Az állásfoglalás szerint a retusálással nem akartak semmiféle ideológiai álláspontot közvetíteni.
Amint az széles körben ismertté vált, a Lidl az egyik forgalmazott termékén elhelyezett, keresztyén épületet ábrázoló képről levette a keresztet. Lehet háborogni, de ebben semmi új nincs. Hogy úgy mondjam, a kereszt-eltávolítás, a keresztyén szimbolika szisztematikus eltüntetése a mi szeretett Európánkban szinte mindennapos gyakorlat. A rajtakapott Lidl érvelése az érdekes, de az sem azért, mert valami új tartalmi indoklással találkoznánk. Jön a szokványos szöveg a semlegességről, az érzékenységekről, a világnézeti részrehajlás elkerülésének „morális” parancsáról. Szó nincs itt úgymond keresztyénség-ellenességről. Nem azért kerül le a kereszt, mert bárkinek is az lenne a célja, hogy a keresztyénség kulturális-szimbolikus jelenlétét kiszorítsa a nyilvánosságból. Szó nincs itt úgymond a keresztyénséggel szembeni negatív diszkriminációról. Valójában, de facto, mégis ez történik. A Lidl-történet egyáltalán nem rendhagyó, nagyon is beleillik abba a szellemi légkörbe, ahogyan a magát „liberálisnak” becéző uralkodó európai ideológia a keresztyénséget módszeresen diszkreditálja. A sunyisága abban van, hogy ezt úgymond „morális” alapon teszi. Hja, azok a régi szép kommunista idők, amikor még a hatalmi-ideologikus viszonyok áttekinthetők voltak, s a hivatalos ateista ideológia legalább vállalta önmagát. De ez a mai uralkodó, ál-liberális ideológia sokkal, de sokkal rafináltabb. Úgy keresztyénség-ellenes, hogy közben ezt nem vállalja, s megejtően vonzó ideológiába rejti önmagát. Nem csoda, ha jámbor keresztyének milliói be is vették. De mi is a trükk?
A trükk az – mint ezt a Lidl érvelés is olyan szépen mutatja –, hogy kitalálták a világnézet-nélküliség valójában soha meg nem valósítható eszméjét. Ez az ideológia nélküli ideológia, ami fából vaskarika, elméleti nonszensz. A Lidl-eset számomra azért figyelemre méltó, mert az érvelés, hogy ti. miért távolították el a keresztet a képről, kristálytisztán megmutatja, hogy miközben itt állítólag a világnézeti részrehajlás elkerülése volt a cél, addig valóságosan, tényszerűen ennek mégis az lett a következménye, hogy a kereszt eltűnt. Nem arról szól tehát az érvelés, hogy a keresztyén szimbolika kizárása a nyilvánosságból valamiféle keresztyénség-ellenes világnézet következménye lenne, sőt ez a „liberális” nézőpont nagyon is tiszteli a keresztyénséget, mint ahogyan minden vallást, támogatja a sokszínűséget, a vallási-világnézeti-kulturális pluralizmust. De éppen ezért nem lehet a kereszt része a nyilvános térnek, hiszen akkor nem valósulhatna meg a világnézeti előítélet-mentesség, a részrehajlástól való távolságtartás, a világnézet-mentesség. Ha viszont lekerül a kereszt, akkor lehet azt mondani, hogy itt valamiféle elvi következetesség valósul meg, hiszen nem születhet meg az a vád, hogy a kereszt-szimbolika valamiféle világnézeti elkötelezettséget sugall.
A trükk az, hogy a világnézeti elkötelezettség hiánya, avagy az állítólagos világnézet-nélküliség is világnézet, s mint a Lidl esete is mutatja, tökéletesen alkalmas ideologikus háttér egy valójában keresztyénség-ellenes kulturális program megvalósítására.
Európában gyakorlatilag ez folyik. Szó nincs itt a kulturális sokszínűség valóságos elismeréséről és támogatásáról, legfeljebb az ideologikus retorika szintjén, aminek az a tartalma, hogy lehetőleg mindenféle identitáshagyomány, narratíva, történeti elbeszélés és világértelmezés, mindenféle kulturális szimbolika, simuljon bele ebbe az egyetemesen humanistának hazudott internacionalista testvériségbe, amelyben eltűnnek a sajátszerűségek, megszűnik a kulturális folytonosság, feloldódnak a világnézeti karakterek, s megszületik a világnézet nélküliség egyetemes világnézete azon az áron, hogy a nyilvánosság szintjén mindenki lemond önmagáról. Lehetsz te még jó keresztyén is, feltéve, ha leveszed a keresztet. Ez lenne az európai út, amely úgymond ledönti a kulturális válaszfalakat. De miután Európa kulturálisan alapvetően keresztyén meghatározottságú, a keresztyén szimbolika eltávolítása itt nem az óhajtott semlegességet és ideológiamentességet valósítja meg, hanem valójában a keresztyénséget diszkriminálja.
Ezzel persze hatalomra jut az úgynevezett világnézet nélküli világnézet, az ideológia nélküli ideológia, amely úgymond nem részrehajló. De az. A részrehajlás nélküli ideológia semmilyen világnézetet nem támogat, amelyik valamilyen hagyományos irányban elkötelezett, kivéve azt a világnézetet, amelyik semmilyen irányban nem elkötelezett. Ezzel valójában egy nagyon rafinált, nehezen átlátható, önmagát elrejtő hatalmi igényt és gyakorlatot valósít meg, amely képes arra, hogy a hagyományos érvelésektől eltérően úgy állítsa be magát, mint a jelenkor valamiféle ártatlan szereplőjét, amelynek semmi köze a régi identitások hatalmi harcaihoz. Úgymond felettük áll.
De nem létezik ideológia-nélküliség. Így lesz a Lidlből is, miközben világnézeti ártatlanságáról beszél, a ma zajló kulturális háború messze nem ártatlan, aktív szereplője. Ebből nekünk, keresztyéneknek semmi jó nem származik, ha ugyan észrevesszük ezt.
Hja, azok a régi szép kommunista idők, amikor még tudtuk, ki áll a front másik oldalán. Hát, ennyit az önmagát „liberálisnak” csúfoló, „áratlan”, „nem részrehajló” hatalmi ideológia sunyi természetéről.
Amúgy pedig, ha javasolhatnám, mi, keresztyének ne menjünk a Lidl-be vásárolni.
Elég volt ebből a sunyi kulturális diktatúrából. Ki kell állni.
Hozzászólások