Csípnek, szúrnak, marnak

A tudományos élet képviselői, a természetvédők és a méhészek vállvetve támadják az állami szúnyoggyérítés több évtizedes gyakorlatát a lakott területek felett levegőbe permetezett idegméreg miatt. Ők a több embert és szakértelmet igénylő, szelektív biológiai irtás bevezetését szorgalmazzák. Kérdés, hogy ez valódi alternatívát jelent-e.

Bertók T. László: Elefánt a porcelánboltban? – Magyar Nemzet, 2019. június 15. szombat

Mai nappal kezdődik a vakáció, számos iskolában bátorítják majd a tanévzárókon az igazgatók a diákokat arra, hogy a kockulás helyett lehetőség szerint minél több időt töltsenek majd a szabadban. Igen ám, de ott már elkezdődött szúnyoginvázió. Ha nem permeteznek, az a baj, ha meg permeteznek…

…akkor nem mindegy, hogyan. Erről olvasható egy alapos munka a tegnapelőtti Magyar Nemzetben. Bertók T. László újságíró rendesen utánajárt a témának és minden szóba jöhető érintettet kifaggatott. Mi a probléma?

Zöldebb kék bolygót!

A felmelegedés a norvég és svéd gazdaságot harmadával növelte, a szudáni vagy indiai gazdaság méretét viszont épp ennyivel csökkentette – miközben az üvegházhatású gázok kibocsátói jelentős részben a fejlett országok voltak.

makronóm.mandiner, 2019. május 29.

Hacsak lehet, kerülöm a konfliktusokat. Ez szerintem nem egy kimondottan szerencsés lelkészi attitűd. Tessék: már a megfogalmazás is árulkodó. Szóval ez egyszerűen egy elég komoly kockázati tényező. Lásd az egyszeri rabbi/bíró történetét a két haragossal és a saját feleségével. Sok emberi konfliktust nem értek azok közül, amik körülvesznek, és természetüknél fogva ezeknek jó részét nem is akarom megérteni. És sok olyan közéleti téma is van, aminek egyszerűen nem értem az átpolitizáltságát.

A tegnapi poszt nem az első volt abban a sorban, ami egy keresztyén közéleti blog politikamentességének lehetetlenségéről látott napvilágot itt, a reposzton. Meggyőződésem, hogy ügyek és események vannak, aminek a politikai kontextusától el lehet, vagy éppen, hogy el kell vonatkoztatni – még azzal együtt is, hogy egy konkrét esetben képviselt nézőpont akarva-akaratlanul a pártpolitikai lövészárkok egyikébe vagy másikába hajítják a megszólalót.

Terror a Balatonon

„Mint arról a hirbalaton.hu többször hírt adott, a balatoni nádas nem csak az állatok élőhelye miatt fontos. Létkérdés a tó 235 km-es partvonalán még meglévő közel 12 négyzetkilométernyi nádterület megőrzése, hiszen a jelentősége sokszorosan meghaladja a területi arányát. Biológiai, ökológiai szempontból nélkülözhetetlen, mivel fontos szerepe van a tavi anyagforgalomban, energiaáramlásban és a vízminőség-védelemben is – állapította meg több kutatás is.”

Védett nádast irottak az épülő balatoni villaparknál (index.hu) - hirbalaton.hu (2019. március 5.)

„Képzeljük el, hogy minden egyes nádszál olyan, mint egy lakótelep. Tehát különböző szinteken különböző lakók vannak. Az üledéken van egyfajta lakó, a nádszálon vannak másfajta lakók, és a nádszál víz feletti részén is laknak a madaraktól egészen a vírusokig…” Jó, jó, ha a vírusok helyett mondjuk katicabogarakat mond Tóth Viktor tudományos főmunkatárs, akkor még jobban megértjük, miért annyira fontos a balatoni nádasok védelme, és nem rögtön a gonosz kis láthatatlan bigyókra asszociálunk, amitől orrot kell fújni.

nem vetnek, nem aratnak

„A dél-európai, közel-keleti és észak-afrikai vadászatnak és befogásnak évente átlagosan huszonötmillió madár esik áldozatul, de a monokultúrás mezőgazdaság és a klímaváltozás jóval nagyobb pusztítást végez az állományokban - írta a Magyar Hírlap.”

Dezső András, index.hu: Vészesen fogy a madárpopuláció, 2019. március 18.

 

Dezső András a Magyar Hírlap ma hajnali lapszemléjekor akadt rá a Magyar Madártani Egyesület szóvivőjével készült interjúra. Az elmúlt napokban több helyen is tudósítottak észak-afrikai gólyavadászatokról. Orbán Zoltán szóvivő elmondta, hogy még mielőtt pálcát törnénk a gólyavadászok, vagy akár a fecskét ebédelő libanoniak felett, vessünk számot azzal, hogy hazánkban a mezőgazdaság vegyszerhasználata, vagy a fecskefészkek tömeges leverése vagy költőhelyük ipari méretű pusztítása mekkora károkat okoz.

Ne kérj szatyrot!

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.
Magyarország is a műanyag zacskók betiltását tervezi, és emelkedő termékdíjakat – greenfo/MTI, 2018. szeptember 16.

 

Néhány éve már nem hallani a „Ne kérj szatyrot!” kampányokról. Helyette sokkal többet az óceánokon úszó szemétszigetekről. Újabban pedig a hazai vizeink (természetes és palackozott) műanyag szennyezettségéről jönnek ijesztő adatok. Egyrészt a szemmel látható pet palack hegyekről, (lásd például: Tiszai PET Kupa) másrészt a szabad szem elől szemérmesen elbújó méretű részecskékről.

Az 1970-es években kezdték el vizsgálni a Nap ultraibolya hatására apró részekre bomló műanyag darabkákat. Az 5 mm-nél kisebbre aprózódott kis izéket mikroműanyagnak nevezzük. Kockázatuk épp méretükben rejlik. Olyanok, mint a legújabb dízel motorokból kikerülő porszemcsék. Minél kisebbek, annál veszélyesebbek az élő szervezetekre. Egyrészt a bennük lévő adalékanyagok miatt, másrészt azért, mert a vízben számos szennyezőanyagot képesek megkötni.

Késő

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) olyan rovarölőszer, amelynek igencsak rossz híre van világszerte súlyos egészségkárosító, tumorkeltő hatása miatt. Be is tiltották már évtizedekkel ezelőtt, de az MTI híré alapján úgy tűnik, még a közelmúltban is ki tudták mutatni finn kismamák vérében, ráadásul a rákon kívül az autizmus kockázatát is megnövelheti.

mandiner.hu 2018. augusztus 18.

Általános iskolai földrajzórán az egyik vegyszeres példa a DDT (diklór-difenil-triklóretán) nevű rovarölő szer volt. Egy friss (augusztus 16.) hír szerint viszont ennek nyomait (a szer egyik, DDE nevű bomlásterméke) még ma is ki tudták mutatni finn kismamák vérében. Ráadásul egyelőre úgy fest, hogy a kismamák vérében mért rovarölő szer szintje és az autizmussal világra jött újszülöttek között is kapcsolatot találtak. Bár a hivatkozott MTI forrás (American Journal of Psichiatry) hangsúlyozza, hogy ez utóbbi, nevezetesen, hogy az anya szervezetébe került DDT növeli a magzatban az autizmus kialakulásának kockázatát, további alapos vizsgálatok tárgya, a tény, hogy egy bizonyítottan veszélyes és ezért évtizedekkel ezelőtt betiltott vegyszer nyomai a mai napig kimutathatóak sokkoló.