A hágai bírák azonban úgy ítélték meg, hogy a fegyveresek által elkövetett bűncselekményekért Vojislav Šešelj nem vonható felelősségre, a vádhatóság ugyanis nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a politikus tudtával vagy egyetértésével, esetleg az ő parancsára történtek volna a jogsértések. 

Felmentették Hágában Šešelj vajdát - mandiner.hu

Šešelj egy közösségi oldalon azt üzente Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfőnek: „Drága Kolindám, készülj, nemsokára hivatalos látogatásra érkezem hozzád.” A magát csetnik vajdának nevező politikus korábban sokszor sértő, szexista megjegyzéseket tett a horvát államfőre. Sajtóértesülések szerint Šešelj kitiltását Horvátországból maga az államfő kérte.

Horvátország kitiltotta területéről Šešelj vajdát - mandiner.hu

Az igazság dolga, hogy igazság legyen,
s nem az, hogy igaz. (Röhrig Géza)

Nem, nem áprilisi tréfa ez, hiszen már március 31-én ismertté vált, hogy Vojislav Šešeljt felmentették Hágában. Az arrogancia és félkatonai erőszak jogilag (is) győzedelmeskedett, mivel a bíróság nem látta minden kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a csetnik vajda tudtával és egyetértésével, vagy parancsára történt mindaz a jogsértés, ami 1991-1994 között horvátok, albánok és magyarok ellen végbe ment. Pedig a bizonyítottságon, illetve a bizonyítékok értelmezésén az igazság múlik. Az áldozatok igazságáé!

Nem ostoba gyerek Šešelj. Éppen ellenkezőleg: ravasz róka. Úgy adta át magát Hágának, hogy közben nem adta fel magát nekik. Ő az egyetlen, aki felett úgy mondtak ítéletet, hogy az idézés ellenére nem jelent meg személyesen. Évekig húzta-vonta a pert egyszerű jogi trükkökkel. A jog pedig jogászként, valamint az egykori Jugoszlávia legfiatalabb disszertáltjaként nagyon is az ő asztala.

Pontosabban számára a jog a politika asztalának asztalterítője. Egy szép, elég nagy és sűrű szövésű asztalterítő eltakarja a legprimitívebb és legdurvább megmunkálású asztalt is. Az a döbbenetes, hogy ezt az asztalterítőt most a Nemzetközi Törvényszék szőtte. Mintha azt üzenné vele, hogy lehet uszítani és szabad a másik életére törni. Bár nincs precedensjog, mégis hatással vannak perek és bírói ítéletek egymásra. Máris vérszemet kapott Toma Fila belgrádi ügyvéd, és ezt az ítéletet fordulópontnak tartja a negyven évre elítélt Radovan Karadžić ügyében is, aki még csak első fokon van elítélve. 

A felmentő ítélet különösen az áldozatok tekintetében elszomorító. Az otthonukból elűzött, táborokba zárt vagy lelőtt áldozatok életük korábbi szakaszát nem kaphatják vissza egy megfeddő ítélet nyomán sem, de legalább némi erkölcsi elégtételt és nyugalmat nyerhettek volna. Mi hiányzik a mai Nemzetközi Törvényszékből, hogy nem ismeri fel azokat, akiket egykor tisztán és világosan látott? (M)ilyen ítéletet olvasott volna fel a 2016-os Jean-Claude Antonetti bíró a II. világháború után?

  

Šešelj, aki rákra hivatkozva nem bírta a börtönt, és nem tudott a törvényszék előtt megjelenni, az április 24-i választások előtt 30 nagygyűlést tart. Ehhez lesz ereje, és ehhez van most már szabadsága is. S mivel csak Isten országában lesz a kutyából szalonna, ott folytatja, ahol abba hagyta. Az utolsó nagygyűlése április 20-án, Újvidéken lesz, amit azzal indokolt, hogy a Vajdaság különösen foglalkoztatja őt. A Vajdaság. Az, a magyarok által lakott terület, amiről a kilencvenes években így beszélt: "aki azt állítja, hogy ez nem szerb föld, azt le kell lőni mint a kutyát"; „amikor deportáljuk a vajdasági kisebbségieket, megmutatjuk, hogy milyen emberségesek vagyunk. Kikísérjük őket az állomásra, és kapnak szendvicseket az útra. A magyaroknak fejenként csak egy jár, mert az ő anyaországuk közel van.”

Ébredni és figyelni kell, mert a világpolitika színpadán zajló hangosabb invázió eseményei elnyomhatják az európai áldozatok hangját. Valószínűleg Horvátország ezért tette meg az első lépést, és tiltotta ki Šešeljt . Mit tudunk mi tenni a vajdasági magyarokért, akiktől ilyen külpolitikai lépéssel nem tudjuk távol tartani Šešeljt?