Bűnnek nevezni egy akaratunktól függetlenül kialakult tulajdonságot: teológiai nonszensz. Ha pedig a homoszexuális orientáció nem bűn, nem lehet megbánni és megtérni belőle.
Ezen a blogon foglalkoztam már eleget a homoszexualitás kérdéskörével és a hozzá való viszony ellentmondásos helyzetével. Nem folytatnám, ha az elmúlt időszakban nem került volna újra az érdeklődés homlokterébe egy olyan keresztyén hátterű nézet, amely a homoszexualitással kapcsolatban egyszerre elutasító, ugyanakkor a homoszexuális emberekkel szemben empatikus. Felvetődött a homoszexualitás gyógyíthatóságának a kérdése. Ez épp elég volt ahhoz, hogy egyesek ebben a viszonyulásban is a rejtett homofóbia jelenségét lássák. Még ezzel sem foglalkoznék (már unom, hogy bizonyos nézetek szerint a homofóbiának márpedig lennie kell), ha nem kapcsolódott volna be a vitába Balavány György, aki a tőle megszokott módon, a teológia mezejére tévedve azt találta mondani, hogy „Bűnnek nevezni egy akaratunktól függetlenül kialakult tulajdonságot: teológiai nonszensz. Ha pedig a homoszexuális orientáció nem bűn, nem lehet megbánni és megtérni belőle.”
Ó, milyen egyszerűen működik is az ember Balavány György teológiai világképe szerint! Eszerint a bűn jelensége tisztán akarati aktusból származik, tehát a bűnös emberi jelenségek sorába nem lehet olyan mozzanatokat beemelni, amelyek az egyes ember akaratától függetlenül alakulnak ki. Ha tehát a homoszexuális önhibáján kívül homoszexuális, akkor azt már nem lehet bűnnek nevezni. Ugyanis nem tehet róla. Ez Balavány fő érve. Eszerint ha valaki valamiről nem tehet, de mégis a bibliai norma szerint bűnnek kell tekinteni: teológiai nonszensz.
Ez bizony komoly kérdés, s azt javasolnám, ne szűkítsük le a homoszexualitás problematikájára. A Balavány-féle logika szerint ugyanis mindenre felmentést lehetne adni, ami bűnös Isten Igéje, vagyis a Szentírás szerint, de az ember úgymond nem tehet róla. Balavány György úgy látszik, nem érti a bűn bibliai fogalmát, s valahogy úgy gondolja, hogy a bűn jelensége szimplán az egyén akarati aktusából ered. Az ember, ha akarná, nem lenne bűnös. Holott a bibliai emberkép épp arról szól, hogy az ember nem akar bűnös lenni, és mégis az. Egyetemlegesen. Hogy a rossz emberi erővel nem számolható fel s nem haladható meg. A bűn: létállapot. Ennek a teológiai nézőpontnak a fenntartása persze csak azért lehetséges, mert Isten Törvénye mondja meg, mi a jó és mi a rossz. Nem az a kérdés, hogy mi tekinthető bűnnek az ember, avagy az egyes egyén szándéka szerint, hanem az, hogy mi a bűn Isten Törvényéhez képest. Azt, hogy a homoszexualitás, avagy bármiféle más emberi tulajdonság bűnnek tekintendő-e, avagy sem, nem az dönti el, hogy az egyes ember tehet-e róla, hanem az, hogy mit mond a Biblia.
Azt javasolnám Balavány Györgynek, hogy vizsgálja felül teológiai nézeteit, ugyanis a homoszexualitás gyógyíthatóságának igénye mögött ugyanaz a komplex, sokrétű, ellentmondásos emberkép rajzolódik ki, ami az egész Biblián végigvonul, s amit teológus nyelven az ítélet és kegyelem feszült viszonyával szoktunk leírni. Hogy ti. az ember bűnös, de Isten nem akarja a bűnös halálát, hanem azt, hogy megtérjen és éljen. Ezt a komplexitást így leszűkíteni a bűn és akarat mechanikus viszonyára, durva teológiai leegyszerűsítés.
De Balavány Györgynek valamiért szüksége van a homofóbia jelenségének mindenáron való fenntartására, s belelátni még azokba is, akik a bibliai emberképpel tökéletes összhangban látják a bűn és bűnös közti komplex viszonyt, s egyszerre hangoztatják az ítélet és kegyelem keresztyén üzenetét.
Nem, kedves Balavány György! Nem homofóbok azok, akik bibliai alapon egyszerre elutasítják a homoszexualitás jelenségét, de ugyancsak bibliai alapon empátiával fordulnak homoszexuális embertársaik felé. Mint ahogyan egyszerre elutasítanak minden Isten Igéje szerinti bűnt, de ugyanakkor hirdetik Isten mindenkire kiterjedő szeretetét. Ítélet és kegyelem.
Ez bizony egy formális logika szerint ellentmondás. Nonszensz. De ki mondta azt, hogy a teológiai világkép az emberi ész leegyszerűsítő sablonjaira épül fel? Senki sem.
Attól tartok, amivel itt dolgunk van, az a homofóbia jelenségének a kreálása és fenntartása egy állítólagosan teológiai nézőpont nevében. Holott szó nincs itt valódi teológiáról, hanem arról, hogy a gyűlölködők-nem gyűlölködők sematizmusára épülő világkép már lenyúlná a teológiát is.
Hozzászólások