A Szíria és Irak egy-egy részét uraló szervezet, amely nevét nemrég Iszlám Államra változtatta, vasárnap kikiáltotta az Iszlám Kalifátust, amely az iraki Dijalától a szíriai Aleppóig tart. A kalifa a szervezet vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi lett.

  Kikiáltották az Iszlám Kalifátust  kitekinto.hu/iszlam

A szervezet felszólította a többi csoportot, hogy fogadjanak hűséget a kalifátusnak. „Az összes emirátus, csoport, állam és szervezet legitimitását vesztette a kalifa autoritásának kiterjesztésével és a kalifátus fegyveres csoportjainak ezen entitások területére érkezésével”, hallható Abu Mohamed al-Adnanitól, a szervezet szóvivőjétől a vasárnap kiadott felvételen. „Hallgass a kalifádra és engedelmeskedj neki! Támogasd az államod, amely napról napra növekszik!”, tette hozzá.

A helyzet azért komolyabb annál, mint csak pár ezer lázadó hangoskodna Irakban. Országhatárokon átívelő országot kiáltottak ki. Több országból, de egy kulturális vagy vallási háttérből érkeznek a harcolók. De még a nyugati világ muszlim hívői is, legyenek arabok, vagy saját kultúrájukból (értsd, etikátlanságukból, céltalanságukból, vallástalanságukból) kiábrándult iszlám hitű "nyugati" (pesti) srácok.

A helyzet komolyságához sokat hozzátesz, hogy az USA Iránnal fontolgatja a szövetséget. Ez meg mi? Eddig a leggonoszabb terrorista állam (azaz érdekeinknek nem felelt meg), most meg lehet szövetséges. Shiták ők és a szunnita kalifátusnak lehet, hogy nem a hívei. Tehát felhasználhatók, feláldozhatók az irániak.  Az sem semmi, amikor Izrael már egy kurd államot vízionál, hogyhogy nem éppen arra felé, ahol a kalifátus alakult meg.      keletport.hu/index

Nagy-Britannia és Európa nem nagyon érzi át a helyzet súlyosságát. Szerintük itt nem szabad beavatkozni fegyveresen, hanem más eszközökkel kell segíteni a konfliktus megoldását. Kérem szépen, ez nem egy konfliktus. Ez a KONFLIKTUS. Itt nem egyszerűen olajon vagy uralkodói címeken megy a veszek (emberek kiirtása, keresztre-feszítése). Itt már kőkemény világnézeti, ideológiai harc folyik. És nem "az együnkmeg egyhamburgert együltő helyünkben" párt harcol a "neegyünk" párt ideológiájával. Itt az iszlám követel magának nagyobb beleszólást a politikai és gazdasági életben. A hitre építő iszlám új társadalmi és világrendet készít elő. Mennyire sikerül, az majd elválik. De nem kisebb a terv. Ami a 20. századnak Szaúd-Arábia volt, az most könnyen lehet a 21. századnak ez a kalifátus. (itt lehet erről vázlatosan olvasni  wikipedia Abdul-Aziz)

Itt nem is arról van szó, hogy nyernek vagy sem. Meg tudják magukat védeni vagy sem. Sokkal inkább az, hogy egyre gyakrabban üti fel a fejét komoly ideológiával, ha úgy tetszik hitbeli háttérrel megtámogatott kísérlet az új vallásos rendre és egy úgynevezett iszlám mag-állam létrehozására (A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Samuel P. Huntington; tőle több gondolatot is idézek, bár mindent külön nem jelölök). Ez egy domináns, ideológiailag is meghatározó központi állam, amely támogat minden ideológiájának, világnézetének szimpatikus folyamatot, akár fegyveres harcot is. Valóban tévedés lenne azt hinni, hogy itt a tudatlan néptömegek lázadnak. A nyugati világból kiábrándult, új öntudattal rendelkező első generációs értelmiségiek vezetik ezt leginkább. Az arab identitás, kultúra, tudományos ismeretszerzés válasz a nyugati világ önmagát "kicsit" felsőbbrendűnek valló, akár múltbeli gyarmatosítására is. Az iszlám vallás legnagyobb különbsége a nyugati világ vallásosságával szemben, hogy valóban mindenkire érvényes. Így fogalmazta meg ezt egy magyarországi muszlim (önmagát Isten akaratának alávető). Mi a hitet veletek ellentétben, közügynek tartjuk, az ateizmust magánügynek. Otthon ateista lehetsz, de mindenhol máshol a hit cselekedetei szerint élsz. Az elszántságukról pedig történelmi tapasztalatok is vannak. Mikor a Szentföldön mindenféle keresztes háborút vezettek, egy muszlim vezér bemutatta egy keresztesnek, miért is nem győzhetnek. Az egyik várfalon álltak, amikor is a keresztes lovag előtt odaszólt egy katonájának, hogy ugorjon le a várfalról. Az pedig a keresztes vitéz legnagyobb döbbenetére a halálba ugrott egy szó nélkül. Arról nem is beszélve, hogy ma a muzulmán szövetségek biztosítanak iskolát, orvost, kórházat és ezt értékelik az emberek. Segítik a nyomorultabbakat. Ez a vallás terjedését segíti. A családok több gyereket vállalnak. Demográfiailag nemsokára utolérik a keresztyének számát. Az iszlám ezen tények fényében tehát nem csupán vallás, hanem egy új társadalmi rend alapja is a magára találó, eddig a nyugatiak által lenézett, kizsákmányolt, vagy éppen a nyugatból kiábrándult nyugati emberek számára.

Irak diktátora Szaddam addig uralkodhatott, amíg a megfelelő érdekeket szolgálta. Később megbuktatták, kivégezték mondvacsinált okokkal. Ugyanez történt Szíriában is. Ott ugyan Asszadot nem ölték meg, de lehet hogy akarták. A történet szépséghibája, hogy mindkét helyen olyan szellemeket engedtek ki a palackból a fennálló rend rövidtávú politikai érdekek oltárán történő feláldozásával, amelyeket nem tudnak visszazárni.

A nyugati társadalmak rövidlátó politikai és gazdasági vezetői azáltal, hogy valamilyen szabadságeszménynek, vagy ki tudja milyen tervnek megfelelően hagyják szabadon áramlani a vallás és lelkiismereti szabadságra hivatkozva pl. az iszlám vallást, telepítenek egy trójai falovat. Ez a vallás agresszív, térítő vallás, ahol halálbüntetés jár, ha valaki el akarja hagyni. A nyugati társadalomban csodálkozva hatolnak mind beljebb, sőt úgy kell visszafogni magukat, nehogy hirtelen túlnyerjék magukat. Nekik jók a körülmények a vallásuk terjesztésére. De ha eléri a kritikus tömeget a létszámuk, akkor valószínűleg rendet tesznek a vallás és közélet frontján is.

Annyi jó hírem van, hogy a keresztyéneket elviekben megtartják ( a hívőket) adófizetőnek. A többi hitetlent, hisz láttuk mit tettek a szerintük hitetlenekkel, megsemmisítik.

Megérdemeljük a sorsunkat? Nem erről szól. Európában a hitvalló keresztyénséget leépítették, ez volt kívánatos. De ez teremtett egy vallási űrt, vákuumot, légüres teret. Ebbe a felkínált üres térbe szinte beszippantják az új rendet kívánó és új társadalmat  szervező erőt. Nem lesz szívbajos. Nem kérdez, csinálja. De kár volt megtagadni a krisztusi közösséget, mely ugyanúgy épített kórházakat, plántált iskolákat, létrehozta a Vöröskeresztet, még akkor is, ha nem volt mindig szerethető, vagy szimpatikus mindenki számára.

 

 

 

Címkék: 

Hozzászólások