Zöldhullám

„A hazai újbaloldal jobboldalról alkotott képe nagyjából az amerikai technokrata wallstreetiánus üzleti életből és annak a Republikánus Párttal való összefonódásából táplálkozik. Erről írta-mondta azt John Lukacs, hogy ha ez a konzervativizmus, akkor ő inkább reakciós, mert a technikai fejlődésben ennyire hívő, a természetvédelmet lebecsülő „konzervatívokból” nem kér. Ellenben igen kedvelte a baloldali-déli agrárius Wendell Berryt. És még a reagani jobboldali koalíciónak is része volt nem csak az északi városi üzleti elit, hanem a déli agrárvilág is… A zöld gondolat konzervatív változatának tehát szerves részét kell alkotnia a jobboldali politikának… és ezért furcsa, ha a jobboldal lemond róla.”

Szilvay Gergely: Nem mondhat le a jobboldal a környezetvédelem ügyéről (mandiner, 2019. június 29.)

Maximális ostobaság

Harry herceg kifejtette a brit etológusnak azt is, hogy maximum két gyereket szeretnének, vagyis ha megszületik első közös Archie nevű gyerekük már csak egyet. Harry ezt azzal indokolta, hogy mióta tudja, hogy apa lesz, máshogy látja a világot és a környezetvédelem miatt döntöttek úgy, hogy gyerekből elég lesz a kettő.

Harry herceg maximum két gyereket szeretne – mandiner.hu

 

Szerintem Harry herceg és Meghan hercegnő nem féltik eléggé a bolygót. Ha igazából fontos lenne nekik a Föld jövője, nemhogy kettő, de még egy gyermeket sem vállalnának, sőt, erre bíztatnák nemcsak a Vogue magazin brit olvasóit, hanem azokat a bangladeshi, indiai, pakisztáni vagy éppen fekete-afrikai fiatalokat is, akiknek egyébként eszük ágában sincs Harry és Meghan nyomdokaiba lépni. 

Betontengerre magyar?

És valóban, az országban az elmúlt bő másfél évtizedben igencsak megszaladt a térkő, ami idővel a rendezettség szinonimája lett, a gyártók fürdenek a településekről áramló – főleg uniós támogatásokból megvalósuló – megrendelésekben, épül, szépül kis hazánk. A rendezettség ezen érzete azután érezhetően átszivárgott a mindennapi felhasználók ízlésvilágába is, aki teheti, díszkövekkel kezdi burkolni kertjének egy részét, legalább az autóbeállót, vagy a gyalogos útvonalakat, majd idővel teljesen átveszi az uralmat. A térkövezés egyfajta össznépi szenvedéllyé vált, lassan el is feledkezünk arról, hogy mi lenne eredeti funkciója, szerepe, idővel kiszorít minden mást kertünkből.

A térkővel leburkolt ország - mandiner.hu

 

Aki próbált már tavaszi hóolvadások, nyári záporok, őszi esők és téli havazás után a sáros, térdig, de legalább bokáig érő mocsokban közlekedni akár autóval akár gyalog, az tudja, mekkora érték a térkő. Nemcsak hasznos, de szép és mutatós is, ám ahogyan lenni szokott, lelkesen és egyre magabiztosabban „toljuk túl” ezt az egyébként értékes és korántsem olcsó építőanyagot. Mindenhová térkövet! – adták ki a jelszót az önkormányzatok és háztulajdonosok, s burkoltatják le saját kis világuk minden egyes szegletét, hogy aztán térkőben és kavicsban fuldokolva, a térkövet ivóvízzel locsolva, hamis ciprusok és tuják nemlétező árnyékába menekülve arról panaszkodjanak, milyen kibírhatatlan a hőség.

Klímavétó

–  Sokakat szíven ütött, hogy a visegrádi országok blokkolták a 2050-es zéró emissziós klímacélt a legutóbbi uniós csúcson, arra hivatkozva, hogy nincsenek kidolgozva a vállalás kompenzációs feltételei. Többen úgy látják, mindenre van pénz, csak a jövő védelmére nem. Ön szerint mekkora mozgástere van a kisebb országoknak?
– Azt remélem, hogy ez még nem a játszma vége. Nagyon bízom benne, hogy Magyarország akár még a klímavédelem élére is állhat bizonyos tekintetben. Abban, hogy nem vállaltunk most 2050-re kibocsátásmentességet, szerepet játszhatott az Unión belüli helyezkedés – ez már politika, nem az én asztalom. De szerepet játszhatott az is, hogy a magyar választók még nem várják el a politikától, hogy radikális lépéseket tegyen az éghajlatváltozás ügyében.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató: „Az ember fel sem fogja, sok kicsi milyen sokra megy” – László Dóra, képmás.hu, 2019. június 27.

Csípnek, szúrnak, marnak

A tudományos élet képviselői, a természetvédők és a méhészek vállvetve támadják az állami szúnyoggyérítés több évtizedes gyakorlatát a lakott területek felett levegőbe permetezett idegméreg miatt. Ők a több embert és szakértelmet igénylő, szelektív biológiai irtás bevezetését szorgalmazzák. Kérdés, hogy ez valódi alternatívát jelent-e.

Bertók T. László: Elefánt a porcelánboltban? – Magyar Nemzet, 2019. június 15. szombat

Mai nappal kezdődik a vakáció, számos iskolában bátorítják majd a tanévzárókon az igazgatók a diákokat arra, hogy a kockulás helyett lehetőség szerint minél több időt töltsenek majd a szabadban. Igen ám, de ott már elkezdődött szúnyoginvázió. Ha nem permeteznek, az a baj, ha meg permeteznek…

…akkor nem mindegy, hogyan. Erről olvasható egy alapos munka a tegnapelőtti Magyar Nemzetben. Bertók T. László újságíró rendesen utánajárt a témának és minden szóba jöhető érintettet kifaggatott. Mi a probléma?

Zöldebb kék bolygót!

A felmelegedés a norvég és svéd gazdaságot harmadával növelte, a szudáni vagy indiai gazdaság méretét viszont épp ennyivel csökkentette – miközben az üvegházhatású gázok kibocsátói jelentős részben a fejlett országok voltak.

makronóm.mandiner, 2019. május 29.

Hacsak lehet, kerülöm a konfliktusokat. Ez szerintem nem egy kimondottan szerencsés lelkészi attitűd. Tessék: már a megfogalmazás is árulkodó. Szóval ez egyszerűen egy elég komoly kockázati tényező. Lásd az egyszeri rabbi/bíró történetét a két haragossal és a saját feleségével. Sok emberi konfliktust nem értek azok közül, amik körülvesznek, és természetüknél fogva ezeknek jó részét nem is akarom megérteni. És sok olyan közéleti téma is van, aminek egyszerűen nem értem az átpolitizáltságát.

A tegnapi poszt nem az első volt abban a sorban, ami egy keresztyén közéleti blog politikamentességének lehetetlenségéről látott napvilágot itt, a reposzton. Meggyőződésem, hogy ügyek és események vannak, aminek a politikai kontextusától el lehet, vagy éppen, hogy el kell vonatkoztatni – még azzal együtt is, hogy egy konkrét esetben képviselt nézőpont akarva-akaratlanul a pártpolitikai lövészárkok egyikébe vagy másikába hajítják a megszólalót.

Kihal az emberiség?!

A tüntetők közül sokan azt mondták, hogy azért jöttek ki, mert nem akarjak, hogy kihaljon az emberiség.

Több ezren tüntettek a klímaváltozás ellen Budapesten - index.hu

 

Értem én, hogy jaj, Istenem, kihal az emberiség, éhen halnak a jegesmedvék, miközben olvadnak a jéghegyek és műanyag zacskóban fuldoklik a Csendes-óceán. Értem én, és értékelem is, ha valaki ezért kardot ránt, kapát, kaszát egyenesít, s időt szakít egy jó kis tüntetésre a Kossuth téren. Sőt, bármennyire nevethetnékem támad, amikor az idézett mondatot olvasom, mégis azt gondolom, hogy ezek a fiatalok fontosnak tartják a környezet védelmét, nem úgy, mint azok a formációk, akik most éppen a környezetvédelem jelszavával próbálnak a hatalom közelébe kapaszkodni, itthon kevesebb, máshol több sikerrel. 

Egyszer sem használatos

Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat az Európai Parlament (EP). Ezek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.

A műanyag evőeszközök, tányérok, szívószálak használatát betiltják - hirado.hu

 

Ha van valami, ami felesleges és hasznavehetetlen, akkor az nem más, mint az egyszer (sem) használatos műanyag zacskó. Igen, pontosan arra gondolok, amibe a multinál teszed a pékárut vagy a zöldséget, gyümölcsöt. Amit a gyógyszertárban rád akarnak tukmálni, bár te csak egy harminc darabos vitamint veszel. Olyan vékony, hogy a kijáratig sem bírja ki, pillanatok alatt kiszakad, tönkremegy, mi pedig pillanatok alatt ki is dobjuk. Annyit ér, mint a műanyag kés, villa, szívószál, melyek betiltásáról az EU nagyon helyesen éppen most rendelkezett.

nem vetnek, nem aratnak

„A dél-európai, közel-keleti és észak-afrikai vadászatnak és befogásnak évente átlagosan huszonötmillió madár esik áldozatul, de a monokultúrás mezőgazdaság és a klímaváltozás jóval nagyobb pusztítást végez az állományokban - írta a Magyar Hírlap.”

Dezső András, index.hu: Vészesen fogy a madárpopuláció, 2019. március 18.

 

Dezső András a Magyar Hírlap ma hajnali lapszemléjekor akadt rá a Magyar Madártani Egyesület szóvivőjével készült interjúra. Az elmúlt napokban több helyen is tudósítottak észak-afrikai gólyavadászatokról. Orbán Zoltán szóvivő elmondta, hogy még mielőtt pálcát törnénk a gólyavadászok, vagy akár a fecskét ebédelő libanoniak felett, vessünk számot azzal, hogy hazánkban a mezőgazdaság vegyszerhasználata, vagy a fecskefészkek tömeges leverése vagy költőhelyük ipari méretű pusztítása mekkora károkat okoz.

Késő

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) olyan rovarölőszer, amelynek igencsak rossz híre van világszerte súlyos egészségkárosító, tumorkeltő hatása miatt. Be is tiltották már évtizedekkel ezelőtt, de az MTI híré alapján úgy tűnik, még a közelmúltban is ki tudták mutatni finn kismamák vérében, ráadásul a rákon kívül az autizmus kockázatát is megnövelheti.

mandiner.hu 2018. augusztus 18.

Általános iskolai földrajzórán az egyik vegyszeres példa a DDT (diklór-difenil-triklóretán) nevű rovarölő szer volt. Egy friss (augusztus 16.) hír szerint viszont ennek nyomait (a szer egyik, DDE nevű bomlásterméke) még ma is ki tudták mutatni finn kismamák vérében. Ráadásul egyelőre úgy fest, hogy a kismamák vérében mért rovarölő szer szintje és az autizmussal világra jött újszülöttek között is kapcsolatot találtak. Bár a hivatkozott MTI forrás (American Journal of Psichiatry) hangsúlyozza, hogy ez utóbbi, nevezetesen, hogy az anya szervezetébe került DDT növeli a magzatban az autizmus kialakulásának kockázatát, további alapos vizsgálatok tárgya, a tény, hogy egy bizonyítottan veszélyes és ezért évtizedekkel ezelőtt betiltott vegyszer nyomai a mai napig kimutathatóak sokkoló.