Bagdán Zsuzsa: Nem lelkizik, aki boncol

"Mindig elmondom a családoknak, hogy minden holtest – ötszörös idézőjelben! –, úgymond munkadarab. Itt nem lelkizünk, azért vagyunk itt, hogy megállapítsuk a halálokot, rendbe hozzuk az elhunytat, aztán haladunk tovább. Egy sebész vagy egy fogorvos sem lelkizik, mikor beteszi a szurkapiszkát, a páciensből meg jön a hang. A sebész ezt nem hallja meg, nem is kell neki meghallania, ő azzal foglalkozik, hogy meggyógyítsa a beteget. Minden zavaró tényező kizárva, zsilip betéve, kész. Fiatalokat is boncolok, bár itt nincs gyerekosztály: szokták is kérdezni, gyerekkel hogy vagyok. Az is egy eset. Lelkizésre ott van az egyház" – jelenti ki Major, aki az elmúlással való napi kapcsolatából adódóan megtanulta helyén kezelni a vallás dilemmáját is. 

"A boncasztalon mindenki egyenlő" - riport a Péterfy kórházból - hvg.hu

Elnézést kérek, hogy harmadnapon olyan témával hozakodom elő, amit nem mi várunk, hanem ami ránk vár, nemcsak az adventi várakozás heteiben, hanem folyamatosan. November 29-én látott napvilágot a beszélgetés a Péterfy Sándor Utcai Kórház boncmesterével a hvg.hu oldalon, elég morbid módon az Élet+stílus rovatban. Persze ettől még nem kéne idehoznom a „haláli” boncmestert adventi, Reposzt-szüliheti témának, de mégis megteszem, ugyanis a riport sok egyéb – halállal, boncolással kapcsolatos – kérdés mellett a vallás, a hit témakörét is érinti.

Csoda történt

A váratlanul drámai helyzetbe került élettárs-apa, az asszony szülei és orvosai is rendkívüli döntés elé kerültek. Mit tehetnek, és mit tegyenek? Hagyják-e meghalni a 15 hetes magzatot, vagy próbálják meg a szinte lehetetlent? Mert szinte a lehetetlennel határos fenntartani az agyhalott anya szervezetének működését, és közben így felnevelni az anyaméhben a magzatot addig, amíg életképesen megszülethet a gyermek.
Az orvosok tudták, hogy bár akadt néhány ilyen eset a világban, de azok a magzatok, akik agyhalott anyától végül világra jöttek, szinte kivétel nélkül idősebb terhességi korban voltak. A magzat túlélése tehát korántsem volt biztos, az pedig egyáltalán nem volt garantálható, hogy egészséges lesz, ha napvilágot lát.
Mindezek ellenére a hozzátartozók és az orvosok közösen úgy döntöttek, hogy küzdeni fognak a tudatosan tervezett és nagyon várt gyermekért. Miközben az anyát siratták, az életet választották.

Agyhalott anya adott életet egy gyermeknek - dehir.hu

 

Annyi minden történt a héten itthon, Magyarországon, vagy éppen a nagyvilágban, sőt, a mi kis egyházunkban is, hogy igazság szerint ezer más téma lenne, amiről írhatnék. Hogy miért döntöttem mégis a sokak által világszenzációnak tartott debreceni események mellett? Az ok meglehetősen egyszerű: mert Debrecenben csoda történt.

Fényt vagy életet?

Meghalt egy másfél éves gyerek a Fejér megyei Agárdon, mert szülei hónapokon keresztül alig adtak neki enni és inni, hangzott el szerda este az M1 Híradójában. A Tények úgy értesült, hogy a szülők úgy gondolták: elég, ha fénnyel táplálják.

A vasárnap kiérkező mentők már nem tudták megmenteni a gyermek életét. A Híradó információi szerint a vállalkozóként dolgozó, jó körülmények között élő szülők orvost és védőnőt nem engedtek be a házba, a szociális ellátást visszautasították.

Fényevő embertelenségek - index.hu

Mostanában olyan esetekkel találkoztam, amelyek az emberi hülyeség határait messze meghaladták. Van valaki, aki az univerzumból jövő gonosz erőktől nem tud menekülni, miközben tőle már mindenki elmenekült, legközelebbi hozzátartozóit is beleértve. Aztán van, aki annyira steril minden „fertőzöttségtől”, hogy az élelmiszert sugárzásmérővel vásárolja.

A könyvekről

Sokak szerint az, hogy olvas-e valaki, azon múlik, milyen háttere van, látta-e gyermekkorában azt a mozdulatot, hogy szülei könyvet vesznek le a polcról vagy hogy olvasnak. Gyermekkoromban hozzánk a parókiára két irodalmi folyóirat is járt (Kortárs, Nagyvilág), emellett apukám megrendelte a Film, színház, muzsika, az Élet és Irodalom c. lapokat és a Ludas Matyit is (vicclap), amelyből csupán ketten rendeltek a faluban, ebből az egyik a pap volt. Mindig nagy derültséget teremtett ez egyházmegyei gyűléseken, amikor ezt felolvasták. Mert akkor még ezt is felolvasták. Már ebből is látszik, hogy milyen széleskörű lehetett az igényesség az irodalom mélységétől a humorig, mellyel egy lelkész felvértezte magát. Nem kérdezem meg, hogy ma hogyan állunk ezzel az igényességgel, az olvasottsággal, irodalmi ismeretekkel. Nem azért szűkülünk-e be, mert az igényességünk is beszűkül? A látókörünk, a cselekvőképességünk korlátozottsága nem csupán a korral és a kényelmességgel, lustasággal magyarázható.

Tudós tiszteletes - Közös(s)Ég

Korán megtanultam olvasni. Mire iskolába mentem, már nagyjából ment a dolog, anyukám látta a korai igényt, és ezért előbb elkezdtük. Azóta olvasok, mindig, folyamatosan. Nálam törvényszerű volt, életem első pár éve betegeskedéssel telt, már akkor látszott, nem a sport vagy a kar ereje fogja a jövőmet meghatározni, inkább fejben kompenzáltam. Aztán szemüveges lettem, kicsit ügyetlen maradtam, hát hol tűnjön ki a magam fajta gyerek, ha nem a tájékozottságban, tudásban. De persze ez csak visszanézve ilyen egyértelmű, akkor más volt. Édesanyám szeretett olvasni, sok könyve volt - én is olvastam, és sok könyvet akartam. Így maradtam a mai napig.

Persze a Gutenberg-galaxis az egyszeri ember számára legalább annyira befoghatatlan, mint névadója, töredék, ami jut egy életre. De baj ez? A lényeg, hogy a lehető legtöbbet megtegyük az ügy érdekében.

A nyár heve

A németországi Eurasburg közelében a sportos terepjáró nagy sebességgel fának ütközött. A 23 éves sofőr és a vele utazó két másik személy a helyszínen meghalt.

Porsche Cayenne-baleset - hvg

A nyár szabadságérzést is ad az embernek. Kiszakadhat a hétköznapok mókuskerekéből, egy picit mást és másként csinálhat, mint általában. Ledobva a munka stresszét, a tanulás terheit megpróbál elfelejtkezni minden kényszerről. A vekker ne csörögjön, mobil ne klinklangoljon, elég volt álmos szemmel tapogatni a billentyűket a jaj, megint új nap sóhajtását elengedve mielőtt fél lábbal kilépne az ágyból.

Lefedettség

Dél-Korea a világ országai közül elsőként érte el a teljes, száz százalékos szélessávú mobilnetes lefedettséget. Sőt, az adat ezt meg is haladta, száz lakosra 100,6 ilyen előfizetés jut. ... A lista végén Mexikó, Törökország és Magyarország szerénykedik, 7,7, 8,9, illetve 12,9 százalékos lefedettséggel. A 34 OECD-ország átlaga 54,3 százalék. 

Dél-Korea elérte a mobilnetes nirvánát - Index

Elég sokszor kérnek tanácsot tőlem számítógéppel kapcsolatos ügyekben, nem is vagyok elveszett a dologban, gyakorlottan szántom az internet különböző részeit is. De nem volt ez mindig így. Elég későn tudtam megvenni az első saját számítógépemet, sőt nem is vettem, kaptam egy régi, jól bevált masinát - segédlelkész voltam már akkor. Rá egy évre az első használt asztali gép, öt éve az első laptop (ami irodai gépként most is működik), majd némi gyüjtögetés után az, amin ezt a bejegyzést írom. És közben egyre jobban az enyém lett ez a világ, egyre ottonosabb, formálhatóbb lett. Egyszóval, én nem így nőttem fel, de nem maradtam le semmiről, sőt, máig élvezem a felfedezés folyamatát, ahogy még több minden válik kontrollálhatóvá.

Miért ez a személyes kitérő? Mert eszembe jutott az, amikor úgy tizenhárom éve az első e-mailcímemet megcsináltam - némi segítséggel - az egyetem számítógéptermében egy nagy fehér monitor előtt. Most pedig a telefonom kezelek párhuzamosan három postafiókot. Őrület, mennyit változott a világ. Őrület, hogy én bírtam ezt az egészet követni. Ahogyan lefedte az életet a virtuális tér egyre jobban.

Az utolsó teknős

Holtan találták vasárnap Magányos George-ot, a Galápagos-szigeteki óriásteknőst, amely az eltűnő fajok jelképévé vált, miután meghiúsult a szaporítására irányuló minden erőfeszítés - jelentették be a Galápagosi Nemzeti Park illetékesei.

Kihalt egy alfaj - index.hu

 

Kihalt egy faj vagy alfaj épp azok közül, akik között bandukolva Charles Darwin megalkotta új, forradalmi nézetét, az evolúciós elméletet. Bár már előtte mások is kacérkodtak vele, de áttörni neki sikerült a galápagosi útjáról hazatérve.

Mondatok az út végéről

Egy ausztrál nővér, miközben halálos betegeket ápolt, feljegyezete, mit bánnak meg halálos ágyukon. A leggyakoribb haldoklói megbánásokról könyv is készült, néhányat pedig a Guardian is lehozott. ... Elgondolkodtató az is, hogy amikor megkérdezte betegeit, mit bántak meg addigi életükben, szinte ugyanazok a mondatok hagzottak el. Mint például az, hogy bárcsak kevesebbet dolgoztak volna, vagy jobban kifejezték volna érzéseiket. Íme, az öt leggyakoribb megbánás, miközben eljátszhatunk a gondolattal, mi mit bánnák meg, ha ez lenne életünk utolsó napja. 

Öt dolog, amit megbánunk halálunk előtt - HVG.hu

Mondatok az út végéről, onnan, ahonnan már minden látszik, onnan, ahonnan már nem lehet visszafordulni. Épp ezért ki lehet mondani, még ha későnek tűnik is, már nincs következmény, csak a belátás marad, a búcsú a többiektől, és attól az úttól, amit bejárt az embert. Én nem jártam még arra, csak elképzelni tudom.

Öt mondat, öt téma, ami statisztikailag a leggyakoribb a haldoklók szájából. 
"Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, és nem azt, amit mások elvártak tőlem."
"Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat."
"Bárcsak lett volna bátorságom kimutatni az érzelmeimet."
"Bárcsak szorosabb kapcsolatot ápoltam volna barátaimmal."
"Bárcsak boldogabb lettem volna."
Nem okoznak meglepetést ezek a sorok, ami itt húzódik, a mondatok mögött, az az egész élet problémája, a különbség annyi, hogy amikor már nem tudunk semmit tenni, akkor jön a vallomás. Nem jól megélt kapcsolatok, rosszul berendezett élet, boldogtalanság - mindez az életünket mutatja, még ha végén fogalmazódik is meg. Ezt kellett. Volna.

Az élethez több kell

Őrzők! A szavak nem elegendők!

„Ha gyerek lennél, és szülőt kéne választanod, biztos, hogy házasságba szeretnél megszületni” - jelentette ki Richard Kane, a Házasság hetének megálmodója…

Mentsük meg a házasságot! - reformatus.hu

Oldalak