Demokratizáltuk a boszorkányüldözést, a paparazzi-fotózás semmi a digitális hatalommal felfegyverzett igazságosztó csőcselékhez képest" - írja a Forbes, majd így folytatja: - „Felháborodtunk Justine Sacco megjegyzésén, nevettünk rajta, örömmel figyeltük, ahogy élete tönkremegy pár óra alatt. Tulajdonképpen csak egy futó ötlet volt a megleckéztetés, pár hét múlva nem is emlékszünk a nevére. Jó szórakozás volt". Csőcselék mentalitás az interneten hetivalasz.
"Karácsony előtt Justine Sacco, az amerikai InterActiveCorp kommunikációs igazgatója üzleti útra Afrikába indult, mielőtt felszállt a gépre Twitter-üzenetet küldött: „Afrikába megyek. Remélem, nem kapok AIDS-t. Csak viccelek. Fehér vagyok”. ... Amikor leszállt, közölték vele, hogy kirúgták munkahelyéről. A 12 órás utazás ideje alatt ugyanis Twitter-üzenetére több tízezren reagáltak, s a média is felkapta az esetet. Valóságos bosszúhadjáratot indítottak ellene fajgyűlölet miatt. Megerőszakolással, kínzással, gyilkossággal fenyegették nemcsak őt, de egész családját is. Feltörték Facebook-, Instragram-oldalát. A Redditen fórumot nyitottak a témáról, ahol tovább gyalázkodtak. Justine Sacco minden közösségi oldalát törölte, de már késő volt. Az internetes „csőcselék" elintézte. Élete pár óra alatt tönkrement."
Nehéz elképzelni, hogyan tud a virtuális valóságban úgy megsérülni valaki, hogy a valós életben is legalább akkora, ha nem nagyobb hatása van. De sajnos ez igaz.
Hallottunk öngyilkos tinikről, akiket a virtuális oldalakon "kínoztak", támadtak, szekáltak és csak a halál beállta után jöttek rá a felelős emberek, mi is történt. Itt van egy nagybeteg lány története, akivel állatvédők trollkodnak, szerintük, a lány gyógyulása érdekében végzett kísérletekben elpusztuló állatok miatt. index.hu
Ezen az oldalon is többször megéltük, hogy trollkodtak emberek, hozzászólók. De még azért igen jó helyzetben voltunk eddig. Ez elviselhető határokon belül maradt. Volt is egy jelmondatunk: " Ne etesd a trollt!". Nehéz elviselni a szándékos ferdítést, félreértést, a belemagyarázást, a tudatos tematizálást. Bár volt olyan időszak, amikor ha csak az internetre akartam csatlakozni a gyomrom összeugrott, nemhogy még a saját bloggunkra is kapcsolódjam.
Másra készülünk, párbeszédre, meg kulturált vitára és közben a nyakunkba kapunk valami trutyit. Naiv dolog ez ma. A láttatás, a manipulálás a lényeg. Ha ez tervezett és gonosz is, és elég nagy akarattal is jár, akkor nem lehet ellene védekezni. A hozzászólókat olvasgatva, bármely hír alatt, ritka az, aki a cikk valódi tartalmához szól hozzá. Vagy a cikk íróját, vagy a többi hozzászólót kritizálja, vonja kérdőre, vagy alapvetően a témához nem tartozó más tartalmakat közöl. Ezzel azonnal tematizál is. A végletekig hiszterizált, és átpolitizált közélet miatt érdemi vitára csak azzal van lehetőség, aki "ismerős", ha nem is személyesen, de etikus ember. Akiben megbízunk, még akkor is ha más pártállású, más vallású, más világnézetű. Ez, valljuk meg, ritka.
Nem tudom, hogy működik a csőcselék mentalitás. Nem ismerem a törvényszerűségeit. Mondjuk vannak tyúkjaink. Egyszer kaptunk tyúkistállóból fiatal fehér tápos hús-hibrideket. Ezeket beengedtem a többi a közé. Nem kellett volna. Már négyet kibeleztek az újakból, mire észbe kaptam, hogy el kell őket választani. A hátsójuktól bontották fel őket.
Vannak állatok, akik tudatosan használják a "tömeget". A hiénák, sakálok a náluknál nagyobb, erősebb ragadozóktól el tudják venni a zsákmányt, ha megfelelő létszámban, ütemben, módon zavarják a ragadozót. Népcsoportokban, életközösségekben is megfigyelhető, mint technika, amit időnként gyakorolnak is. A tömeg összegyűl és nem kérdez, nem tudakozódik, egy adott irányító hatására teszik, amit tanultak, örököltek, amiben szocializálódtak.
Az internet csőcselék mentalitása szerintem mindannyiunkat meglepne. Ha látnánk kiket is takar egy-egy internetes név. A névtelenség, az arctalanság, a megtévesztés lehetősége, a következmény nélküli megmondás, beszólás lehetősége furcsa mámorba hajt sokakat. Sajnos furcsa hatalmat is ad a kezükbe. Sokan, sokszor mondják ugyanazt a hazugságot, akkor az "igaz" lesz. Nyilván nem igaz, de igaznak elkönyvelt lesz. Ugyanígy megvannak a hangadók, de nem ők mennek elől, nincsenek a látótérben. Elbújnak és megengedik, és úgy manipulálnak, hogy mások tegyék meg helyettük. Időnként adatokat, féligazságokat dobnak a köztudatba, amire sokan mozdulnak. A médiának van egy "kapuőr" funkciója. Ez bizonyos saját érdekeknek megfelelően gyűjt, szelektál, rendez, láttat, tilt információkat. Aki uralja a médiát, annak van lehetősége ezzel az újabb "hatalmi" ággal, vagy "királycsinálói" ággal élni.
Szerintem az arc, a személy, a felvállalt én sokat segíthetne az etikus információ áramlásban. A másik ember megértésére való törekvés sem lenne rossz, de erre nincs idő, akarat, energia. Ez vágyálom marad. Ahogy az arctalan tömeg a történelem során bármikor rátámadt bárkire és nyilvános progromokat vezetett le, az internet ugyanezt tudja hozni, hiszen a "felhasználó" ember nem változott több ezer éve.
A sci-fi filmek rémálma, hogy aki bekerül a virtuális térbe (ha nem is egészen úgy, de igazzá lesz.), az ott megtörténő hihetetlen történések hatással vannak a valós, testi, hús-vér életére.
A cikk egyik végső megjegyzése elég borúlátásra ad okot: "A szabályozók, illetve az új korhoz igazított társadalmi normák messze lemaradnak a technológia mögött. Egyelőre semmilyen következménye nincs a internetes csőcselék támadásainak, bármilyen gyűlöletteliek is. Az már csak hab a tortán, hogy azok a legkegyetlenebb bosszúállók, akik egyébként elméletben támogatják a korlátlan szólásszabadságot. "
Az első két kép Pawel Kuczynski képe.
Hozzászólások