A tárgy nívós és sikeres folyóirat alapítása, mely eszméinket hirdeti. Táborunk többsége szerint a lapalapítás bukás. Mások szerint e vélekedés babona. Ezek azt mondják: vágjunk bátran bele. De. Legyen e lap az állam által támogatott kulturális innováció egyik eleme. A példányok háromnegyede ingyenesen kerüljön terjesztésre a Nemzeti Könyvtár logisztikája szerint: A MAGYAR KRÓNIKA folyóirat szerző toborzó levele 444.
" ... Ha az indító szerkesztőségi ülésen Orbán Viktor – nem mint a Fidesz vezére, hanem mint miniszterelnök – megjelenik, és nevét adja egy sokszínű, sokféle értéket képviselő folyóirathoz, az véleményem szerint jó is lehetne. Ezt szerintem megteheti bármelyik, mindenkori miniszterelnök, ha olyan kezdeményezésről van szó, amely enyhítené a rettenetes politikai megosztottságot. Nekem is szörnyen elegem van már a szekértáborok harcából. Nálunk minden lap nagyjából besorolható a jobb- vagy baloldalhoz, a kulturális folyóiratok is egy-egy szellemi irányzathoz. És a táborok közötti szakadékok egyre mélyebbek. Ezért tartanám fontosnak, ha végre létrejönne egy olyan folyóirat, amely a megosztás helyett tényleg integráló lenne... " http:/ Szinetár Miklós Szekértáborokról és megbékülésről 168ora.
Alapból konfliktuskerülő típusú ember vagyok, ennek minden jó és rossz következményével. Ráadásul naiv is. De mint Fülig Jimmy, nem adom fel a reményt és megkeresem a késemet.
- Uram! A késemért jöttem!
- Hol hagyta?
- Valami matrózban.
- Milyen kés volt?
- Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?
- Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele?
- Kagyló.
- Hány részből?
- Egy darabból készült.
- Akkor nincs baj. Megvan a kés!
- Hol?
- A hátamban.
Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány
Jimmy tudja a megoldást, mikor nem akarják a kését visszaadni. Majd egy másikat, akár nagyobbat szúr be helyette, hogy el ne vérezzen.
Szinetár Miklós véleményét olvasva arra is rá kell jönnöm, hogy ő is naiv. Mennyire szép is lenne egy integráló, közös lap. Hiszen munka volt az árokásás, de az árok megszüntetése még nagyobb munka. Mert ugye előbb még ki is kell rángatni a még élőket, azokat akikre szükség van. Meg pucolni is kell, majd csak utána indulhat meg a temetés, ami már igazán nem is nagy munka. Azonban "Táborunk" és "eszméink" kifejezések kis kések helyett nagy kések.
Nem tudom Kerényi úr mit is szeretne. Kicsit hasonlít Piszkos Fredre. "- Ezt a politikát űztem végig. Amikor elvitték önt megölni, én addig örültem, amíg visszahozatták, csak azért, hogy én megpukkadjak a méregtől. Azután elkezdtem a Vöröskarmot szeretni, és addig szerettem, amíg elhidegült tőle mindenki, és fellázadtak ellene. Mert az én szeretetem öl, butít és nyomorba dönt." Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány 23. fejezet Ha valakit elkezd szeretni azt előbb-utóbb megutálják. Ha valakit gyűlöl, azt pajzsra emelik a Duna jegén és ha nem vigyáz király lesz belőle. Csak Piszkos Fred mogorván el szokott tűnni a végén. Nem vár köszönetet, sem hálát, sem semmit. Csak annyit lop, amit nem vesznek észre. De erre fel is kérik, hogy az üzemanyagelszámolásban ne legyen szivar számla. Kerényi Imre ilyen megosztó személy, de végül még itt is marad.
Kerényi Imre elég sok pénz felett opponál, ha nem lényeges a lap eladási sikerértéke. Ha ingyen adnak valamit, azt ritkán becsülik. Ráadásul, ha ez a szabadság, alkotás, kreativitás, az nem olcsó dolog. Mindig nagy árat fizet valaki.
III. Béla királyunk alatt (1172-1196) komoly írásbeliség indult el. Ekkora datálják a Halotti beszédet, a legrégebbi magyar uralkodói jövedelem-összeírásokat, s a legrégebbi magyar történeti művet, a Gesta Hungarorumot. De királyság volt. Hűbéri rendszer. S a király volt felelős, akár a felelőtlen hűbérurakkal szemben is, az országért. Most nincs király, kormány van, meg köztársaság, meg irányító értelmiség.
Az értelmiség feladata nem az hogy megoldja a problémákat, hanem az, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek között már meg lehet oldani a problémákat. Ha valamilyen értéket képvisel egy ilyen lap, akkor talán éppen az, hogy képesek egymás mellett dolgozni különböző emberek. Hiszen teljesen jó dolog szépet, felemelőt, tudományosat, akár népszerűsítőt is írni. Ennek feltételeit megteremtheti a hatalom. Leginkább úgy, hogy jól teljesít a közélet és közszolgálatiság, egészségügy, honvédelem, gazdaság szervezésében, szép dolgokat cselekszik, felemelő dolgok történnek ahová csak odaér, a tudomány és kutatómunka meg szárnyal, mert a képviselők, közszereplők, politikusok, művészek is áldozatot hoznak érte. Íme, máris van miről beszélni. Van értelme együtt dolgozni. Ki sem kell mondani.
Van még egy hozadéka mindennek. Úgy nevezhetjük pozitív visszacsatolás. A visszajelzés mutatja, hogy mit is lenne érdemes folytatni és mit kellene inkább elfelejteni. Ezért kell a kereteket meghatározni, a feltételeket megteremteni.
Ma a magyar írásbeliség létezik, de az a magyar értelmiség hiányzik, vagy nincs a helyén, aki képes olyan feltételeket teremteni, mellyel meg tudnánk oldani a problémáinkat.
Hozzászólások