A kétszeres Kossuth-díjas néprajztudós nemcsak a legrangosabbnak számító uniós elismerésnek számító Europa Nostra-díj kitüntetettje, hanem ő veheti át az idei Közönségdíjat is.

Kallós Zoltán átvette az Europa Nostra-díjat Válaszúton - kronika.ro

Van, aki nehezen tájékozódik, és olyan is előfordul, hogy valaki nehezen jegyez meg neveket vagy arcokat. Akad olyan is, aki a címekkel vagy dátumokkal van bajban. Azok közé tartozom, akivel néha egyik-másik előfordul. Ezen nehézségek bármelyikét úgy gyűröm le, hogy nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget, inkább az emlékek ízét raktározom el. Az elraktározott élmények közé tartozik a válaszúti látogatásom is. Előttem van egy kutyus, egy lépcsősor, ami felé idős férfi mutatott botjával; kiről összeállt a kép, hogy Kallós maga az. A múzeumba, megelevenedett a világ azon szeglete, ahol a néprajzos munkálkodott. Inkább az érzés és a változatos színvilág maradt emlékül, mintsem pontos adatok. Kallós Zoltán arca, egyszerű beszéde, értő és értetni vágyó jelenléte még mai és elevenen él bennem.

A múlt egy tekintélyes szelete sorakozik az út szélén magasodó épületben, nem messze Wass Albert szülő"házától", a Bánffy-kastélytól. A tárgyaknak nem csupán sokasága, hanem összerendezése a lenyűgöző. A különböző tájak népeinek látásmódja megtapasztalható Kallós Zoltán népművészeti központjában. Dalokon, ruhákon, tálakon és egyéb tárgyakon keresztül a múlt tanúskodik a jelen kor emberének a közös értékről. A Kárpát-medence azon szegleteiben való létezésnek különös hagyatéka az a hely. Úgy tudnám összesűríteni, hogy a múlt kézzel fogható valóságának jelenkori tanúsága. 

Örültem, hogy az Europa Nostra-díj (is) elismeri a több évtizedes gyűjtés szorgalmát és szakmaiságát. Biztosan nem ezért munkálkodott Kallós Zoltán évtizedeken keresztül, de ez a díj mégiscsak elismerése a múlt elenyészni nem hagyásának. Amit ő összegyűjtött, amit ő megőrzött, amit ő elérhetővé tett, azzal gazdagítja az odaérkezőket. Személyválogatás és képmutatás nélkül adja tovább az általa megvédett örökséget.

Egy olyan korban gyűjtött, amiben az emberek nagy része elhagyta örökségét, mint elavult és hasznavehetetlen, ósdi és ciki terhet. Egy olyan korban gyűlnek hozzá, amikor egyre többen ráeszmélnek, hogy kár volt tömegesen elhagyni az amúgy kortalan és ősi tudást rejtő valóság népdalos és néptáncos részét.