Adj áldást, Robot úr!

Wittenbergben, amit Luthervárosnak neveznek, van egy gép, amely embereket áld meg… Fabian Vogt azt a feladatot kapta közel egy évvel ezelőtt, ami úgy hangzott: A Wittenberg Lutherstadtban rendezendő reformációi világkiállításra gondolj ki valami játékosat, akár provokatív is lehet…Egy robotot építtetett, ami emebereket áld meg. Ez olyan projektnek tűnt, amivel ráérzett az idő ütőerére.

Blaszfémia vagy Isten teremtménye? - spiegel.de

Fabian Vogt evangélikus lelkész a Hessen Nassau-i egyház kommunikációs projektjeinek felelőse. A reformáció évében azt a feladatot kapta egyházától, hogy valami újat, meghökkentőt és provokatívat vigyen a Luther városának tekintett Wittenbergbe, ahol a félévezredes jubileumra készültek. Fabian Vogt lelkész, de hivatásos viccmester is, ezért komolyan vette feladatát. A kor ütőerén tartva a kezét, egy robotot rendelt, amely megáldja a Luther városába érkezőket. A megbízói és munkatársai is ingatták a fejüket, de épp ez volt ami megerősítette őt, hogy jó úton jár.

Hitszegés

Például bármilyen enyhe dolognak is tűnhet a hitszegés, a háborúban szigorúan tiltott. ... Az egyezmény persze abban az esetben tiltja a hitszegést, ha az ellenséget ily módon próbálják tőrbe csalni, megölni, megsebesíteni, vagy foglyul ejteni. Tilos halottnak vagy sebesültnek tettetni magunkat, elhitetni az ellenséggel, hogy harcképtelenek vagyunk. Ezen kívül még sokféleképpen tiltott a bizalommal való visszaélés. A megadást jelző fehér zászló kitűzése után sem szabad támadni, és tilos azt színlelnie a katonának, hogy polgári személy, ha ezt követően gyilkolni akar. 

HÁBORÚS BŰN HALOTTNAK TETTETNI MAGUNKAT  index.hu/tudomany

Ez nem jelenti azt, hogy képtelenség ügyes trükköket bevetni. Álcázni, csapdát állítani, félrevezető információkat terjeszteni és megtévesztő hadműveletet levezényelni azonban csak úgy lehetséges, hogy senki sem él vissza az ellenség bizalmával, esetleges segítő szándékával.

Nem élhetünk csupán a profanitás hétköznapjaiban

- Az Ars Sacra Fesztivál talán megnyitja az emberek szívét - mondta Köntös László igazgató -, hisz megmutat egy másik, a hétköznapi életen túli dimenziót is. Nem élhetünk csupán a profanitás hétköznapjaiban, néha kell, ami szent, ami felemel, ami ünnep, ami nem szürke, ami más. S hiszem, hogy az embernek szüksége van arra, hogy ebben a másban megmerítkezzen. (…)Nem szabad megfeledkezni azokról a kincsekről, amink van, fel kell ismét fedeznünk a templomainkat, a kultúránkat, a keresztyénségünket. Egyre többen értik meg, hogy nem szabad feladnunk ezt a veszélyben levő örökségünket. (…)Fedezzük fel újra a templomot! - hangsúlyozta a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei igazgatója. 

Fedezzük fel újra a templomot! - Ars Sacra Pápán - refdunantul.hu

 

Örök kérdésem és örök dilemmám, miért nem járnak az emberek templomba. Nyilván négy kis gyülekezetben szolgálva, látva a helyi kisboltok, a közeli nagyvárosban kisebb közlekedési dugót eredményező „vásár” forgalmát, hallván a fűrészgépek, flexek és damilos fűnyírók vasárnap délelőtti zsivaját, amolyan mindennapi keserű valóság számomra az üres padok látványa. Persze a nem járás elég relatív fogalom, ha mondjuk a harminc fős gyülekezetből jelen vannak öten, akkor statisztikailag meg is nyugodhatnánk, máshol pedig a látszólag tele templom is kevés, már ami a település létszámát, vagy a reformátusok arányát illeti. Miért nem járnak az emberek templomba? Hadd válaszoljak erre a bonyolult és többismeretlenes kérdésre mégis egyszerűen: leginkább azért, mert sokan úgy tekintenek a templomra, és a templom mögött álló egyházra, mint valami régi, letűnt kor emlékére, a templomba járás sokak számára éppen ezért nem más, mint hagyományőrzés. Ők pedig, bármennyire fájdalmas ezt kimondani, nem óhajtanak hagyományt őrizni. Leginkább azért, mert ezt a hagyományt és kultúrát nem tekintik sajátjuknak, nincsenek arról valós emlékeik és élményeik, a keresztény, keresztyén kultúra és hagyomány mögötti tartalmat pedig egyáltalán nem sikerült megtapasztalniuk. 

No name?

Mindig nagyon kedveltem Chsysostomus szép mondását: „a mi filozófiánk alapja az alázat”. Ennél csak Augustinus mondása tetszett jobban: „Egyszer megkérdezték az egyik szónokot, hogy mi az ékesszólás első szabálya? Azt válaszolta: a tagolt beszéd. Na és a második? A tagolt beszéd. És a harmadik? A tagolt beszéd. Nos, ha engem kérdezel a keresztyén vallás szabályairól, azt válaszolom: hogy először, másodszor, harmadszor és mindig: az alázat.” Alázaton pedig nem azt érti, hogy az ember, tudván, hogy valami ereje mégiscsak volna, eláll a kevélységtől és a gőgtől, hanem azt, hogy igazán átérzi, nincs más menedéke, csak az alázat...
Institutio 2.2.11.

Bizonyára van felrázó ereje annak, ha egy magyar kálvinizmusról folyó konferencián valaki igyekszik bebizonyítani, hogy megreformált hitű eleink eleinte nem Kálvinra hivatkoztak, és valójában a „kálvinista” név is csak gúnynév volt, amit az ellenfelek akasztottak a buzgó helvét hitvallásúakra. Így csak a későbbi utókor tekinti őket kálvinistának, ők sokkal inkább egy sajátos ágát képezték a református hitűeknek.Bizonyos értelemben valóban különbözik a magyar kálvinizmus minden más nemzeti kálvinizmustól, ami egy roppant természetes dolog, hiszen a történelmi, kulturális háttér, az egyháztörténet fordulatai egészen más pályát határoztak meg Európa és Észak-Amerika egy-egy régiójában. Azt állítani azonban, hogy más, sajátos teológiai utat jártak be, és ennek bizonyítékául a csekély számú Kálvin-hivatkozást felmutatni, ezt tökéletesen elhibázott gondolatmenetnek és módszernek tartom.

Mi a baj a kereszttel Európában?

„Egyáltalán nem vagyunk olyan sokszínűek, amilyennek lennünk kellene az önkénteseink, a munkatársaink és a vezetőségünk köreiben” – írja Adamson, aki büszke arra, hogy személyesen alakítja a Brit Vöröskereszt „befogadási és diverzitási” stratégiáját.

Nem tetszik a „brit” és a „kereszt” szó a Brit Vöröskereszt vezetőjének - mandiner.hu

Az a különös helyzet állt elő, hogy csatlakoznom kell református lelkész kollégámhoz, Kutasiné Molnár Boglárkához, s meg kell osztanom a tisztelt Olvasóval afeletti felháborodásomat, hogy a Brit Vöröskereszt főigazgatójának, Mike Adamson-nak nem tetszik a szervezet elnevezésében a kereszt szó. No, nem az a különösség, hogy a kereszt már megint csípi a szemét valakinek. Ehhez úgyszólván már hozzászoktunk a keresztyén Európában. Ebből is csak az látszik, hogy a multikultúra ideája valójában egy nagy blöff. Ha ugyanis valóban multikultúra lenne, akkor ugyan mi baj lehetne a kereszttel? A különösség ezúttal abban van, hogy református lelkész létünkre állunk ki a kereszt mellett. Tudvalevő ugyanis, hogy a kereszt, enyhén fogalmazva is, nem volt része a magyar református hagyománynak. A kereszt a reformátusok szemében mindig is csak római katolikus szimbólum volt. De napjainkra alapvetően más lett a helyzet.

Az én Év Fája-jelöltem

Idén 48 jelölés érkezett az Év Fája versenybe, ezek közül tizenhármat juttatott a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. Az idén nyolcadik alkalommal szervezett vetélkedő olyan fákra hívja fel a figyelmet, amelyek különleges szerepet töltenek be a jelölő közösség életében.

Mi lesz az Év Fája? - itt vannak a jelöltek - inforadio.hu

Egy öreg körtefa. Zánka egyik szőlőhegyén, a Várhegyen, egy erdei tisztás közepén, egy magányosan meghúzódó, bogárhátú pincéből átépített nyaraló előtt áll. Talán anyai nagyapám, vagy még inkább dédapám ültette. Nem emlékszem, hogy valaha is a gyümölcséből ettem volna. Ma már csak néhány zöld ágában van némi élet, megfáradt, s tulajdonképpen születésétől fogva eldőlni készülő törzsét már csak vastag kérge tartja... Igen, jellegzetesen előrehajló törzsével, fejét alázatosan meghajtva mintha valamit még halkan súgni, mesélni szeretne a világnak, még utoljára... Hallgassuk csak...!

 

KERESZTbe tévő változások

A Brit Vöröskeresztnek jobban kellene reprezentálnia a társadalmat, amiben létezik. „Van egy rizikó, hogy egy a Grenfellhez hasonló diverz, sokszínű közösségben egy »brit« és »kereszt« szavakat a nevében tartalmazó szervezetet egy keresztény szervezettel kevernek össze” – panaszkodik írásában a Brit Vöröskereszt vezetője.

Nem tetszik a „brit” és a „kereszt” szó a Brit Vöröskereszt vezetőjének - mandiner.hu

Ha a vöröskeresztes vezetőnek a "British Red Cross" név kétharmadával baja van, hamarosan eljöhet az idő, amikor a közlekedési miniszternek az útkereszteződésekkel (= crossroads) gyűlik meg a baja? Az új illemszabály pedig egyenesen megtiltja a lábak keresztbe rakását, hogy a cross / kereszt szó mielőbb eltűnjön a maradék ó szigetlakók szájából, gondolkodásából? A keresztrejtvények új neve pedig agyafúrt négyzetháló lesz?

Sajnos olyan jeleket mutat a mai Európa, mintha örökölt fogalomtára túl keresztyén lenne polgárai számára. Mit is várunk az erőltetett érzékenyítésen keresztül esőktől?

Reformátusok szárszói találkozója (3.) - a fiatalokról és egyebekről

„Az egyház, a keresztyén ember missziói feladata továbbra is életképes, vonzó közösségi alternatívát mutatni, megtalálva a saját hangját, hogy a környezetünkben élők be tudjanak és akarjanak kapcsolódni közösségeinkbe" – fejtette ki. Szárszó szerepét abban látja, hogy újra egy olyan értelmiségi gyűjtőlencsévé válhat, mely koncentrálja a változásokat elindító gondolatokat, meggyújtja azt a kanócot, melynek végén fellobban a megvalósulás lángja.

Zsengellér József Szárszó jövőjéről – reformatus.hu

6. Külön kérdéskör lenne a fiatalság elérése és annak a kommunikációs térnek a megteremtése, amelyben ők is otthon éreznék magukat. Szárszó eredetét tekintve ugyanis a fiatalok kezdeményezése volt. Lehet, hogy ma meghívni és csatornázni kellene őket. nagyon szimpatikus volt az egyik egyetemi tanársegéd – egy huszonévesnek tűnő fiatalember - nyelvi bukdácsolásában is komolyan vehető akarata. Az, amilyen komolyan vette a felkérést, ahogyan koncentrált a problémára és ahogyan elkerülte a mellébeszélés időkényszerét. Bár szegmentált az érdeklődés miatt a mostani húszon- és harmincasok nemzedéke, de nem kevésbé felelősségteljes a hozzáállásuk. Sőt.

A társ szeretete nem ördögtől való

Jó pár évvel ezelőtt jelent meg Ayelet Waldman esszéje a New York Timesban, amelyben elárulja, hogy jobban szereti a férjét, mint a gyerekeit (négy van neki). Ez nem minden: még csak nem is szégyelli magát miatta, hanem direkt azt gondolja, hogy ez a gyerekeknek is jó, hiszen érzik, hogy biztonságban vannak: a szüleiké egy stabil párkapcsolat, nem kell attól félni, hogy bármelyik szereplő hirtelen lelép a postással / postásnővel. 

Szereti a férjét? Máglyára vele! divany

Magyar játékok

Rendezzük meg az első és egyben hagyományt teremtő Magyar Játékokat!
Hogy mi a csudáról írok?
Olyasmiről, ami még sohasem volt, s amivel nemcsak a sport iránti elkötelezettségünket, hanem alkalmasságunkat egy nagyszabású, világméretű multisportesemény megrendezésére is bizonyíthatjuk.  E sorok olvasói bizonyosan hallottak már az egykori brit gyarmatbirodalom országainak fesztiváljáról, a Nemzetközösségi Játékokról... (…)  A mi nagy játékunk is valami hasonló szerepet tölthetne be az Ausztráliától Kanadáig a világ különböző zugaiban élő magyarok lelkében. Gondoljanak csak bele: négyévente összejönnénk, és együtt ünnepelnénk a magyarságunkat, azt, hogy bárhová sodort bennünket az élet, bármit is gondolunk a világról, jobbról vagy balról nézzük a dolgokat, ugyanaz a gyökerünk, az anyanyelvünk, a nemzeti identitásunk.

Magyar Játékokat! – Szűcs Miklós publicisztikája - nso.hu

Oldalak