A világnézeti semlegességről

Kedves Köntös László! Amit megírsz, szerintem sokkal komolyabb, mint az idézett "válasznyilatkozat" Érvem a következő: a válasznyilatkozat ezt írja: "a zsidó vallás a honfoglalással egyidős." Ez még a válasznyilatkozat elején van -, de innentől kezdve nem érdemes tovább olvasni.
S még egy megjegyzés: ezt írod: "Egyezzünk meg abban, hogy a világnézeti semlegesség világnézete is csak egy a világnézetek közül, amely ugyanúgy, mint más világnézetek, az igazság megfogalmazására tart igényt." Szerintem, nem fognak veled megegyezni, mert a "világnézeti semlegesség" egyik lényeges eleme: lemondás az igazság-igényről -, ezért kiállhatatlan számukra a keresztyénség (meg minden más, ami "nézet" is). Áldott vasárnapot, világnézetileg! SzI

A VALLÁS NEM HATALMI ÉRDEKET TÁMOGATÓ IDEOLÓGIA
A bevált tradíciók lerombolása sokban szerepet játszott századunk borzalmainak felszínre jutásában (fasizmus és szovjet megszállás, majd a korrupció és bűnözési hullám, elsősorban a volt szovjet blokk államaiban). A dolog ott kezdődött, hogy azt gondolta az ember, most akkor már mindent tud, minekutána rájött, hogy naprendszer, meg világegyetem van, és nem úgy ám, ahogyan a szentkönyvek megírták. Teljesen felesleges mítoszok gyártása és mindenféle fennkölt földön túli létezés feltételezése. A logika mindent megold, és ami a logikával fel nem fogható az nincs.
Ennek a gondolatmenetnek adott további jó alapot a Darwin-i felismerés, a törzsfejlődés hipotézise. Ha Darwinnak igaza van akkor az egész teremtés történet csak egy mese. Akkor joggal mondhatjuk mindenkinek, aki a papokat követi, nem jobb, mint aki az óbudai jósnőhöz jár. Művelt és tudós emberek sorának életfelfogása bizonyítja e szemlélet korlátoltságát. Világszerte elismert, akár a legmagasabb kitüntetéssel rendelkező tudósok (fizikusok, orvosok, kémikusok) közt nagyon sok hívő ember volt és van.
Előkelő folyóirataink néhány közleménye, csakúgy, mint elsősorban angol biológusok írásai azt mutatják, néhány értelmes ember még mindig azon a primitív síkon vitatkozik, hogy ha van evolúció, akkor nem lehet teremtés, és fordítva, ha van teremtés, nem lehet törzsfejlődés. Tehát az egyik vagy másik hipotézis biztosan kizárja egymást. A cikkek és tanulmányok valamint könyvek megjelenése 3 lényeges kérdést vet fel.
1. Mi a természettudomány és mit tekinthetünk egy jelenség természet-tudományos bizonyítékának?
2. Az Isten-hit mellett felhozott logikus és jó értelemben vett ‘abszurd’ érvek lebecsülhetők, lekicsinyelhetők e szembe állítva őket egy természettudományos hipotézis érveivel?
3. Mi a hit és ezen belül a keresztény hit lényege? Az élő és élettelen világ jelenségeinek magyarázata, vagy az emberi lét megérthetetlen jelenségeinek (lét, öröm, bánat, halál, betegség, nyomor), e jelenségek okozta feszültség megértése, feloldása?
ad 1. A természettudomány jelenségei különböző eszközökkel mérhetők és modellezhetők, azaz kísérletesen ismételhetők. A modellek segítségével kísérletesen bizonyítani, vagy cáfolni lehet több mért jelenség összefüggését. Vannak olyan területek, ahol a jelenségek nagyon összetettek, milliónyi vetülettel, és ezért pontosan nem leírhatók. Ilyenek az orvostudomány, vagy tágabb értelemben az élő világ jelenségei. Ezért van az orvostudományban sok hitető. Senki sem keni a tévé képernyőjét Tamesz kenőccsel, hogy élesebb legyen a kép, és Benced spray-t sem fuj a kocsijának utasterébe, hogy gyorsabban menjen. Ezzel szemben, ha xy kenőcsöt exotikus országból eredeztetnek, és azt állítják róla, csökkenti a fájdalmat, vagy daganat gátló, biztosan sok ezer ember kipróbálja, meg akkor is, ha hajat erősít, bőrt ruganyosít, vagy életerőt ad meg stressz ellenes. A tévé képernyő élessége nem egy kenőcsön múlik, ezt csaknem mindenki belátja. Kevés ember van aki elhiszi, hogy bármi, amit az utastérbe befújnak gyorsítaná az autót. Mindkét jelenséget maga is meg tudja becsülni esetleg mérni. Az élet jelenségeinek legtöbb vetülete ilyen egyszerűen nem mérhető, nem is becsülhető. Mi több nagyon sok jelenség (csaknem mindegyik) “statisztikus” jelenség, ami azt jelenti, hogy valaminek becslése csak sok-sok egyed azonos körülmények közt elvégzett vizsgálata alapján fogadható el valódi mérésnek. Ennek ellenére állítható, hogy egy természettudományos jelenség (gyógyul a beteg) akkor tekinthető egy kezelés hatásának, ha a betegség tünetei egyértelműen a kezeléssel összefüggésben múlnak el és a tünetek csökkenése összefüggésben van a gyógyszer szervezetbe jutott mennyiségével.
A törzsfejlődés ilyen bizonyítékokkal nem rendelkezik. Sok-sok evidencia utal arra, hogy a fajok eredete azzal a bizonyos törzsfejlődési fával irható le legjobban. Legújabb és leginkább meggyőző bizonyíték a molekuláris biokémia számos adata, amely a fehérjék és nukleinsav polimerek rokon szerkezetét mutatta ki a törzsfejlődéssel összefüggően. Ennek ellenére máig is hiányoznak egyes törzsfejlődési lépések átmenetei, és a fajok kialakulása nehezen magyarázható. Nincs is jól definiálva, hol a határa egy uj faj megjelenésének? Hogyan, mikor és miért különül el egy genetikai variáns szaporodásbiológiailag? (azaz hogy a kecske kecskével szaporodik és nem szamárral) A kiugró genetikai variánsok az emberi ésszel belátható időben kiegyenlítődnek, a zseniális család tagjai egyszer csak 200-300 év alatt az átlagba simulnak. Hogyan jöttek létre a beláthatatlan múltban a fajok?
Több tanult ember a véletlen események szerencsés játékának tartja a ma élő fajok kialakulását. Az emberi fantázia a véletlenek játékát elképzelve több ezer éve feltételezett már oroszlánfejű embert, meg emberfejű lovat, hal alsótestű nőt stb, stb. Gyanús, hogy ezek a furcsaságok talán azért nem léteznek, mert a törzsfejlődés folyamata nem a véletlen, nem a ‘vak órásmester’ (Dawkins) játéka volt.
Számítógép vezérelt automata minden élő és elsősorban ez a számítógép a zavaró momentum, mert az ilyen gép az emberi tapasztalat szerint szellemi alkotóerő nélkül nem jöhet létre.
ad 2. A csaknem mindenki által ismert ‘Hiszekegy, Credo’ első mondata: „Hiszek egy Istenben mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.” Amit az ember hisz azt nem érdemes magyarázni, azt vagy megérti a másik vagy sem. Mint hívő elfogadom, nem mindenkinek adódik úgy az élete, hogy ilyen hitet tudatosan megéljen. Karinthy Frigyes Előszó című verse felülmúlhatatlan szépséggel adja a vergődő, a tudatosult érzelmekkel kínlódó, kereső ember képét. Karinthy alázata talán a legszembetűnőbb. Én azért hiszek, mert az Aquinói szenttel együtt úgy érzem hiszek, mert nem értem (credo quia absurdum). Mert tudom, hogy amit az ember elkezd vizsgálni, azt előbb vagy utóbb megoldja, megoldani véli. De tudom azt is, hogy az elmúlt pár ezer évben valahányszor a “homo sapiens” egy nagy felfedezésre jutott, az ismeretlenek száma a világban nőtt vagy nem változott jelentősen. A fajok eredete csodálatos és meggyőző hipotézis, ám az egész világ áttekinthetetlen, emberi ésszel fel nem fogható rendje ettől még józan ésszel elfogadhatóan meghagyja annak a hipotézisnek jogosságát, hogy ez a rend Valakitől ered.
ad 3. Ha elmegyek az Operába vagy színházba, vagy szórakozni akárhová, nem igazán érdekel, ki építette a házat, amiben az esemény zajlik. A vallás, vagy nevezzük inkább Isten-hitnek elsőrendű szerepe, legalább is keresztényi értelemben, nem az, hogy tudjuk, hogyan jött létre a világ, amiben élünk. Úgy tartom a hitbeli meggyőződés első renden arra való, tudjam, hogy van a világon jó és rossz, és tudjak közte különbséget tenni. Mi több a jó és rossz közt választanom kötelesség és felelősség. Felelősség önmagammal szemben, mert ha a rosszat teszem (iszom, eszem mértéktelenül) magamnak ártok. De felelősség persze a társaimmal szemben, mert csak olyannal lehet együtt élni, akiben meg lehet bízni. A Jézustól tanult előítélet nélküli, minden áldozatra kész szeretet az alapja mindennek és nem a világnézet előítélettel ás gyűlölködéssel.