Erre ma is van lehetőség, ha az iskolák helyben így döntenek. Ma is vannak olyan iskolák, ahol a tényleges oktatás 9-kor kezdődik, a diákokat reggel 8-tól csak ráhangolják a tanulásra. Ha ezt más iskola is így gondolja, bizonyos határok között megteheti. Megnézzük azt a lehetőséget, hogy a hagyományainkat, a kialakult munkarendünket illetően mit jelentene egy 9 órás iskolakezdés. 

Palkovics: El lehet gondolkozni a reggel 9-es iskolakezdésen is - index.hu

Akár már holnap áttehetnék a becsengetés időpontját reggel kilencre, ehelyett azonban inkább hétre hozzák azt előre az iskolák. Az államtitkár ötlete jó, de számos korlátja van annak, hogy megvalósuljon.

Reggel kilenckor kezdődhet az iskola? - eduline.hu

Persze, értem én, hogy elsőre nem tűnik olyan egyszerűnek a későbbi iskolakezdés. Pedig szerintem korántsem olyan bonyolult a megvalósítása, ráadásul a későbbi kezdési időpont valóban gyermekeink érdekeit szolgálná, több tanulmány, és persze a saját tapasztalataink is ezt támasztják alá. Akkor miért nem lelkesedik érte mindenki?

Nem laktam messze az általánostól. Nem kellett kocsiba ülnöm reggel, nem kellett buszra szállnom hajnali fél hétkor. Mivel a tanítás természetesen nyolckor kezdődött, elég volt hétkor kinyitni a szemem, hiszen a mosakodás, felöltözés és a reggeli után éppen elegendő időm maradt arra, hogy komótosan elsétáljak az iskolába. Ez persze főleg felső tagozaton működött, alsóban kevésbé: a korán reggel dolgozni igyekvő édesanyám nem szívesen hagyott volna otthon, egyedül. Aztán gimiben változott a helyzet, hétkor ment a busz, muszáj volt felébredni. A lányaim első óta gyakorolják a korán fekvés-korán kelés tudományát, persze, nekik mégiscsak szerencséjük van, közel is lakunk a városhoz, és autóval is meg tudjuk oldani a közlekedést. Persze, hétkor indulni kell, de van olyan hittanosom, aki távolabbi településről jár a városi iskolába, ehhez pedig reggel fél hétkor már buszra kell ülnie. El lehet képzelni, mekkora kedve és energiája van konkrétan bármihez délután négykor…

Én éppen ezért támogatom a későbbi iskolakezdést. Pontosabban, a korai iskolakezdést, a nyolc órakor kezdődő tanítást nem támogatom semmilyen formában, szerintem „emberiség elleni vétek” reggel hatkor (vagy korábban) kirángatni a gyereket az ágyból, aztán bevonszolni az iskolába. Mégis, minek? Nem lehet megtanítani valamit kilenctől-négyig, szeptembertől júniusig? Nem lehet, hogy tényleg túl sok és értelmetlen a tananyag? Nem lehet, hogy valamit mégiscsak mi, felnőttek rontunk el?

Nyilván sok érv elhangzik az oktatás átszervezésekor: pénzügyi érvek elsősorban (mi más), hatalmi érdekek, a pedagógusok vélt vagy valós elvárásai a fizetéstől a méltó munkakörülményeken át a pedagógusi terhek csökkentéséig. És nyilván azon szülők érveit is meg lehet érteni, akik nem kilencre mennek dolgozni. És nyilván a munkaadó érveit is meg kell érteni, legyen szó állami hivatalról, cégről, vállalkozásról.

Aztán, a sor végén ott kullog a gyerek, akinek mindenki jót akar, és akiknek teljesítenie kell: tanulni, viselkedni, mindezt a hét öt napján, reggel nyolctól (ha nulladik órája is van, akkor héttől), délután négyig. (Már csak tényleg az hiányozna mindenkinek, ha rövidebb lenne a nyári szünet.) 

Éppen ezért mondom: kissé önzőek vagyunk. Ha nagyon akarnánk, meg lehetne oldani a kilences iskolakezdést.  Ha nagyon akarnánk.

Csak hát az érvek és érdekek általában megelőzik annak az érdekeit, akiről maga az oktatás is szólna.