Ugyanis ahogy nem minden pap pedofil, úgy nem minden pap nacionalista vagy pénzzel megvehető kormányszolga. Még Magyarországon sem.
(...)
Míg Magyarországon egyesek azt hiszik, hogy a „magyar és keresztény“ színtisztán fajelméleti jelszava lenne a kereszténység lényege – Németországban katolikusok és fasiszták kölcsönösen megvetik egymást.
(...)
Pedig nem a menekültellenes gyűlölet és a pénzéhes hatalomszolgálat tesz valakit jó kereszténnyé. Lehet, sőt kell is reálpolitikai alapon bírálni a német Willkommenskulturt is – de nem kérdéses: a menekültek korlátlan befogadása lehet csak az egyetlen keresztényi válasz. Lehet berzenkedni – de tessék akkor példát venni Herr Gaulandról. Aki fasiszta, ne takarózzon a kereszténységgel! És főleg: ne legyen plébános.
A HVG megint kitett magért. Rendszeres szerzője, Techet Péter nemes egyszerűséggel lefasisztázta azokat a magyar keresztyéneket, akik nem értenek egyet a migránsok (ahogyan ő írja: menekültek) korlátlan befogadásával. Vagyis a magyar keresztyének többségét. De van ám azért az írásban nagyvonalúság is. Mint olvassuk: ”Ugyanis ahogy nem minden pap pedofil, úgy nem minden pap nacionalista vagy pénzzel megvehető kormányszolga. Még Magyarországon sem.” Köszönjük a papok nevében. Ez igazán hősies kiállás azokkal szemben, akik minden papot pedofilnak vagy nacionalistának néznek. De hogy jut el Techet Péter a fasizmusig? Úgy, hogy beleviszi a hódmezővásárhelyi plébános megnyilatkozásának értelmezésébe. Az üggyel magával nem akarok foglalkozni, se szeri, se száma a vonatkozó cikkeknek. Viszont Techet csavar még rajta egyet, s a történetből kiindulva ilyen kijelentésekig jut: „Magyarországon egyesek azt hiszik, hogy a »magyar és keresztény« színtisztán fajelméleti jelszava lenne a kereszténység lényege.”; „Lehet, sőt kell is reálpolitikai alapon bírálni a német Willkommenskulturt is – de nem kérdéses: a menekültek korlátlan befogadása lehet csak az egyetlen keresztényi válasz. (…) Aki fasiszta, ne takarózzon a kereszténységgel! És főleg: ne legyen plébános.”
Abban semmi meglepő nincs, hogy van itt kétféle keresztyén vélemény a migránskérdésben. Ezt ismerjük. Ám az igazán érdekes, sőt figyelemre méltó, ahogyan a szerző az egész problematikát és valóban súlyos morális dilemmát fajelméleti kérdéssé alakítja át. Okkal vethető fel: hogyan kerül ide a fajiság fogalma?
Techet szerint a „magyar és keresztyén” színtisztán fajelméleti jelszó. Hogy miért az, nem indokolja. Valamely rejtélyes oknál fogva Techetnek szüksége van a faj fogalmára ahhoz, hogy a nemzet fogalmát értelmezni tudja. Sorai mögül az a feltételezés olvasható ki, hogy azok, akik a mai Magyarországon nemzetben és keresztyénségben gondolkodnak, fajelméleti alapon állnak. Fasiszták, akik még ráadásul keresztyénnek is mondják magukat. Ráadásul még papok is. A migránsok határtalan befogadását azért utasítják el, mert fajvédő hevületükben menteni akarják a nemzeti közösséget, amelyről – Techet feltételezése szerint – a magyar keresztyének azt gondolják, hogy az egy fajilag homogén közösség. A keresztyénség tehát a „fasiszta magyarok” köreiben semmi más, csak egy fajvédő ideológia. Persze, azért vannak kivételek. Mutatis mutandis, nem minden pap pedofil. Köszönjük, tényleg hálásak vagyunk ezért a gáláns mondatért.
Most már csak azt nem tudom, hogy a migránsok határtalan befogadását nemzeti és keresztyén alapon elutasító Techet-féle fajelméleti magyarázat valóban a magyar keresztyénekről szól-e? Vagy sokkal inkább magáról a szerzőről, akinek a gondolkodását a fajiság eszméje olyannyira átjárja, hogy azt másokra, nevezetesen magyar keresztyénekre is kivetíti.
Azt mindig tudtam, hogy a szélsőjobbon előfordulnak még olyanok, akiknek a gondolkodásában a fajiság eszméje meghatározó szerepet tölt be. Nekik bátran javaslom, hogy sürgősen keressék meg Techet Pétert és ultraliberállis társait, s boruljanak egymásra a fajiság közösen megtalált magyarázóelve fölötti örömükben.
Ugyan már, Techet Péter! Ki gondol itt fajra, ha a magyarságról van szó? Egyáltalán: ki itt a „fajilag” magyar? Van-e akár egyetlen olyan magyar család, amelyben ne keverednének a legkülönbözőbb származású magyarok? Apai nagyanyám szerb, anyai nagyanyám szlovák. A feleségem olasz. Anyám bátyjának felesége zsidó. És mindegyik magyar. Honnan veszi Techet Péter, hogy aki nemzeti alapon gondolkodik, az a nemzetben feltétlenül fajilag homogén közösséget lát? Az a gyanúm, nem azok gondolkodnak itt fajelméleti alapon, akiket a szerző ezzel vádol, hanem maga a szerző, aki valahogy nem tud mit kezdeni a nemzetnek mint kulturális identitásközösségnek a fogalmával. Így az ő szemében mindazok, akik a magyarság és a keresztyénség viszonyrendszerében látják a világot, szimplán fasiszták. Faji megfontolásból zárkóznak el a migránsok határtalan befogadásától. Ezért képtelenek meghaladni a nemzet eszméjét. Mintha bizony azt gondolnák, hogy egy szírből, egy afgánból vagy egy afrikaiból „fajilag” soha nem válhatna magyar és keresztyén. A fajiságnak egy ilyen értelmezése tényleg a keresztyénség meghazudtolása lenne. Azé a keresztyénségé, amely tudvalevőleg meghaladta a fajiságnak mint az identitást egyedül és végérvényesen meghatározó tényezőnek a gondolatát. Nem véletlen, hogy a huszadik századból ismert szörnyű fajelmélet neopogány szemléletű, amely mindig is ellenségének tartotta a keresztyén univerzalizmust. Bárki keresztyén lehet, a keresztyénség nem fajfüggő. És bárki lehet magyar, mert a magyar identitás sem fajfüggő.
Techet Péter téved. Nem a „faj” itt a probléma, hanem szimplán az, hogy mi van akkor, ha Európát tízmillió-szám elözönlik más kultúrájú népek? Akkor kinek a civilizációja fog érvényesülni?
Nos, ez a baj az ultraliberalizmussal. Egyszerűen nem tud mit kezdeni a vallás. a nemzet, a civilizáció kulturális dimenzióival, mert szimpla faji kérdést lát benne. Így aztán a határtalan befogadás filozófiájában sem látnak semmilyen problémát, hiszen, valóban, a fajiság önmagában nem szab határt az identitásválasztásnak és semmiféle integrációnak. Ám annál inkább határt szabhatnak a kulturális és vallási beágyazottságok évezredes történetei. Ha ugyan Techet ezt értené. De nem érti, s ezért miközben – nagyon helyesen – elítéli a fajelméleti világlátást, fajelméleti alapon értelmezi az európai iszlamizációval szemben mutatott nemzeti és keresztyén alapú kulturális önvédelem jelenségét. Így lesznek az ő szemében magyar keresztyénekből fasiszták.
De van egy jó hírem magyar keresztyén felebarátaim számára: nem minden liberális fasiszta.