Mitől a legjobb?

A HVG-rangsor készítői az idén is a matematikai és a szövegértési kompetenciamérés, a magyar-, a matematika-, a történelem és a nyelvi érettségi eredményeit, és a végzősök felvételi eredményeit vették figyelembe. Utóbbinál változás, hogy az idén a felsőoktatásba bekerült diákok átlagpontszáma alapján rendezték sorba az intézményeket.

Ezek Magyarország legjobb gimnáziumai - 24.hu

 

Jó lehet az ország legjobb gimnáziumaiban tanítani. Szakmai siker, elismertség, izgalmas kihívások, érdeklődő diákok. Talán anyagi megbecsülés. Ugyanilyen jó lehet ugyanitt tanulni. Kiváló tanárok, kiemelkedő körülmények, inspiráló környezet. Minden adott ahhoz, hogy egy diákból magasan képzett szakember, nagyszerű tudós, választott szakmájának kiváló ismerője legyen. A tudás tehát megszerezhető, elsajátítható. De vajon ennyi elég a jó iskolához? Vajon mitől jó egy gimnázium, mitől jó egy iskola? És vajon mitől a legjobb?

Nézzük a gyermek érdekét is

Erre ma is van lehetőség, ha az iskolák helyben így döntenek. Ma is vannak olyan iskolák, ahol a tényleges oktatás 9-kor kezdődik, a diákokat reggel 8-tól csak ráhangolják a tanulásra. Ha ezt más iskola is így gondolja, bizonyos határok között megteheti. Megnézzük azt a lehetőséget, hogy a hagyományainkat, a kialakult munkarendünket illetően mit jelentene egy 9 órás iskolakezdés. 

Palkovics: El lehet gondolkozni a reggel 9-es iskolakezdésen is - index.hu

Akár már holnap áttehetnék a becsengetés időpontját reggel kilencre, ehelyett azonban inkább hétre hozzák azt előre az iskolák. Az államtitkár ötlete jó, de számos korlátja van annak, hogy megvalósuljon.

Reggel kilenckor kezdődhet az iskola? - eduline.hu

Persze, értem én, hogy elsőre nem tűnik olyan egyszerűnek a későbbi iskolakezdés. Pedig szerintem korántsem olyan bonyolult a megvalósítása, ráadásul a későbbi kezdési időpont valóban gyermekeink érdekeit szolgálná, több tanulmány, és persze a saját tapasztalataink is ezt támasztják alá. Akkor miért nem lelkesedik érte mindenki?

Illúziók nélkül

A Civil Közoktatási Platform által a kormánytól követelt, haladék nélkül meghozandó intézkedések a közoktatás akut problémáinak orvoslására.

3. Csökkenteni kell a tanulói terheket!

A kötelező testnevelési órák számát heti ötről heti háromra kell csökkenteni, egyúttal mindenki számára elérhető délutáni tömegsport-lehetőségeket kell szervezni és finanszírozni.

Az állami fenntartású iskolákban az önálló kötelező tanóraként szervezett erkölcs- és hittanórákat meg kell szüntetni, és igény esetén a délutáni idősávban kell választható keretek között biztosítani.
 

Azonnali követelések - Civil Közoktatási Platform - facebook.com

Egyik ismerősöm a március 15-i tanártüntetést mindössze ennyivel kommentálta: kár. Valóban, kár, pedig voltak illúzióim. 

Kockulsz?

Tehát egy visszavonult, hatalom, befolyás és döntési jogkör nélküli exállamtitkár morózus nyilatkozatának egy részletére reagálnak most a tüntető tanárok és szimpatizánsaik? Mit akarnak ezzel kifejezni? Mit akarnak ezzel elérni?
Kínzó kérdés a kockásingingről – Mandiner

Nem a ruha teszi az embert, ám Coco Chanel megmondotta: „A luxus nem a szegénység ellentéte, hanem az ízléstelenségé.” Persze lehet vadiúj kockás ingben lázadozni, és panaszkodni, hogy nem futja már új tollra sem. A kockás ing egy olyan demagógiát testesít meg, amely enyhén szólva sem időszerű. Ráadásul kockás ingben tanítani lehet, de nem elegáns. Szegénységi bizonyítványnak jó ugyan, de nem az oktatásra szánt összegekről beszél. A pedagógustiltakozás panaszai szülőként olykor elég nehezen értelmezhetőek.

Iskola, iskola, ki a csoda jár oda?

A jelentés rámutat arra is, hogy emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma: az óvodákban 4,5 százalékkal lettek többen, így jelenleg 7500-an vannak az SNI-s gyerekek, míg az általános iskolákban 1,6 százalékos a plusz, ami összesen 52 500 SNI-s diákot jelent.

Kevesebb diákra több tanár jut - mno

Gyerekkorom óta a közbeszéd általános fordulata, hogy a pedagógusoknak nehéz: nyomorognak a pedagógus-fizetés mellett, és nincs társadalmi elismertségük. Csupán néhány olyan személyes beszélgetésre emlékszem, amikor tanár-ismerősök nem a panasz szavát hallatták. Egyikőjük azt mondta nem kevés bölcsességgel, hogy elég hamar hazaér, és délelőttönként is van szabad ideje, ráadásul védett szakmában dolgozik, amit szeret. Panaszra nincs oka.

Puszi Dia néninek

Futótűzként terjed az interneten Tóth Dia budapesti tanárnő írása, aki leckeírás helyett gyógyulásra, pihenésre buzdítja elsőseit, és dolgozatot sem írat velük.

Gyógypuszit ad lecke helyett Dia néni - borsonline.hu

Én nem gondoltam, hogy a beteg gyermekeim szüleinek elküldött üzenetem ekkora “port kavar” majd. Fel sem merült bennem az, hogy ennyi emberből, ilyen hatást váltanak ki azok a “gyógypuszik”, amiket küldtem nekik.

Dia néni nem szeretne sztár lenni - wmn.hu

 

Azért nem olyan egyszerű ez az egész, mint ahogyan azt Dia néni képzeli. A gyereknek tanulni kell, az a dolga, ha elsős, ha nyolcadikos. A tanárnak előírják, mit kell számon kérnie, az kérem, nem úgy működik, hogy nem adunk házit, nem kérjük számon az „anyagot”. A szülőnek pedig ki kell kérdeznie, segítenie kell, ha másként nem megy, rá kell parancsolni arra a gyerekre. Még a végén lemarad. Ezért kell fejleszteni, meg különórára járatni hetente négyszer, ezért kell vele késő estig görnyedni a könyv fölött, mondani a szorzótáblát még a vasárnapi ebédnél is. Ezért kell beletölteni a fejébe a Pallas Nagylexikonát, meg a Britannica mind a huszonhét kötetét. Egyébként se tudnak viselkedni ezek a mai gyerekek, állandóan kiabálnak meg rohangálnak. 

Egyfelől.

Hitoktatás, vagy amit akartok

Az állami iskolák 1., 5. és (az állami hatévfolyamos gimnáziumok esetében) 7. évfolyamon 2013 szeptemberében bevezetésre került heti 1 tanórában a kötelező erkölcstan oktatás, mely helyett a tanuló ill. szülője választhatja valamely egyház hit- és erkölcstan oktatását.A 2014/15. tanévben belépő új évfolyamokkal már az 1-2., 5-6. és (hatévfolyamos gimnáziumok esetén) 7-8. évfolyamra terjed ki a kötelező erkölcstanoktatás és így a választás lehetősége.

Eligazítás a hittanszervezésben - reformatus.hu

Én nem tudom, hogy mások hogyan oldják meg a hitoktatást az iskolában, de nálunk eléggé gyötrelmes. S oka van annak. Például van egy közel nyolcvanezer lakosú megyeközpontban tizenkét állami kézben lévő általános iskola, megpúpozva a környező falvak gyerekeivel, merthogy a szülők, ha már bejárnak dolgozni, behozzák gyerekeiket is. Némelyek a jobb tanítás minőségének reményében, másoknak meg egyszerűbb logisztikailag kivitelezni a gyerek szállítását, illetve délutános felügyeletét.

Kft - Korlátolt felelősségű társaság

Kaotikus állapotokról számolt be egy szülő lapunknak a Fillér utcai általános iskolából. "A hittanos gyerekek a folyosón várakoznak, míg erkölcstan van. A legtöbben, az osztály kétharmada az erkölcstant választotta, és csak kilencen hittant, számukra pedig nincs terem erre az időre." - vázolta fel a reform egyik hatását az anyuka.  Hittanosok a folyosón, tömeg a teremben, tankönyv nincs  index

"A gyerekek délután négyóráig tartó kötelező iskolában tartása pedig a tanítóknak okozott nehézséget, mesélte a szülő. A pedagógusok nem akarták, hogy a gyerekek tétlenül üljenek benn, ezért most próbálják kitalálni, hogy milyen feladatokkal foglalják le őket. ...  A problémák mögött nem a tanítók vagy az iskola vezetőinek alkalmatlansága áll, vélte a lapunknak nyilatkozó szülő, hanem az új szabályok. Az elmúlt években ilyen káosszal ugyanis nem találkozott."

Alma Mater

Ma már országszerte ballagnak a végzős diákok a középiskolákban, és a nemzetiségi nyelv és irodalom, illetve nemzetiségi nyelv tantárgyak írásbeli vizsgáival elkezdődik az idei tavaszi érettségi is. A szóbeli vizsgákat emelt szinten június 6. és 13. között, a középszintű szóbeliket pedig június 17. és 28. között tartják.

 

ballagnak a középiskolások - hirado.hu

 

Május első hétvégéje kétség kívül az édesanyáké, ám ha a naptár úgy alakul, a ballagó diákoké is. Végső soron egész május-június a végzősökről szól, hiszen előbb ballagás, aztán az írásbeli, végül pedig a szóbeli érettségi következik, és persze mindaz, ami ezekkel az eseményekkel jár: ballagási énekek, öltöny, virágtenger, ünnepi beszédek, ajándék, majd izgatottság, para, végül megkönnyebbülés. Mi tegnap is ballagáson voltunk (Pécsi Református Gimnázium, a kántorunk ballagott), és ma is ballagásra megyünk (Csurgói Csokonai Vitéz Mihány Református Gimnázium). Ezekben a napokban az ember óhatatlanul visszagondol gimnáziumi éveire, önmagával hasonlítgatja a mai diákokat, és persze mindig megállapítja, milyen jó volt gimisnek lenni. Valóban tartalmas és szép éveim voltak, hála az égnek, elég jó középiskolába járhattam.

A jelen a jövő

Budapesten a "Télirózsás forradalom" akcióval a diákok néma csendben várják délután a Magyar Tudományos Akadémia előtt, hogy a kormány miként dönt a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban.

A hét első napján az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szalay utcai épülete előtt tartott tüntetésen Ábrahám Máté, a Diákellenállás a Felsőoktatásért nevű középiskolás szervezet vezetője arra kérte a résztvevőket, hogy országszerte iskolájuk előtt néma csendben sorakozzanak fel.

Folytatódnak a diáktüntetések - nol.hu

Még néhány napja sem látszott, hogy ez lesz belőle. Ma pedig még nem látszik, hogy mi lesz néhány nap múlva. Még kevésbé, hogy mi lesz az események vége. A történet túllépett önmagán. Már nemcsak a főiskolák és egyetemek, diákok és oktatók ügye ez, hanem a magyar kormánnyal szembeni egyik legnagyobb kihívás, hiszen itt nem gazdasági társaságokkal, politikai vagy bürokratikus alakulatokkal áll szemben, hanem a saját jövőjét is jelentő magyar társadalom egy meghatározó részével. Paradox módon saját magával. Diákokkal, szülőkkel, tanárokkal. A társadalomnak azzal a részével, amely már ma is nemcsak képvisel, hanem mond, mert mondhat érték- és politikai ítéletet, de még inkább azokkal, akik mondani fognak. Mert kitágulni látszik a középiskolák felé a résztvevők köre.

Ami most a felszínre került nem két év története. Húsz évé, és soktényezős.

Oldalak