Az ország túl sokáig fordított hátat a teljesítménynek, a megújuló Magyarországon azonban nem az összeköttetések és az ügyeskedés, hanem csak az igazi teljesítmény fog számítani – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az Országházban, ahol Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterrel közösen tüntették ki a Nemzetközi Diákolimpiákon eredményes diákokat és felkészítő tanáraikat. ... A megújuló Magyarországon csak az igazi teljesítmény számít, nem az összeköttetések, az ügyeskedés, hanem ami mögött emberi munka, tudás és szorgalom áll. A miniszterelnök példaként állította mindenki elé a diákolimpiákon sikeresen szereplő fiatalokat, hozzátéve, hogy mindenkitől ilyen teljesítményt várnak el.
Miniszterelnöki kitüntetés a diákolimpikonoknak - Kormányportál
Igen, Schmitt Pálról lesz szó, és az ő kisdoktorijáról, és ezután a cikk után már nem érv, hogy még nem volt vizsgálat, vagy, hogy amíg nem látunk mindent, adjuk meg az esélyt. Megadtam, nem sikerült, vesztésre áll a köztársasági elnök. Vagy álljon elő, tegyen csodát, magyarázza meg, miről is van szó, de gyorsan.
Jogom van ezt követelni. Jogom van kritizálni. Nem vagyok olimpiai bajnok, mint ő - ezért tisztelem is -, de nem a sportteljesítményéről van most szó. Nem vagyok neves, nagy ember sem, társadalomformáló erő. De jogom van a kritikához, ahogy mindenkinek, aki küzdött már napokat, éjszakákat szakdolgozattal, doktori disszertációval, de akár egy sima egyetemi beadandóval, becsületesen, betartva a szabályokat!
Nem tudom, hogy Orbán Viktor Schmittnek akart-e üzenni. Lehet, hogy véletlen az egybeesés, de akkor is összeérnek a szálak, és a plágium-ügy esetében is érvényes, amit a miniszterelnök mond a diákolimpikonoknak (!), az Országházban. Igazi teljesítményről beszél, munkáról, tudásról, szorgalomról. Mindezt a sportember ismeri, jobban, mint bárki más. Egy gyors doktori nem ért meg ennyit. Bár lehet, kilencvenkettőben úgy gondolták, hogy a kutyát sem fogja érdekelni egy kisdoktori dolgozat, néha lefújják róla a port, megnézik, átpakolják egy másik polcra, és ennyi. Nem így történt. Az sem érv - hallottam az ügyben - hogy mások is így dolgoztak akkoriban, nem kell egyet kiemelni. Nem is emelem ki, hisz egyfelől már kiemelkedett - a köztársasági elnökről van szó! - másfelől minden hasonló módon megírt dolgozat hazugság és csalás, ugyanígy, nincs különbség. A szememben minden alapot elvesztett innentől, mint elnök, a törvények aláírásától kezdve az iránymutató beszédeken keresztül az intézményátadásokig.
Itt meg is lehetne állni, ha nem dőlnének tovább a dominók, ahogy ezt egy internetes írás nagyon szépen mutatja. Remélem Orbán Viktor és Schmitt Pál is el fogja olvasni az ifjú fideszes politikus, Oroján Sándor Heves megyei képviselő blogbejegyzését. Tanulságos és ijesztő az egész szöveg, de egy részt ki is emelnék:
"Ki az, aki nem puskázott a suliban? ... És tegyük szívünkre a kezünket: olyan nagy bűn, ha egy sporttörténetből húsz éve írt kisdoktori akár nagyban megegyezik egy korábban, más nyelven írt tanulmánnyal? Persze, ha igaz, hogy a köztársasági elnökünk másolt, fordított, és egyéni munkája elenyésző (ez még nem bizonyított) az nem szép dolog, elítélem én is, mint doktorandusz, aki keményen dolgozik a doktori címért. Ha így lenne, az tényleg rossz példa minden fiatalnak, és devalválja a tudást, mint társadalmi értéket. De ez olyan nagy dolog, hogy emiatt le kéne mondania Schmitt Pálnak?"
Na ez itt a nagy baj. Nem is olyan nagy dolog? Szívemre teszem a kezemet: olyan nagy bűn, igen, mert ez következik belőle, amit Oroján Sándor leír (akinek őszintén kívánok sikereket a keményen megszerzendő doktorijához), az, hogy innentől kezdve relativizálni lehet a nyilánvaló csalást, hazugságot. Sőt, kell is, hogy az elnök a helyén maradjon. Ez a nagy probléma, ezért kell felállni, és jelezni, hogy ezt nem szabad. Mert ezek után bárki megteheti, hisz nem is olyan nagy baj, főleg, ha rendes ember vagy a mi csapatunkhoz tartozik. Itt van az igazi probléma, hiszen elnökök jönnek és mennek, de amit tesznek, annak a nyoma megmarad, egyre több emberben. És nincs az a kötelező etikaoktatás, ami ezt a folyamatot megállítsa.
Aki vezető, az mintát is ad, tudomásul kell venni, lelkészként mondták, tanították, tapasztalom. Ez lehet jó, követendő, építő és lehet romboló, romlott, káros. Schmitt Pál most éppen rossz mintát ad, egy egész országnak. Kellene egy jó példa is, nagyon gyorsan, el kellene hagyni a pástot és átadni egy arra méltó embernek. Ez szép és jelképes tett lenne, jó kezdő lépés a jövő felé, amit a miniszterelnök a diákolimpikonoknak felvázolt.
Akit pedig érdekel a szakdolgozatom, annak nagyon szívesen megmutatom, kínosan lábjegyzetelt munka, ahogy azt tanították. Van benne saját gondolat, de azzal vállallom a próbát, bármikor. Nem akarok soha köztársasági elnök lenni, de ennek ez a módja, ami nem saját gondolat, arra hivatkozni kell, tisztán és világosan. Ez van, ez így tisztességes.
Hozzászólások