Ki marad az elmenőkkel?

Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, hogy számításaink szerint mintegy 600 ezer magyar élhet jelenleg külföldön az Európai Unióban, ráadásul éppen az a korosztály megy el elsősorban, mely demográfiailag és munkaerő piaci szempontból is a legtermékenyebbnek tekinthető. Ez azonban nem csak magyar probléma, hasonlóan van a régió többi országában is. A különböző felmérések szerint akár ötmillió közelében is lehet azoknak száma, akik az elmúlt másfél évtizedben Nyugat-Európába mentek munkát vállalni.

Elvándorlás vagy kivándorlás? – portfolio.hu

Fellángol olykor a politikai vita, hogy kinek mekkora része van abban, hogy Magyarországról többszázezren mentek Nyugat-Európába munkát vállalni az uniós csatlakozás óta. A jelenség nem új, bár sokan szeretnék úgy láttatni, mintha az lenne. A 19. század iparosodó Magyarországa vonzotta a kontinens nyugati felének vállalkozó kedvű polgárait, akik aztán a legmagyarabb magyarokká lettek. A 20. század megfordította az irányt. A tengeren túl és Nyugat-Európa bányái elnyelték magyarok millióit. A második világháború után pedig a politikai rendszer elől menekültek sokan. A rendszerváltásig a politikai üldözötteket leszámolva nyugatra menni a jobb élet reményében lehetőség volt, a rendszerváltást követően pedig részben kényszer, részben divat.

Nem baj: tragédia

Mert azért tessék már megmondani, ki az a magyar, hogy pont ő ne fogyhatna? (…) És mielőtt kitörne az indulatvulkán: igen, tudom, milyen problémákat jelenthet, ha egy térségben kevés a munkabíró ember. Nos, hát akkor le kell bontani azt a szörnyű és szégyenletes kerítést, majd pedig módszeresen és okosan integrálni azokat, akik elég bolondok, hogy megálljanak nálunk – ahelyett, hogy továbbhaladnának, sokkal normálisabb országokba. És akkor azok az emberek, akik itt maradnak, dolgozni fognak. És tanulni. Megtanulják a nyelvet, eltanulnak a helyi kultúrából egy csomó dolgot, ahogy mi is eltanulhatjuk az általuk hozott kultúrából mindazt, ami szép és jó, mert ez így működik, kultúrák és népek jönnek, mennek és keverednek zsongva (…). 

Balavány: És akkor mi van, ha fogy a magyar? - hvg.hu

 

Érdeklődéssel olvasom Balavány György írását magyarfogyás ügyben, tényleg kíváncsi lennék az érvekre, miért nem baj, ha fogy a magyar. Sajnálom, érvek nincsenek, kormány ellenes kirohanás annál inkább, ami leginkább két balliberális toposzban ölt testet: az egyik a migráció, a másik a cigányok integrációja. Ja, és van egy harmadik is: a fehér középosztály támogatása. 

A nyúl viszi a vadászpuskát – avagy befőtt - nagymama: kettő nulla

Az amerikai külügyi közlemény megjegyzi, hogy Ahmed H. részt vett 2015 szeptemberében a magyar-szerb határnál lévő Röszke közelében a rendőrség és a menedéket kérők összecsapásában, amit szélesebb értelemben véve terrorizmusnak minősítettek. Sürgetik a magyar kormányt, hogy „független civil társadalmi csoportok bevonásával átlátható vizsgálatot folytasson” a Röszkénél történtek ügyében és vizsgálja meg még egyszer Ahmed H. és a hozzá hasonlóan elítéltek ügyét. „Továbbra is szoros figyelemmel kísérjük majd” az ügyet – olvasható a közleményben, amelyben teljes névvel szerepel a szír férfi. (MTI) 

Aggódik a röszkei megafonos Ahmed H. elítélése miatt az USA - mandiner.hu

 

Múlt héten írtam erről, mármint Obama égéséről Kuba és az emberi jogok ügyében, erre tessék, egy hét nem múlik el úgy, hogy a búcsúzó Obama-külügy ne tenne egy újabb, teljesen felesleges és értelmetlen nyilatkozatot, most éppen Magyarország és a területére betörő, éppen ezért első fokon tíz év fegyházbüntetésre ítélt Ahmed H. ügyében. Tényleg a nyúl viszi a vadászpuskát. Gratulálunk és köszönjük, azért annyira jól mégsem szórakozunk. 

Teendőink utolsó órákban

Mindez azért jár mostanság az eszemben, mert fogyatkozik a magyar: tavaly kisvárosnyival lett kevesebb, már nem tízmilliós a nemzet. És öregedik is. (…) A magyar népfogyatkozás mérséklésében a fokozatosan tagolt és szelektált befogadás is segíthet.

Bevándorlás: ami elfogadhatatlan - és amin a közös jövőnk múlik - valasz.hu

 

Arra azért érdemes odafigyelni, amit Sárközy Mátyás ír. Nemcsak azért, mert aki olvassa a Heti Választ, az tudja, hogy érdekes témákkal foglalkozik, hanem azért is, mert Angliában élő magyarként más nézőpontból képes rálátni bizonyos eseményekre. Így van ez most is, amikor Magyarország legfontosabb, legéletbevágóbb problémájáról, demográfiai katasztrófahelyzetéről ír, pontosabban arra kínál egyfajta megoldást. Még csak nem is ördögtől valót. 

Keresztényietlen kérdésfelvetés

Migrációról, menekülésről csak abban az összefüggésben lehet beszélni, hogy a népi közösségeknek vannak határai…A migráció minden esetben kilépést jelent ebből a közegből, és belépést egy másik közösségi identitás életébe.

A migráció teológiai megközelítése – confessio.reformatus.hu

Van tehát egy probléma, jelen esetben a migráció kérdése, ami teljesen a politikum érdekkörébe került. Az a tehetetlenség feszíti a migráció teológiai megközelítését, hogy egyszerre kellene gyorsnak és örökérvényűnek lennie. Merthogy a kérdést már felvetette az élet, a válasz pedig az általánosítások szintjén várat magára. A szeretet vallásától egyértelműen a szeretet megközelítésében.

Három képről, érintettség okán

Olvasónk a Keletinél fotózott le több, migránsoknak szóló tájékoztató plakátot, amelyen praktikus információk mellett alapvető kifejezések is szerepelnek németül, angolul és arabul. Például azt is felírták a plakátokra, hogyan kell németül a jogaikat követelni: a „köszönöm” csak ezután, a legvégén jön. A plakátokon a Welcome to Europe nevű szervezet logója látható.

Amit egy migránsnak először tudnia kell németül: „Jogom van...” - mandiner.hu

„Őszintén sajnálom a történteket. Csak mostanra tudtam összeszedni annyira magam, hogy írjak. Gyakorlatilag sokkos állapotban vagyok attól, amit csináltam és attól, amit csináltak velem.

László Petra: Őszintén sajnálom a történteket - mandiner.hu

Tiszta pesti vilájet: kollégánk tegnap esti fotóján a II. János Pál pápa téren táborozó menekültek éppen imára borulnak.

Ilyet se látott még: iszlám imaszertartás a volt Köztársaság téren - valasz.hu

 

Persze, választhattam volna három másik képet. Vagy négyet. Vagy többet. Vagy egy videót. Választhattam volna a szír gyermek képét, akit holtan sodort partra a tenger, vagy amikor Mamma Merkel szelfizik egy szír menekülttel, esetleg azt, amikor szőke német lányok „Welcome Refugees” felirattal köszöntik a menekülteket. Mindegyik kép üzenet, mindegyik kép beszédes, mert mindegyik kép mi vagyunk. Érintettek vagyunk. 

Múlt idő

Embertelen, ami a tengeren, az utakon, a határainkon történik, és őrültség, amit Európa csinál. (…) Ha Európa nem tér vissza a józan ész útjára, akkor egy sorsdöntő küzdelemben fog alulmaradni. 

Orbán Viktor: Akit lerohannak, az senkit sem tud befogadni - magyaridok.hu

Aznap este kiírtam a Facebookra, hogy befogadtam éjszakára néhány menekültet. Szerettem volna, ha az ismerőseim látják, hogy nincs olyan, hogy „ezek”. Hogy közelről ez az egész menekültkérdés egyáltalán nem ijesztő, épp ellenkezőleg. Magam is meglepődtem, mert csak pozitív hozzászólások érkeztek. Többen kérdezgettek utána a részletekről, privát üzenetekben.

Kislányom, ha felkelsz, ne csodálkozz - nlcafe.hu

 

Egy valamiben téved Orbán Viktor, holott az összes, általam hallott európai politikus közül messze ő az egyedüli, aki felismerte az újkori népvándorlás valódi veszélyeit. 

Szép új világ Európában

Az az igazság, hogy valóban Németország kezében a megoldás.

Berlin kezében a közös menekültpolitika - Index

Európa közszolgálati médiája másról sem beszél, csak a menekült-kérdésről. A tájékoztatáson túl nyilvánvaló a véleményformálás, sőt manipulálás szándéka. Az egyoldalú hangulatkeltés akkor a legszembetűnőbb, ha a nézőnek van összehasonlítási alapja.

Bevándorlás, gazdaság, kultúra

A kivándorláshoz pénz kell. Afganisztánból eljutni Európáig például 15 ezer dollárba is kerülhet, nagyjából 4,2 millió forintba. Ennyi pénzük csak azoknak van, akik képzettebbek.

Képzettebbek a bevándorlók a magyaroknál – origo.hu

Az európai térséget egy újabb népvándorlás érte el. Olyan emberek érkeznek tömegesen a földrészre, akik nemcsak életük átmentését, hanem a gazdasági jólétet is remélik.

Elmegyünk, nyomot se hagyunk

A kutatás eredményei szerint a kiköltözők átlagéletkora 33 év, a válaszadók 72,2 százaléka 25 és 40 év közötti, és nagyjából ugyanannyi a nő, mint a férfi. A kiköltözők bő háromnegyede dolgozni ment, ebben a csoportban az emberek felének volt konkrét munkaajánlata, a többiek kint kerestek munkát. A válaszadók tizede a párját követve érkezett, tanulni 7,2, cél nélkül szerencsét próbálni 5,1 százalék érkezett. A legtöbben gazdasági helyzetük javításáért mentek ki, de a negyedik leggyakrabb válasz volt az, hogy a rossz magyar politikai helyzet elől költöztek el.

Itthon a válaszadók 70 százalékának volt munkája, 16 százalék diák volt, 14 százalék alkalmi munkákból élt vagy nem dolgozott. A kiköltözők 90 százalékának van kint állása, a többség nem a magyarországi munkáját folytatja.

Angliai magyarok – vs.hu

A szociológiai kutatások általában nemcsak állapotfelmérésre alkalmasak, hanem politikai üzenetek megfogalmazására is. Ez történik azokkal a felmérésekkel, amelyek időről-időre visszatérően a kivándorlással, a nyugati munkavállalással foglalkoznak. Hogy van politikai üzenetük is? Lehetséges, merthogy mindennek van. A mai migrációs mozgásoknak elsősorban nem politikai a hátterük – most és kizárólag a Kelet- európai népességről beszélek -, hanem gazdasági.