Vendéghét

Tisztelt Olvasóink!
A Reposzt hetedik születésnapját ünnepelhetjük. Az ünnepléshez vendégeket hívtunk, akiktől egy-egy ajándék írást remélünk a december 10-16. közötti vendég-héten. Köszönjük vendégeinknek, hogy vállalták az írás nemes szolgálatát, és írásaikkal gazdagítják blogunkat!
Felkért vendég-szerzőink a megjelenés sorrendjében a következők: Boza Kristóf sáregresi lelkipásztor (december 10. hétfő); Sugár Tamás nagyigmándi lelkipásztor (december 11. kedd); Csányi Ágnes kiskunhalasi pedagógus-főszerkesztő (december 12. szerda); Fodorné Ráskó Éva somogyi egyházmegyei lelkész (december 13. csütörtök); Kuti József kecskeméti lelkipásztor (december 14. péntek);  Pallagi Andrea református lelkipásztor (december 16. szombat); Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök (december 16. vasárnap).
Szerzőként nem dolgunk értékelni blogunkat a 7. évfordulón, ezt úgyis megteszik az olvasók, akiknek köszönhetően a Reposzt önálló és számontartott felületté vált, s egy egészen sajátos helyet tölt be a magyar református, sőt országos közéleti nyilvánosságban. Számunkra különös jelentőséggel bír az is, hogy ez a blog Dunántúlon indulhatott el, ám vendég-írók másik egyházkerületből is érkeznek.

Pallagi Andrea: Békesség...!

Harmadik napja tüntettek Budapesten a kormány ellen. A pénteki tüntetésen szinte minden ellenzéki párt képviselője beszédet tartott a Kossuth téren, majd a néhány ezres tömeg hosszú vonulásba kezdett (…) néhányan tojással és üvegekkel dobálták a rendőröket.

harmadik tüntetés a túlóratörvény ellen - index.hu

 

„…a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” (Lk 2,14)

Azt gondolom, hogy a karácsonyról, a karácsonyra való készülődésről mindannyiunkban van egyfajta elgondolás, vágy, annak kapcsán, hogy az ünnepnek milyennek kellene lennie a mi életünkben, azt hogyan képzeljük el, hogyan szeretnénk megélni. Hiszem, hogy a legtöbb ember különösen karácsonykor és karácsony kapcsán békességről, nyugalomról, szeretetről gondolkodik, ezekre vágyakozik, akár hisz a karácsony igazi, Istentől adott jelentőségében; akár nem. Akár hisszük és értjük a karácsony isteni értelmét, hogy „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta…” (Jn 3,16), akár nem értjük és nem hisszük, és csupán az emberi szeretet erejét ünnepeljük, de mindannyian a szeretetet és a békességet, a nyugalmat szeretnénk élni, és megélni önmagunkban, a kapcsolatainkban, a közösségeinkben. Az anyaszentegyház elcsendesedésre, visszatekintésre, bűnbánatra hív, hogy megtalálhassuk az Istennel, önmagunkkal és embertársainkkal is a békességet. Mindenki jól járna, ha meg tudnánk élni, meg tudnánk valósítani ezt a fajta adventet és karácsonyt. 

Kuti József - Protestánsok

„Édesapám … nem szerette a protestánsokat, túl nyakasak voltak neki, túl evilágiak, akik számára, szerinte, Isten csak egy szófordulat, fontos szófordulat, a sorsukat kémlelik benne, de akkor is, és mindig meg vannak sértődve, az a férfias bú, ahogy ott leng, nem szerette ezt a plebejus gőgöt (édesapám), mintha a szenvedés Luther találmánya és követői kiváltsága volna, általában nem szerette édesapám a kurucokat, túl sok rőzseláng, nóta, kevés gondolkodás és munka, giccs!, giccs és nosztalgia, és önsajnálat…” (Esterházy Péter: Harmonia Caelestis 34.)

„Az ember azt hinné, az üldöztetés egyenlő a véggel, de én is úgy látom, hogy a szenvedéssel mindig fejlődés jár együtt.”

Célt adott a szenvedés – reformatus.hu

Fodorné Ráskó Éva - Van egy álmom

Tizennyolc református lelkész gyűlt össze (...) Galyatetőn, hogy együtt töltsenek el négy napot a lelki feltöltődés reményében. A november 26–29. között megrendezett lelkésztovábbképző kurzust Spirituális öngondoskodás, avagy a lelkész is ember címmel hirdették meg. 

Amit a lelkésznek is meg kell tanulnia - parokia.hu

 

Az az álmom, hogy az egyház megtanul gondoskodni a lelkészeiről azáltal, hogy megtanítja őket helyesen gondoskodni önmagukról. Mert nem sok jó néz ki abból, ha egy lelkésznek egyedül kell gondoskodnia magáról… Túl sok emberrel és üggyel törődik amúgy is. No meg többségükben arra lettek kondicionálva, hogy az alázat és szolgálat jegyében „illő” és „elvárandó”, hogy egy lelkész magát leghátrébb sorolja a gondoskodásban. Ebből pedig egyedül nagyon nehéz kitörni.

Csányi Ágnes - Oltani vagy nem oltani?

WHO ajánlásai szerint akkor tekinthető védettnek egy társadalom, ha az emberek legalább 93–95 százalékát „leoltották”, a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcinából Olaszországban már csak 83 százalékos a népesség átoltottsága.
A jól védett „nyáj” óvja a védteleneket is, hiszen az oltottak körében nem terjed a fertőző betegség. Ha azonban sokan gondolják úgy, hogy a többiek védettségére hagyatkozva mentesítik csemetéjüket, könnyen bekövetkezhet a baj.

 Az orosz trollok is beszálltak az oltásellenes háborúba, Olaszország már elesett hvg.

Köztudomású, hogy nagy vívmányai az orvostudománynak a védőoltások, súlyos betegségektől, járványoktól mentik meg az emberiséget.

Sugár Tamás - Ha a hülyeség fájna…

Eltűnhet a rádiókból a Baby, It's Cold Outside című 1944-es dal, amelyet eredetileg nem karácsonyi zenének terveztek, de a téli tematika miatt közkedvelt ünnepi szám lett az Egyesült Államokban. Most viszont egy clevelandi rádió kénytelen volt kivenni a számot a rotációjából, miután többen panaszt tettek a dalszövegre.

A metoo miatt eltűnhet a rádiókból egy ismert karácsonyi dal - STENK - index.hu

Egyre gyakrabban találkozom azzal a jelenséggel, hogy egy alapvetően jónak induló mozgalom, szerveződés idiotizmusba torkollik. Rossz kezekbe kerül, nem képes tisztázni a határokat, áldozatául esik a PC eszmeiségnek.

 

 

A Metoo mozgalom is ilyennek tűnik számomra. Amikor felbukkant, sokan éreztük helyénvalónak, hogy az érintett kérdéseket orvosolni kell. A „szereposztó díványok” világa idegen az emberi méltóságtól, s akik bármi módon is visszaélnek ilyetén hatalmukkal, azokat számon kell kérni érte, akár a büntető jog eszközeivel is.

 

Boza Kristóf: Következmény

„Amióta tizenöt évesen a politika közelébe kerültem, többek között azért küzdöttem, hogy ne egy következmények nélküli országban éljünk. Most én kerültem abba a helyzetbe, hogy meggondolatlan és otromba szavaimért úgy helyes, ha vállalom a következményeket.
Egy engem ért méltatlan és megalázó helyzetre méltatlan és megalázó viccelődéssel reagáltam. Nem ütöttem meg, nem bántottam senkit, de szavaimmal megbánthattam sokakat, és ezért vállalnom kell a felelősséget. Tisztában vagyok azzal, hogy közszereplőként minden elhangzott mondatomnak súlya van.
Bár tudom, hogy sajnos ez egy következmények nélküli ország, de én nem akarok következmények nélküli ember lenni. A Jobbik pedig nem lehet következmények nélküli párt.
(…)
Amikor lemondtam parlamenti tisztségeimről, arányos felelősséget vállaltam mindazért, ami egy fél évvel ezelőtti, titokban rögzített magánbeszélgetésen elhangzott. Azzal együtt is, hogy a magyar közéletben számos, ennél súlyosabb morális és korrupciós botránynak nem volt a legcsekélyebb következménye sem.”

Szávay István Facebook bejegyzése

Áthidalható-e az ideológiai szakadék?

„Amerikát mindig is a pártos identitások jellemezték. Most azonban a pártos identitások egyre inkább egybeesnek az ideológiai és a társadalmi identitásokkal. Politológusok szerint ez veszélyes, hiszen gyengíti a kompromisszumra való képességünket” – írja Emily Badger és Quoctrung Bui a New York Timesban.

Tanmese az ideológiai szakadékról - Metazin

A Metazin szemléz egy, a New York Times-ban megjelent anyagot, amelyben két politológus,  Emily Badger és Quoctrung Bui amiatt aggódik, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az amerikai társadalom ideológiai megosztottsága. Mondhatnánk, Amerika messze van, csakhogy nem nehéz ebben a megosztottságban Európára is ismernünk. Ami azt jelzi, hogy a nyugati világban, még ha Amerika sok tekintetben alapvetően más is, mégis csak hasonló szellemi folyamatok játszódnak le, vagy éppen ugyanazzal a szellemi folyamattal van dolgunk. Badger és Bui a két nagy amerikai párt mentén kialakult, egyre mélyülő ideológiai szakadékról beszél, anélkül azonban, hogy megfogalmaznák ezen ideológiák konkrét tartalmát. Az a tételük, hogy a megosztottság mögött a „pártizmus” eluralkodása áll, vagyis egy olyan attitűd, hogy a választók a világnézeti identitásukat egyre inkább a politikai identitásukhoz igazítják. Ezt pedig a politika ki is használja, ami viszont önmagukba záródó „véleménygettók” kialakulásához vezet. Ennek az a következménye, hogy egyre áthidalhatatlanabbá válik az ideológiai hasadék. Felteszik a kérdést, hogy vajon ezen hogy lehetne segíteni? Mint a szemlében olvasható, általános az a vélemény, hogy a „véleménygettókból” ki kellene törni. Ám ugyancsak a Metazin-szemle utal Ezra Klein-nek a Fox magazinban megjelent beszámolójára, mely szerint egy szociológusok által végzett kísérlet azt mutatta ki, hogy a másik „véleménygettó” nézeteinek a megismerése csak tovább mélyítette a szakadékot.

Amikor a kineziológus gyógyítja a kutyát – karácsonykor

Idén a Városliget is ünnepi fénybe öltözik és december 1-től az újévig kézműves vásárral, gasztronómiai különlegességekkel és ingyenes családi programokkal várja a látogatókat a Vajdahunyadvárhoz. A karácsonyi ízek utcáján visszatérnek gyermekkorunk ízei, és újra olyan bejglit kóstolhatunk, melyet csak a dédi tudott sütni. Míg a fröccsről forraltborra váltunk a kicsik is elmerülhetnek az ünnepi forgatagban, népi játszóház, karácsonyi felfedezőösvény és meseudvar várja az apró népet. Barangolhatunk a Liget karácsonyfa erdejében, és a levegőből, egy hőlégballonról is megcsodálhatjuk az adventi fényeket.

Idén fehér lesz a karácsony – blikk.hu

 Reggeli rohanás az iskolába, ülünk az autóban, hallgatjuk a rádiót. Én a Kossuthot választanám, gyerek szól, apa, csak ezt ne. Jó, megadom magam, én is unom már a migránsinvázióról szóló újabb híradást. Jöjjön a Petőfi, az évekkel ezelőtt kiebrudalt Buda Marci helyett Harsányi Levente és két társa, karácsonyról beszélgetnek, pontosabban arról, mitől lesz valakinek karácsonyi hangulata. Sorakoznak a jobbnál jobb ötletek, első helyen a karácsonyi filmek állnak, a „Reszkessetek betörők”, az „Igazából szerelem”, én pedig pont itt kapcsolom ki a rádiót - inkább beszélgessünk. Mi az, ami a karácsonyt karácsonnyá teheti? Nos, éppen erre a kérdésre kellene válaszolnunk így advent idején. Csak legtöbbször ott keressük a választ, ahol mindenki más, nem pedig ott, ahol kellene. 

"A kő marad"

Egy kérdés: Mi történne akkor, ha (...) december 6-án (Bukarest elfoglalásának 102. évfordulóján) a dákoromán kontinuitás elméletének „jeles képviselőit” (Ion Budai-Deleanu, Petru Maior, Samuil Micu Klein, Gheorghe Sincai) ábrázoló köztéri szobroknál kifeszítenénk egy magyar zászlót?

Román zászló lobogott a Kékestetőn december elsején - 888.hu

Lassan egy hét telt el a vlachok nagy napja óta, s ha lenyelni még nem is tudtunk minden oláh "ünnepi" falatot, azért már nem annyira rágós. Persze száz évet ünnepelgető ovis államon egy ezer éves államiságot maga mögött tudó népnek nem is kell fennakadnia, csakhogy a románok öröme javarészt a mi megfosztottságunkról szól. Szól a Hargita magyar levegőjéről, Kolozsvár magyarok által lerakott csatornafedőiről, és hosszasan sorolhatnánk az eszményi és kézzel fogható magyar / székely múlt tételeit. Csakhogy a valóság száz éve más. A Hargita madarai értik a románt, és Kolozsváron alig értik a magyart...

Oldalak