„Traditionally, the Roma and the Jews have been the most important targets of the Hungarian far-right. However, since 2015, xenophobia mainly related to immigration has become the primary layer for the presence of the ideology of both the far-right and the populist right in Hungary. (Hagyományosan a cigányok és zsidók voltak a magyarországi szélsőjobb legfontosabb célpontjai. Mégis, 2015 óta a migrációval kapcsolatos idegengyűlölet a magyarországi szélsőjobb és populista jobb ideológia jelenlétének az elsődleges alapja.)
„In the narrative of the far-right and the populist right, they are waging a two-front war: they defend Christian values by fighting against the “Islamization” of Europe, and they protect the traditional values against the liberal, »post-1968« ideologies…”. (A szélsőjobb és a populista jobb narratívája szerint egy kétfrontos háborút vívnak: védik a keresztény értékeket harcolva Európa »iszlamizációja« ellen és védik a hagyományos értékeket a liberális poszt-1968-as ideológiákkal szemben.”)
Anti-Muslim populism in Hungary: From the margins to the mainstream - Brookings Institution
A HVG Magyarországra köszöntött a muszlimellenes populizmus kora címmel ismerteti a Political Capital munkatársainak (Krekó Péter, Hunyadi Bulcsú, Szicherle Patrik) angol nyelvű dolgozatát, amely a Brookings Institution oldalán jelent meg. Írásukban a szerzők nem csak mérleget készítenek a mai magyarországi helyzetről, hanem rövid visszatekintést is adnak. A dolgozat első látszatra tudományosnak tűnő, leíró jellegű, tartózkodik az érzelmi elfogultság látszatától. De mégis, egészen megejtő, sőt bámulatos, ahogyan a szerzők magától értetődő természetességgel a gyűlöletet teszik meg társadalmi folyamatok rendező elvének. Egy tisztán pártpolitikai dolgozattal nem foglalkoznék, csakhogy az elemzésben szerepet kap a keresztyénség is. Természetesen úgy, mint a magyarországi idegengyűlölet szövetségese, sőt fő ideológiai támasza. Érdemes elolvasni a szöveg angol eredetijét, mert a HVG-szemléből – érthetően – sok minden kimaradt.
A szerzők voltaképpen a magyarországi jobboldal felfutásának és mai megerősödésének folyamatait elemzik. A múlttal nem sokat foglalkoznak, csak annyit mondanak, hogy a jobboldal története a 19. század végére nyúlik vissza, helyzete a két háború között volt a legerősebb, a rendszerváltozás környékén a hatása erősen limitált volt, aztán a 2000-es évek második felében feltűnt a Jobbik a radikális retorikájával, amely kikövezte az utat a Fidesz muszlimellenes kommunikációja számára 2015 után.
Azon egy percig nem kell csodálkoznunk, hogy a jobboldalt a szerzők konzekvensen jelzővel látják el. Szerintük ma van a „szélsőjobb” (ez lenne a Fidesz), s van a „populista jobboldal” (ez lenne a Mi Hazánk és az Identitás Generáció). „Normális”, vagyis szalonképes jobbról a dolgozatban nem olvasunk.
A szerzők szerint a Fidesz mai politikai hatalmát az illegális bevándorlók elleni gyűlöletkeltés alapozza meg. Az uralkodó párt a migrációellenességet, vagyis az idegengyűlöletet és a mások elleni gyűlöletet használja ki.
Mint olvasható: „Traditionally, the Roma and the Jews have been the most important targets of the Hungarian far-right. However, since 2015, xenophobia mainly related to immigration has become the primary layer for the presence of the ideology of both the far-right and the populist right in Hungary. (Hagyományosan a cigányok és zsidók voltak a magyarországi szélsőjobb legfontosabb célpontjai. Mégis, 2015 óta a migrációval kapcsolatos idegengyűlölet a magyarországi szélsőjobb és populista jobb ideológia jelenlétének az elsődleges alapja.)
Mint látjuk, az idegengyűlölet a folyamatok magyarázó elve. Igaz ugyan, hogy a szerzők megemlítik, a migrációellenességet a "szélsőjobb" és a "populista jobb" a kultúrák és civilizációk közti háború kontextusába helyezi, ám szerintük a valódi ok a gyűlölködés folytonossága. Igen figyelemre méltó, hogy ezzel magyarázzák a különböző – ahogy ők hívják – kisebbségi csoportok elutasítását is: „Mainstreaming and legitimizing hatred against refugees and migrants by the government’s messaging has led to increasing rejection of other minority groups and nationalities too (e.g., LGBTQ people, Romanians).” („A menekültek és a migránsok elleni gyűlöletet főárammá téve és legitimálva, a kormány üzenete más kisebbségi csoportok és etnikumok /pl. LMBTQ-emberek és románok/ növekvő elutasításához vezetett.”)
Ami a szempontunkból a lényeg, hogy a szerzők szerint e gyülöletkeltő folyamat ideológiájának szerves része a keresztyén értékek védelme: „In the narrative of the far-right and the populist right, they are waging a two-front war: they defend Christian values by fighting against the “Islamization” of Europe, and they protect the traditional values against the liberal, »post-1968« ideologies…”. (A szélsőjobb és a populista jobb narratívája szerint egy kétfrontos háborút vívnak: védik a keresztény értékeket harcolva Európa »iszlamizációja« ellen és védik a hagyományos értékeket a liberális poszt-1968-as ideológiákkal szemben.”)
A keresztyénség ebben az értelmezésben úgy jelenik meg, mint a jobboldal gyűlöletideológiájának támasza.
Számomra viszont eléggé aggályos, hogy a szerzők semmivel sem támasztják alá, vajon miért lehet a gyűlölet fogalmát a migrációval kapcsolatos honi társdalami folyamatok magyarázatának alapkategóriájává tenni? Mitől olyan egyértelmű, hogy aki ellenzi a határtalan bevándorlást, az szükségszerűen gyűlölködik? Erre nézve a szerzők semmiféle elvi indoklással nem szolgálnak. Ugyancsak kérdéses, hogy mivel alapozzák meg annak a nézetnek az elutasítását, amely a migrációt civilizációk küzdelmével hozza összefüggésbe. A dolgozatban semmivel sem. Mitől olyan egyértelmű, hogy az iszlám megjelenését az európai láthatáron nem lehet a civilizációk konfliktusos találkozásaként értelmezni? A szerzők ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkoznak.
Sajnálatos módon, azt kell mondjam, ez a dolgozat alkalmas annak feltételezésére, hogy bizony, e tudományosnak tűnő munka erőteljes, sőt érzelmileg is befolyásolt, előítélettől jócskán terhelt társadalomképre épül, amelynek része egy sajátos keresztyénség-értelmezés is. Ennek az evidenciaként feltüntetett előítéletnek a tartalma pedig az, hogy a keresztyénséggel összefonódott magyar társadalom jelentős részének a rendező elve a gyűlölet.
S ebben a liberális gyűlöletkoncepcióban a keresztyénség – értelemszerűen – csak negatív történelmi szereplő lehet.
Hozzászólások