Az integráció kiszámíthatatlanságáról

A migrációs hátterű lakosság aránya így 25,5 százalékra emelkedett 2018-ban az egy évvel korábbi 23,6 százalékról. A nem migrációs hátterű lakosság aránya 76,4 százalékról 74,5 százalékra csökkent. A migrációs hátterű lakosság nagyobbik része, 10,892 millió fő német állampolgár. Többségük – 5,802 millió fő – Németországban született, 5,087 millió fő pedig bevándorolt Németországba.

Destatis: Meghaladta a 25 százalékot a migrációs hátterű lakosság aránya Németországban - MTI/Mandiner

Kijött a megdöbbentő adat, miszerint a mai német lakosság több mint 25 %-a migrációs hátterű. Lehetne emiatt pánikolni és szörnyülködni, mire a „nyitott társadalom” hívei is mondhatnák szólamaikat a xenofóbiáról és a rasszizmusról. De hagyjuk ezt. Annyi bizonyos, hogy Európa legjelentősebb állama lakosságának kulturális összetételében valami alapvetően megváltozott, s ha ezt a mai helyzetet a különböző csoportok szaporodási rátáját figyelembe véve kivetítjük akár csak a történelmi mértékben közeli jövőre, beláthatatlan társadalmi folyamatok kezdeténél találhatjuk magunkat. Nincs ember ugyanis, aki biztos előrejelzéseket tudna adni a bevándorló csoportok integrálódásának alakulásáról. Azért van ez így, mert az integráció hosszú, adott esetben gyötrelmes, generációkon átívelő folyamat, még akkor is, ha bevándorló új hazájának kultúrája ugyanaz a kultúrkör, mint amelyből jön. Ha pedig az európaihoz képest más kultúrából érkezik, akkor nyitott kérdés, hogy identitásának alakulását hosszú távon milyen kulturális azonosulási pontok határozzák meg.

Titkok és hazugságok

Aggasztó hírek érkeznek az Amazonas-medencéből, továbbra is nagy területen ég az esőerdő. Az interneten, főként a közösségi oldalakon villámgyorsan terjednek a hírek, de sok az álhír is ezzel kapcsolatban. Az biztos, hogy ebben az évszakban nem ritkák az erdőtüzek arrafelé, és az is igaz, hogy a nagy füst az űrből is látható.

Szándékos emberi gyújtogatás okozhatja a tüzeket az Amazonas medencében - hirado.hu

Az Amazonas-medencében nagy területen ég az esőerdő. Erdőtüzek pusztítanak a világ más részein is, ott, ahol korábban ez nagyon szokatlannak számított. Égnek az erdők Szibériában, Alaszkában, Kanada egyes részein, sőt, Grönlandon. Némelyiknek a híre azonnal eljutott hozzánk, másokról meglehetősen későn értesültünk.

Én úgy gondolom...

2004-ben a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végzett egy felmérést a magyar lakosság hitéletével kapcsolatban. Ennek eredményeként kiderült, hogy a megkérdezetteknek több mint fele “a maga módján vallásos” — azaz nem a Biblia és Jézus tanítása szerint gyakorolja a hitét. A népesség több, mint 50%-a. Ez a nagy szám felvet azonban egy fontos kérdést.

A felmerülő kérdést megközelíthetjük racionális és hitbeli oldalról is. Vajon egy gondolati rendszerben megfelelő hozzáállás, ha nem objektív mutatóknak próbálunk megfelelni, hanem a magunk módján próbálkozunk? Mihez vezetne ez, ha pl. az érettségi követelményeinek valaki “a maga módján” próbálna megfelelni, majd a társadalmat kirekesztéssel vádolná, ha tovább erőlteti a lefektetett érettségi követelményeknek való megfelelést? Ugyanezt a kérdést feltehetjük a nyelvvizsgával, a KRESZ-vizsgával, az államvizsgával és sok egyébbel kapcsolatban is. El tudjuk képzelni, mennyire veszélyes, ha valaki a KRESZ-t “a maga módján” értelmezi és tartja be. Ezek után jogos a kérdés: vajon nem veszélyes, ha az élet egyik legfontosabb kérdése tekintetében a saját eszünkre és elképzeléseinkre támaszkodunk az objektív kijelentések helyett?

A maga módján vallásos – infaustus.wordpress.com

Szülők (és gyermekek) örömére

A szolnoki Széchenyi Lakótelepért Szabadidő, Kulturális és Sport Egyesület egy pályázatnak köszönhetően 2013-ban már működtetett éjszakai óvodát a városban. A program a fiatal szülők körében igen népszerűnek bizonyult, ezért az egyesület vezetősége újabb lehetőséget keresett arra vonatkozóan, hogy ismét működjön a Széchenyi városrészben éjszakai óvoda, írta a szoljon.hu.

Éjszakai óvodát nyitnak Szolnokon - sokszinuvidek.24.hu

A nyári vakáció végének közeledtével újból feltűntek azok a mosolyra késztető képek és videók, melyek arról szólnak, hogy ezt a tényt különböző módon fogadják a szülők és a gyermekek. Egyértelmű, hogy a gyerekek nem túl boldogok. Sőt, ha lehetséges lenne, inkább az egész évet otthon, esetleg rokonoknál vagy táborokban töltenék, szabadon. Ugyan, ki kívánkozna közülük vissza bármelyik intézménybe, a szabályok, kötöttségek, kötelezettségek uralta világba? A szülők persze kicsit másképp tekintenek szeptember elejére. Mert a legtöbb családnak nehézséget okozhat gyermekük felügyeletéről gondoskodni a teljes nyári szünet ideje alatt. Érthető tehát – vagy legalább részben érthető – az ő fellélegzésük is, amikor újból kézzel fogható közelségbe kerül az óvoda- és iskolakezdés. Találóak, elgondolkodtatóak tehát azok a képek, amelyek egyszerre szólnak a szülők öröméről és a gyermekek szomorúságáról.

Az emberi üzemmód tragikus

mennyire cool lett a klímaválság miatt aggódni. Hemzsegtek az angol nyelvű közhelyek, lelkes és jóhiszemű tinédzserek főszerepben, táblák a közelgő klímakatasztrófáról, slampoetryk, s persze volt néhány utalás a túlzott szén-dioxid-kibocsátásra is. Az mondjuk rögtön feltűnt: hiányoznak az olyan konkrét követelések, hogy például vessenek ki kőkemény adókat luxusutazásokra, széntüzelésre, vagy emeljék sokszorosára a széndioxid-kvóták árfolyamát.

 Schiffer András: Lássuk át a rendszert! magyarhang.

Reformáció 500, Erdély, plusz

A marosvásárhelyi Vártemplomban vasárnap délután ünnepi istentisztelet keretében
mutatták be azt gyűjteményes kötetet, melynek írásait a reformáció 500. évfordulója kapcsán sorozatban közölte a Népújság. A sorozat ötletgazdája Ötvös József vártemplomi – most már nyugalmazott – lelkipásztor volt, aki hétről hétre hatvan alkalommal bocsátott a szerkesztőség rendelkezésére egész oldalnyi anyagot, melynek főszerkesztőnk, Karácsonyi Zsigmond biztosított keretet és megjelenési felületet. A kordokumentumnak számító írások az ötletgazda, Berekméri Árpád-Róbert és Gálfalvi Ágnes szerkesztésében kerülnek az olvasó kezébe.

Protestáns Marosvásárhely - e-nepujsag.ro

Megy egyfajta érdemháború

Vagyis le akarták tesztelni az NDK és Moszkva magatartását is, hogy mit szólnának ahhoz, ha a magyar kormány megnyitná a nyugati határait az NDK állampolgárai előtt. Mindenki tudta, hogy ha ez megtörténik, világpolitikai tényezővé válunk. Magát a döntést hivatalosan nem is merték meghozni, egy főpróba viszont jól jöhetett nekik. Majd meglátják, hogy reagál Moszkva. Ha azt mondja, hogy „Nyet”, akkor a kisemberen legfeljebb majd el lehet verni a port, hogy nem végezte el szakszerűen a feladatát, vagyis nem védte meg a határt.

Bella Árpád határőr alezredes Nagy-Vargha Zsófiának adott interjújában („Azt hiszem, jól döntöttem”- Mandiner, 2019. augusztus 19.)

Miért lázadnak az elégedettek?

  a radikális jobboldal szavazói jó dolgukban nem tudják, mit tegyenek, és ezért csinálnak nagy ügyet a nemzeti, a vallási és a szexuális identitásukra fenekedő állítólagos veszélyekből.

Az elégedettek lázadása - Metazin

A Metazin szemlézi Malte Lehming publicistának a Tagesspiegelben megjelent cikkét, aki arról elmélkedik, hogy vajon miért nő a jobb-és baloldali protesztpártok támogatottsága Németországban és más fejlődő országokban, miközben az életszínvonal emelkedik? A kérdés nyilván azért vetődik fel, mert létezik egy amúgy soha nem igazolt tétel, miszerint a választók pártpreferenciáit anyagi helyzetük határozza meg. Eszerint azok hajlamosak rendszerkritikus pártokat támogatni, vagy akár radikalizálódni, akiknek az életkörülményei romlanak, avagy eleve szegénységben élnek. Ám a legújabb kutatások azt mutatják ki, hogy ez a magyarázat elégtelen. Tényleg, miért is lázadnak azok, akik amúgy elégedettek? A balliberális világkép ezt nem érti, meg van döbbenve, s most egyfolytában kutatja a „populizmus”, avagy a „radikális” nézetek terjedésének a titkát.

A labda kerek, vagy a pénz beszél?

Az eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedte el a Groupama Arénában a Ferencváros, ami a zágrábi 1-1 után 4-0-ra kapott ki a BL-selejtezőben, ezzel kiesett a sorozatból. Az Európa Ligában küzdhetnek majd tovább a csoportkörbe jutásért.

Átgázoltak a Fradin, 0-4-gyel ment tovább a Dinamo Zagreb – index.hu

 

Tudtuk, hogy a Dinamo jobb csapat a Fradinál, ám azt is tudtuk, hogy okos taktikával, szurkolói háttérrel, komoly koncentrációval bárki legyőzhető. Aztán jött a budapesti meccs második félideje, s a horvátok percek alatt szertefoszlatták a zöld-fehér reményeket. A Bajnokok Ligája álmoknak így hát búcsút inthetünk, ám nincs még semmi veszve, hiszen jövő héten csütörtökön kiharcolható az Európa Liga csoportköre. De mitől s miben jobb csapat a horvát együttes? Miért és kinek fontos ennyire a Bajnokok Ligája? A sport napjainkban csak a pénzről szól, vagy van esélye a régi idők focijának is?

Mit csinálnak valójában a lelkészek?

Gizikének beadni a nyugtatömböt, mert az övé betelt, és gyűjteni kell az egyházi hozzájárulást. Perselypénz külön zacskóban, azt még majd megszámolják, viszik a bankba. A délutáni hittanórához a füzetem, matricák a gyerekeknek. Ebédelni nem lesz időm, szendvics bekészítve, két megmosott alma, palack víz. A fülhallgatót a mobilhoz ne felejtsem, muszáj lesz telefonálnom, még elkap a rendőr. A papír, amire összeírtam, kit kell felhívni a kocsiból. Irodanap lesz. Nem tudom, sikerül-e új bádogost találni, Feri felmászott, és azt mondta, teljesen ki van rohadva a templom esőcsatornája oldalt, nem csoda, hogy esőben ömlik onnan a víz. Feláztatja a falat, már így is penészedik. Hívom a püspököt is, megint a titkárába ütközöm majd, de előbb-utóbb kihajtom belőlük, színt kell vallaniuk, lesz-e felújítás, és mikor. Nem várom meg, amíg fejemre dől ez a kóceráj. És akkor még a szomszéd falukról nem is beszéltünk, mindenhol kéne kalapálni az épületeken.

...

Kifulladva érek vissza a kocsimhoz, ott látom Jézust az anyósülésen, szomorkás mosollyal, ölében a levelek, a pénz, a sulicuccok, az uzsonna maradéka. Bocsáss meg, Uram, holnap újra kezdjük!

Lackfi János: Jézus az anyósülésben - kepmas.hu

Oldalak