogsága felé - parokia.hu

 

 

Áldozat. Pontosan ez volt az a szó, ami eszembe jutott Péter története kapcsán. Áldozatot hozott a gyülekezet és a lelkipásztora, amikor behívta és befogadta őt, áldozatot hozott a fiatalember, amikor – leküzdve félelmét és szégyenét- belépett az ajtón. Áldozatot hozni sohasem könnyű, ám nélküle pont azt veszítjük el, ami az egyik legfontosabb: a befogadás, az elfogadás nagyszerű lelki ajándékát, az evangélium hirdetésének lehetőségét, leginkább pedig azt a személyt, aki hozzánk küldetett.

Családbarát

Ugyanez igaz az egészségügy területére is.  A családbarát ország logó sokkal több, mint egy kedves kis motívum, ez egy olyan szemléletet tükröz, amely az élet minden területére vonatkozik. Nemcsak a gyermekekről és az anyákról szól, hanem az apákról, a nagyszülőkről is. A lényege pedig az, hogy minden egyes szakpolitikai intézkedés kidolgozása és megvalósítása esetén az egyénre mint családtagra gondoljunk, aki nem szakítható ki – azaz nem jó, ha kiszakad – ebből a közösségből. Nemcsak az individuumot szólítjuk meg, hanem egy közösség tagjaként tekintünk rá. Erről szól a családbarát vállalat, szülészet, önkormányzat, turizmus, stb. (...) Emellett a családbarát ország, mint mozgalom a közeljövőben mindinkább erősödni fog, egy nagyon komoly fejlesztési forrást is előirányoztunk rá. Reményeink szerint általánossá válik az élet minden területén, egy olyan gyűjtőfogalommá, ami az azt üzeni: mi odafigyelünk rád, mint egy család tagjára.

Mi odafigyelünk rád, mint egy család tagjára -csalad.mandiner.hu

 

Akármilyen színezetű is lenne Novák Katalin, akármilyen kormány is találta volna ki, hogy a családoknak, „családügynek” legyen államtitkára, én támogatnám. Merthogy magát az elvet is támogatom, a családbarát országot, és lenne is néhány javaslatom Novák Katalinnak, hogyan lehetne még inkább a családokra koncentrálni. 

A mentális energia esete az imádsággal

Van igazság abban, hogy egy jó döntés egyenes út a következőhöz. Az egészséges szokások (például a reggeli mozgás vagy a kiegyensúlyozott reggeli) dominóhatást indíthatnak be, amitől a nap további részében is jobb döntéseket hozhatsz. Evans szerint az akaraterő az izmokhoz hasonlóan működik: minél többet dolgoztatod, annál erősebb lesz. Ha a reggeli futás nem fér bele, kezdd a napot valamilyen más, pozitív rutinnal – például jógázz, vagy dobj össze egy egészséges reggelit. Ha a napod olyasmivel indul, ami támogatja az edzésprogramod, kisebb eséllyel hagyod ki a futást később. (...) Evans szerint ha egy megterhelő munkanap során elég időt szakítasz a mentális regenerálódásra, visszaszerezheted a motivációdat a munka utáni futóedzéshez. 

Lemerült az agyad? 6 tipp, hogy felpörgesd! - runnersworld.hu

 

Tehát a reggeli pozitív rutin hozzásegít bennünket ahhoz, hogy mentálisan jó állapotba kerüljünk. Egyetértek, és örülök, amikor mentális energiáról beszélünk. Reggeli futás, egészséges reggeli – és a jóga. De könyörgöm, miért a jóga? Miért ajánlják folyton-folyvást a futós oldalak és az életmód magazinok, és miért nyertek ekkora teret a keleti vallások, a jóga, az ezotéria? Ezt valahogy nem értem. Ha már mindenképpen lélek, lelki ráhangolódás a napra, esetleg mentális regenerálódás, miért nem a istentiszteletre járást, az imaközösséget, vagy a bibliaolvasást, esetleg a lelkigyakorlatot preferálják? Jóga oké, imádság, Biblia, templom nem oké? A kérdés persze jóval összetettebb ennél. Akár úgy is feltehetnénk: mi az oka annak, hogy ma, Európában nem divat a kereszténység? 

A nyúl viszi a vadászpuskát – avagy befőtt - nagymama: kettő nulla

Az amerikai külügyi közlemény megjegyzi, hogy Ahmed H. részt vett 2015 szeptemberében a magyar-szerb határnál lévő Röszke közelében a rendőrség és a menedéket kérők összecsapásában, amit szélesebb értelemben véve terrorizmusnak minősítettek. Sürgetik a magyar kormányt, hogy „független civil társadalmi csoportok bevonásával átlátható vizsgálatot folytasson” a Röszkénél történtek ügyében és vizsgálja meg még egyszer Ahmed H. és a hozzá hasonlóan elítéltek ügyét. „Továbbra is szoros figyelemmel kísérjük majd” az ügyet – olvasható a közleményben, amelyben teljes névvel szerepel a szír férfi. (MTI) 

Aggódik a röszkei megafonos Ahmed H. elítélése miatt az USA - mandiner.hu

 

Múlt héten írtam erről, mármint Obama égéséről Kuba és az emberi jogok ügyében, erre tessék, egy hét nem múlik el úgy, hogy a búcsúzó Obama-külügy ne tenne egy újabb, teljesen felesleges és értelmetlen nyilatkozatot, most éppen Magyarország és a területére betörő, éppen ezért első fokon tíz év fegyházbüntetésre ítélt Ahmed H. ügyében. Tényleg a nyúl viszi a vadászpuskát. Gratulálunk és köszönjük, azért annyira jól mégsem szórakozunk. 

Mindenki

Legmerészebb álmai valósultak meg - mondja Deák Kristóf, akinek Mindenki című rövidfilmje bekerült aközé a tíz élőszereplős rövidfilm közé, ahonnan a kategória öt végső jelöltjét választják majd ki a jövő évi Oscarra. 

Még a szabómnál sem voltam szmokingért - index.hu

 

Én láttam ezt a filmet, mégpedig az éjszaka közepén. Azóta is nyomozom, vajon hol lehet megnézni, hozzájutni, megszerezni, erre azt olvasom az indexen, hogy a filmnek komoly nemzetközi visszhangja is lett, hiszen nyert nemzetközi díjakat, sőt, ott van az Oscar tíz legjobb rövidfilmje között. Végre egy magyar film, amiben nem trágárkodnak, amitől nem szorong a néző, nincs benne szó világvégéről, népírtásról, annál inkább igaz barátságról és a közösség erejéről. Egy szó, mint száz: a „Mindenki” az a film, amit érdemes megnézni. Tegyük is meg, december 4-5-én adja az M2, utána az HBO! 

Mindenkinek szüksége van hősökre

A magyar reformáció elmúlt ötszáz évének ötven protestáns alakját mutatja be a nemrégiben megjelent Protestáns Hősök című kötet. (...) Bár ez a kiadvány terjedelme ellenére igen könnyű, a benne rejlő tartalom súlyos és nehéz. Nem hagyott aludni, mert a legcsendesebb pillanatokban késztetett olvasásra. Abody Béla író, kritikus barátom egyszer azt mondta, egy cikk 24 órát él, de egy könyv felkerülhet a polcra. Abban a korban, amikor az internet teli van olyan közlésekkel, amelyeknek talán a fele sem igaz, ez a párját ritkító kézikönyv sokak polcára fel fog kerülni.

Protestáns hősök - parokia.hu 

 

Egyszer már úgy érintőlegesen írtam erről, mármint a hősökről. Merthogy hősökre mindnyájunknak szüksége van, a hősök létét feltételezzük, a hősökben reménykedünk. Néha mi magunk vagyunk hősök, néha csodálattal adózunk emlékük előtt, míg máskor későn látjuk, fedezzük fel őket, akik szótlanul, talán elfeledve, talán csak csöndesen és becsülettel élik az életüket, végzik szolgálatukat – ahogy lehet, ahogy az Örökkévaló engedi, ahogy tudásuk, hitük, alkalmasságuk lehetővé teszi.  

Tanácsok templomépítőknek

Az itt élők egy része szeretett volna gyülekezetet alkotni a megsegítő Istennek, olyan helyet, ahová bárki bekopogtathat. Nagy dolog, ha egy keresztyén gyülekezet kinyitja kapuit, és befogadja a testvéreket. Amikor majd átköltöznek az átmeneti, lapostetős otthonukból, egy sokkal szebb sátorba, kívánom, hogy vigyék magukkal a nyitott szívüket, legyen majd templomuk – a szó valódi értelmében – gyűjtőhely – fogalmazott az egyházvezető.

Panelek között - parokia.hu

 

Már írtam egyszer az újpalotai templomépítésről, a gyülekezetről, amelyet nem ismerek, de teljes szívemből imádkozom értük, hogy templomépítésük falakat bontó, befogadó, köveket-lelkeket építő vállalás lehessen. Kapva az alkalmon és a parókia cikkén, most néhány pontban azokhoz a gyülekezetekhez, lelkészekhez szólnék, akiknek még nincsenek kész terveik, nincs látványterv, különösen nincs eldöntött, megszavazott, „betonba öntött” elképzelés, de van álom, reménység, hogy egyszer majd ők is templomépítőkké válhatnak. Jelen állás szerint én azoknak a lelkipásztoroknak a sorát gyarapítom, akik nem is álmodhatnak új templomról: mi a templomot renoválók, a kiüresedett, óriási, korszerűtlen épület terhét cipelő lelkészek sorát gyarapítjuk, éppen ezért irigykedve nézem mindig azokat, akiknek van lehetőségük új templomot, ezzel együtt új közösséget is építeni. Talán elfogadnak néhány tanácsot tőlem – nem az építőanyagra, a látványra vonatkozóan, inkább arra nézve, amely valójában meghatározza a hely, a közösség jövőjét. 

Minőségi bizonyítvány

A kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe bibliai igazságot valló és hordozó egyházaktól, és ebben a magyar református egyháztól kellene kiindulnia egy kezdeményezésnek a jelenlegi közállapotok meghaladására. Ez lehetne a reformáció félévezredes ünnepének és teológiai igazságának társadalmasítása, az egyház prófétai szolgálata, békességért közbejáró papi tisztsége és krisztusi megbocsátás királyi méltóságának meghirdetése. Teológiai értelemben a helyzet egyetlen reálisnak tűnő megoldása.

Jakab Bálint: Közállapotaink meghaladása és az egyház - reposzt.hu

 

Azért az október mindig izgalmasra és – a reposzt szempontjából- témában is bővölködőre sikerül. Ünnep és annak velejárói, ünnepi beszéd és megemlékezés, tüntetés és vonulás, fujjolás és fütyülés. Amióta az eszemet tudom, mindig így volt ez, függetlenül attól, éppen ki mondta az ünnepi beszédet: szemben állunk, öklöt rázunk, harcolunk, dühöngünk. Persze, nem csak ünnepen, nem csak a közélet rögös és görbe útjain, de a mindennapok valóságában is képesek vagyunk ölre menni, sárba tiporni, tönkre tenni. Itt élünk, így élünk: egy feszültségekkel terhelt, sokszor fásult, folyamatosan hergelt, indulatos társadalom a miénk, amely egy eltévedt, talajt vesztett, identitását egyenesen megtagadó világban próbál saját magára rátalálni. Csak egyetérteni tudok Jakab Bálint kollégám csütörtöki reposztjával, a kiemelt gondolattal: van küldetésünk a ma Magyarországán, a reformáció évfordulóján talán különösen is éreznünk kellene ennek felelősségét. 

Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék!

Küzdelmük a magyar szabadságharcok hősei közé emeli e forradalmárokat: a történelem lapjaira följegyzett vezetőket és a névtelen hősöket, majd a megtorlás sok ezernyi áldozatát, és az évtizedekig hátratételt szenvedőket. E forradalom eltiporva is nemzeti identitásunk kitörölhetetlen része lett, és egyben elkötelező példa is számunkra, a későbbi nemzedékek számára.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának ünnepi nyilatkozata - reformatus.hu

 

Ötvenhat. Ezerkilencszázötvenhat.

Elhatároztam, hogy mi ünnepelni fogunk. Mert a hazaszeretet, a „mondd el fiaidnak” erkölcsi parancsa mégiscsak itt kezdődik.

Mitől a legjobb?

A HVG-rangsor készítői az idén is a matematikai és a szövegértési kompetenciamérés, a magyar-, a matematika-, a történelem és a nyelvi érettségi eredményeit, és a végzősök felvételi eredményeit vették figyelembe. Utóbbinál változás, hogy az idén a felsőoktatásba bekerült diákok átlagpontszáma alapján rendezték sorba az intézményeket.

Ezek Magyarország legjobb gimnáziumai - 24.hu

 

Jó lehet az ország legjobb gimnáziumaiban tanítani. Szakmai siker, elismertség, izgalmas kihívások, érdeklődő diákok. Talán anyagi megbecsülés. Ugyanilyen jó lehet ugyanitt tanulni. Kiváló tanárok, kiemelkedő körülmények, inspiráló környezet. Minden adott ahhoz, hogy egy diákból magasan képzett szakember, nagyszerű tudós, választott szakmájának kiváló ismerője legyen. A tudás tehát megszerezhető, elsajátítható. De vajon ennyi elég a jó iskolához? Vajon mitől jó egy gimnázium, mitől jó egy iskola? És vajon mitől a legjobb?

Oldalak