Csípnek, szúrnak, marnak

A tudományos élet képviselői, a természetvédők és a méhészek vállvetve támadják az állami szúnyoggyérítés több évtizedes gyakorlatát a lakott területek felett levegőbe permetezett idegméreg miatt. Ők a több embert és szakértelmet igénylő, szelektív biológiai irtás bevezetését szorgalmazzák. Kérdés, hogy ez valódi alternatívát jelent-e.

Bertók T. László: Elefánt a porcelánboltban? – Magyar Nemzet, 2019. június 15. szombat

Mai nappal kezdődik a vakáció, számos iskolában bátorítják majd a tanévzárókon az igazgatók a diákokat arra, hogy a kockulás helyett lehetőség szerint minél több időt töltsenek majd a szabadban. Igen ám, de ott már elkezdődött szúnyoginvázió. Ha nem permeteznek, az a baj, ha meg permeteznek…

…akkor nem mindegy, hogyan. Erről olvasható egy alapos munka a tegnapelőtti Magyar Nemzetben. Bertók T. László újságíró rendesen utánajárt a témának és minden szóba jöhető érintettet kifaggatott. Mi a probléma?

Zöldebb kék bolygót!

A felmelegedés a norvég és svéd gazdaságot harmadával növelte, a szudáni vagy indiai gazdaság méretét viszont épp ennyivel csökkentette – miközben az üvegházhatású gázok kibocsátói jelentős részben a fejlett országok voltak.

makronóm.mandiner, 2019. május 29.

Hacsak lehet, kerülöm a konfliktusokat. Ez szerintem nem egy kimondottan szerencsés lelkészi attitűd. Tessék: már a megfogalmazás is árulkodó. Szóval ez egyszerűen egy elég komoly kockázati tényező. Lásd az egyszeri rabbi/bíró történetét a két haragossal és a saját feleségével. Sok emberi konfliktust nem értek azok közül, amik körülvesznek, és természetüknél fogva ezeknek jó részét nem is akarom megérteni. És sok olyan közéleti téma is van, aminek egyszerűen nem értem az átpolitizáltságát.

A tegnapi poszt nem az első volt abban a sorban, ami egy keresztyén közéleti blog politikamentességének lehetetlenségéről látott napvilágot itt, a reposzton. Meggyőződésem, hogy ügyek és események vannak, aminek a politikai kontextusától el lehet, vagy éppen, hogy el kell vonatkoztatni – még azzal együtt is, hogy egy konkrét esetben képviselt nézőpont akarva-akaratlanul a pártpolitikai lövészárkok egyikébe vagy másikába hajítják a megszólalót.

Kihal az emberiség?!

A tüntetők közül sokan azt mondták, hogy azért jöttek ki, mert nem akarjak, hogy kihaljon az emberiség.

Több ezren tüntettek a klímaváltozás ellen Budapesten - index.hu

 

Értem én, hogy jaj, Istenem, kihal az emberiség, éhen halnak a jegesmedvék, miközben olvadnak a jéghegyek és műanyag zacskóban fuldoklik a Csendes-óceán. Értem én, és értékelem is, ha valaki ezért kardot ránt, kapát, kaszát egyenesít, s időt szakít egy jó kis tüntetésre a Kossuth téren. Sőt, bármennyire nevethetnékem támad, amikor az idézett mondatot olvasom, mégis azt gondolom, hogy ezek a fiatalok fontosnak tartják a környezet védelmét, nem úgy, mint azok a formációk, akik most éppen a környezetvédelem jelszavával próbálnak a hatalom közelébe kapaszkodni, itthon kevesebb, máshol több sikerrel. 

Egyszer sem használatos

Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat az Európai Parlament (EP). Ezek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.

A műanyag evőeszközök, tányérok, szívószálak használatát betiltják - hirado.hu

 

Ha van valami, ami felesleges és hasznavehetetlen, akkor az nem más, mint az egyszer (sem) használatos műanyag zacskó. Igen, pontosan arra gondolok, amibe a multinál teszed a pékárut vagy a zöldséget, gyümölcsöt. Amit a gyógyszertárban rád akarnak tukmálni, bár te csak egy harminc darabos vitamint veszel. Olyan vékony, hogy a kijáratig sem bírja ki, pillanatok alatt kiszakad, tönkremegy, mi pedig pillanatok alatt ki is dobjuk. Annyit ér, mint a műanyag kés, villa, szívószál, melyek betiltásáról az EU nagyon helyesen éppen most rendelkezett.

nem vetnek, nem aratnak

„A dél-európai, közel-keleti és észak-afrikai vadászatnak és befogásnak évente átlagosan huszonötmillió madár esik áldozatul, de a monokultúrás mezőgazdaság és a klímaváltozás jóval nagyobb pusztítást végez az állományokban - írta a Magyar Hírlap.”

Dezső András, index.hu: Vészesen fogy a madárpopuláció, 2019. március 18.

 

Dezső András a Magyar Hírlap ma hajnali lapszemléjekor akadt rá a Magyar Madártani Egyesület szóvivőjével készült interjúra. Az elmúlt napokban több helyen is tudósítottak észak-afrikai gólyavadászatokról. Orbán Zoltán szóvivő elmondta, hogy még mielőtt pálcát törnénk a gólyavadászok, vagy akár a fecskét ebédelő libanoniak felett, vessünk számot azzal, hogy hazánkban a mezőgazdaság vegyszerhasználata, vagy a fecskefészkek tömeges leverése vagy költőhelyük ipari méretű pusztítása mekkora károkat okoz.

Késő

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) olyan rovarölőszer, amelynek igencsak rossz híre van világszerte súlyos egészségkárosító, tumorkeltő hatása miatt. Be is tiltották már évtizedekkel ezelőtt, de az MTI híré alapján úgy tűnik, még a közelmúltban is ki tudták mutatni finn kismamák vérében, ráadásul a rákon kívül az autizmus kockázatát is megnövelheti.

mandiner.hu 2018. augusztus 18.

Általános iskolai földrajzórán az egyik vegyszeres példa a DDT (diklór-difenil-triklóretán) nevű rovarölő szer volt. Egy friss (augusztus 16.) hír szerint viszont ennek nyomait (a szer egyik, DDE nevű bomlásterméke) még ma is ki tudták mutatni finn kismamák vérében. Ráadásul egyelőre úgy fest, hogy a kismamák vérében mért rovarölő szer szintje és az autizmussal világra jött újszülöttek között is kapcsolatot találtak. Bár a hivatkozott MTI forrás (American Journal of Psichiatry) hangsúlyozza, hogy ez utóbbi, nevezetesen, hogy az anya szervezetébe került DDT növeli a magzatban az autizmus kialakulásának kockázatát, további alapos vizsgálatok tárgya, a tény, hogy egy bizonyítottan veszélyes és ezért évtizedekkel ezelőtt betiltott vegyszer nyomai a mai napig kimutathatóak sokkoló.