Kft - Korlátolt felelősségű társaság

Kaotikus állapotokról számolt be egy szülő lapunknak a Fillér utcai általános iskolából. "A hittanos gyerekek a folyosón várakoznak, míg erkölcstan van. A legtöbben, az osztály kétharmada az erkölcstant választotta, és csak kilencen hittant, számukra pedig nincs terem erre az időre." - vázolta fel a reform egyik hatását az anyuka.  Hittanosok a folyosón, tömeg a teremben, tankönyv nincs  index

"A gyerekek délután négyóráig tartó kötelező iskolában tartása pedig a tanítóknak okozott nehézséget, mesélte a szülő. A pedagógusok nem akarták, hogy a gyerekek tétlenül üljenek benn, ezért most próbálják kitalálni, hogy milyen feladatokkal foglalják le őket. ...  A problémák mögött nem a tanítók vagy az iskola vezetőinek alkalmatlansága áll, vélte a lapunknak nyilatkozó szülő, hanem az új szabályok. Az elmúlt években ilyen káosszal ugyanis nem találkozott."

Alma Mater

Ma már országszerte ballagnak a végzős diákok a középiskolákban, és a nemzetiségi nyelv és irodalom, illetve nemzetiségi nyelv tantárgyak írásbeli vizsgáival elkezdődik az idei tavaszi érettségi is. A szóbeli vizsgákat emelt szinten június 6. és 13. között, a középszintű szóbeliket pedig június 17. és 28. között tartják.

 

ballagnak a középiskolások - hirado.hu

 

Május első hétvégéje kétség kívül az édesanyáké, ám ha a naptár úgy alakul, a ballagó diákoké is. Végső soron egész május-június a végzősökről szól, hiszen előbb ballagás, aztán az írásbeli, végül pedig a szóbeli érettségi következik, és persze mindaz, ami ezekkel az eseményekkel jár: ballagási énekek, öltöny, virágtenger, ünnepi beszédek, ajándék, majd izgatottság, para, végül megkönnyebbülés. Mi tegnap is ballagáson voltunk (Pécsi Református Gimnázium, a kántorunk ballagott), és ma is ballagásra megyünk (Csurgói Csokonai Vitéz Mihány Református Gimnázium). Ezekben a napokban az ember óhatatlanul visszagondol gimnáziumi éveire, önmagával hasonlítgatja a mai diákokat, és persze mindig megállapítja, milyen jó volt gimisnek lenni. Valóban tartalmas és szép éveim voltak, hála az égnek, elég jó középiskolába járhattam.

A jelen a jövő

Budapesten a "Télirózsás forradalom" akcióval a diákok néma csendben várják délután a Magyar Tudományos Akadémia előtt, hogy a kormány miként dönt a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban.

A hét első napján az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szalay utcai épülete előtt tartott tüntetésen Ábrahám Máté, a Diákellenállás a Felsőoktatásért nevű középiskolás szervezet vezetője arra kérte a résztvevőket, hogy országszerte iskolájuk előtt néma csendben sorakozzanak fel.

Folytatódnak a diáktüntetések - nol.hu

Még néhány napja sem látszott, hogy ez lesz belőle. Ma pedig még nem látszik, hogy mi lesz néhány nap múlva. Még kevésbé, hogy mi lesz az események vége. A történet túllépett önmagán. Már nemcsak a főiskolák és egyetemek, diákok és oktatók ügye ez, hanem a magyar kormánnyal szembeni egyik legnagyobb kihívás, hiszen itt nem gazdasági társaságokkal, politikai vagy bürokratikus alakulatokkal áll szemben, hanem a saját jövőjét is jelentő magyar társadalom egy meghatározó részével. Paradox módon saját magával. Diákokkal, szülőkkel, tanárokkal. A társadalomnak azzal a részével, amely már ma is nemcsak képvisel, hanem mond, mert mondhat érték- és politikai ítéletet, de még inkább azokkal, akik mondani fognak. Mert kitágulni látszik a középiskolák felé a résztvevők köre.

Ami most a felszínre került nem két év története. Húsz évé, és soktényezős.

Óh kapitány, kapitányom

Az államtitkár azt mondta, az életpálya-modell elindításával vonzóbb lesz a pedagóguspálya azok szemében, akikben van hivatástudat, és így emelkedik majd az oktatás színvonala. 

Hoffmann Rózsa nem gondol a lemondásra – inforadio.hu

1989 volt. Ült a gimnázium teljes létszámban a lesötétített moziteremben, és pedagógus, diák egyként könnyezett. Könnyezett egy kicsit giccses, nagyon is amerikai filmen, ami akkor és ott sokkal többet mondott nekünk. Diákok voltunk, szabadságot orrontott fiatalok, egy képtelenül változó, másra éhező világban. Faltuk a híreket, vártuk az igazi életet és megkönnyeztük a megkötözött, szellemiségükben rabigába hajtott ifjak bátorságát, akik bátrak voltak hitet tenni a szellem szabadsága mellett. Diákok és tanárok egyként vallottuk, hogy az iskola sem lehet soha többé olyan Magyarországon, mint a diktatúra évtizedei alatt. Vallottuk, hogy az oktatás egészének kell megváltoznia. Azóta eltelt huszonhárom év, s az iskola Magyarországon éppoly tekintélyelvű és tele értelmetlenséggel, mint akkor a rendszerváltás előtti utolsó pillanatban.

Osztálypénz, avagy a szülői feketegazdaság

Az ombudsman állásfoglalása szerint törvény tiltja, hogy osztálypénz fizetésére kötelezzék a szülőket, ugyanakkor az osztálypénz szedése már régóta szokás Magyarországon. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint az általános gyakorlat, hogy tíz hónapon keresztül fizetnek a szülők, van, ahol akár ötezer forintot is havonta, de van olyan intézmény, ahol nem kérnek plusz összeget. Az osztálypénzt ugyan önkéntes (jellemzően a szülők szavazzák meg), ennek ellenére gyakran az alacsonyabb jövedelműek sem mernek ellentmondani, mert félnek, hogy gyermeküket kiközösítenék emiatt. Becslések szerint 40 milliárd forint terheli a családok költségvetését.

Napközben: dilemmák az osztálypénz körül - MR1-Kossuth

Két hete tart az iskola. Mikor a gyerekek még javában lógatták lábukat, a média le sem szállt az oktatásügy kérdéséről, most, mikor éppen hogy kezdődik a java, kutya sem törődik vele. Pedig most kezdődik a java! Ez a felkiáltójel szól éppenúgy az iskolaköpeny-kérdésének, mint az oktatás átalakítása miatti mélységes emberi félelmeknek, illetve azoknak a régi-régi bajoknak, ami miatt ma ezer sebből vérzik amúgy is a magyar iskola.

De furcsa az iskolaköpeny ilyen szép napos délelőtt

Megjegyezte, hogy támogatná az egyenköpenyt is, mivel szerinte ez csökkentené a szegény gyerekek frusztrációját. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez egyelőre nincs napirenden. 

Támogatná az iskolaköpenyt Hoffmann Rózsa - mandiner.hu

Amikor megakadt a szemem a fenti híren, nosztalgia fogott el. Lelki szemeim előtt megjelent az általános iskolai nylon köpeny a maga rettenetesen kék, fényes, csúszós anyagával. Ki nem állhattuk. Ha csak lehetett, fel sem vettük. Aztán a Refis évek, ahol már nem műanyagból készült, hanem vászon köpenyt hordtunk az iskola címerével és funkciónélküli fehér gallérral. Ha nem volt köpeny, ha nem volt rajta gallér, ha össze volt firkálva és elkaptak, egyből mehettünk rapportra az igazgatóhelyetteshez. A gallér még ma is megvan. Ezt írattuk alá az utolsó tanítási napon az osztállyal. 

Mennyi az a 20%?

Főleg a rossz matekosokat érintheti rosszul az oktatási államtitkárság javaslata, amely szerint az érettségin a ketteshez legalább 25 százalékos eredményt kell majd elérni a jelenlegi 20 százalék helyett. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly több mint negyvenezer olyan érettségi volt, amely éppen csak elérte a kettest. Glovivzki Zoltán helyettes államtitkár további szigorítást ígért.

Több tízezeren bukhatnak meg jövőre a szigorúbb érettségin - origo.hu

 

Mi emberek hajlamosak vagyunk önmagunkat becsapni, áltatni, csak hogy ne kelljen szembesülni a valósággal. Mennyivel könnyebb a tükröt összetörni, mint hogy önmagunknak bevalljuk, hogy baj van, és változtatni kell. Van, amikor az önbecsapás, az önáltatás intézményesül is. Mindenki tudja, hogy a király meztelen, de mégis mindenki látni véli azt, ami nincs. Egy kicsit úgy érzem, hogy az oktatási rendszerünk egyik hibája, hogy intézményesítette az önáltatást. Sokáig az egyre csökkenő színvonalat próbáltunk tupírozgatni a vizsgák követelményszintjének leszállításával. Mi lett az eredménye? Hogy a papírok elvesztették értéküket. Ma egy érettségi nem ér sokkal többet, mint egy valamikori általános iskolai 8 osztály, némelyik diploma pedig alulról súrolja a valamikori érettségi szintjét. A nyelvvizsgák kérdése is megérne ez misét, de ott valamivel jobb a helyzet a nemzetközi standardok miatt egyes vizsgák esetében. Nem véletlen, hogy annyian jajgatnak a diploma megszerzésének előszobájában, hogy hiába a záróvizsga, nincs diploma, mert nincs nyelvvizsga.

Drágul a nagymamapótló

Az önkormányzati bölcsődék 35 százalékában már készítik elő a gondozási díj bevezetését, 54 százalékukban még nem döntöttek róla és alig 7 százaléka az intézményvezetőknek gondolja úgy, hogy nincs szükség pluszbefizetésre.

A szakszervezeti elnök szerint akár már néhány ezer forintos díjemelés miatt is dönthetnek úgy a szülők, hogy tömegesen nem adják bölcsődébe a gyerekeiket. Nem ez lenne az első eset, korábban egy hasonló helyzet miatt csoportokat, sőt intézményeket kellett bezárni.

Luxus lesz a bölcsőde? - fn.hir24.hu

Sokan nem tehetik meg - különféle okok miatt -, hogy a nagyszülőkre bízzák a gyereke(ke)t. Ilyenkor jön jól a bölcsőde. De mi a helyzet, ha a bölcsőde is fizetős lesz?

Oldalak