Az evangélium titka

Páratlan tehetségként tudós lelkipásztornak készült, ösztöndíjas tanulmányait követően Budahegyvidéken szolgált beosztott lelkészként, majd a Cimbalom utcai prédikálóállomás szervezésében vett részt, utána a Kispest-Központi gyülekezet lelkésze, majd nyugdíjazásáig beosztott lelkész Kecskeméten, ahol idős szülei terhét is hordozta. (...) Budahegyvidéki régi ifis barátai, ma már szinte mind kitűnő alkotók és szellemi emberek, lelkésztársai, elmélyült, ha lehet mondani: finom ívű igehirdetéseinek hallgatói, emberies figyelmének, szolgálatainak részesei most mind megrendülten csodálkoznak, hogy már nyugdíjas lett a mindig szerény és kortalanul fiatalnak vélt lelkipásztor, és hogy most elment tőlünk a minden élők útján. Sosem tolakodott, de hűséges volt a rábízottakban. Kerülte a hivalkodás, de mélyebbre látott a nagyhangúaknál. Nehezen hajlott változásra, de sosem ment el mellette az idő. Igazán gyermek volt, Isten gyermeke – éltében-holtában, és az lesz feltámadásában is. 

Elhunyt Szél János - parokia.hu

Morbilli és tsai

A szomszédos országban egyre hangosabbak az oltásellenes csoportok, a minisztérium szerint ezért emelkedhetett a betegek és a halálos áldozatok száma. Hazánkban törvénysértésnek minősül megtagadni a kötelező vakcinák beadatását.
Megbetegedések tízezreit lehetne megelőzni – Magyar Nemzet

„Doktor úr, be kell oltatnom mindegyik gyerekemet?” „Nem, csak amelyiket meg akarja tartani.” A morbid viccet orvosi egyetemisták oldalán olvastam több változatban. A keserű humor valós problémát érint, hiszen a védőoltásokat ellenző szülők Magyarországon is egyre többen vannak. Tisztelet azoknak, akik orvosként, statisztikák és a tárgy alapos ismerete mellett élnek esetleges kételyekkel. A védőoltásellenes szülők nagy részének felkészültsége olyan „komoly” internetes forrásoknak köszönhető, mint a Tudásfája, és más, hihetetlen népszerűséget elért ellenőrizetlen és áltudományos honlapok.

Álkereszténység-e a migránsáradat elutasítása?

(...)

– De én nem. Azokra értettem, akik rám hivatkoznak, miközben hazugságokat hirdetnek.

(...)

Balavány György: Jézus, ne zavarj, épp téged szolgállak! - hvg.hu

Napjaink közélete szinte nem áll másból, mint a kvótanépszavazással kapcsolatos pro és kontra érvek felvonultatásából. Közülük is kiemelkedik két alapvető típus, s mindegyiknek az a sajátossága, hogy valamiképp összefüggésbe kerül a kereszténységgel. Az egyik a kulturális nézőpont, a zsidó-keresztény gyökerű európai identitás védelme, jellemzően azok érvelnek így, akik nemmel fognak szavazni. Erről szólt az előző posztomban megfogalmazott néhány szempont a "nem" mellett. A másik a humanitárius nézőpont, nyilván azoktól, akik a befogadás mellett érvelnek. Ezen belül is van egy egészen sajátos csoport, mondjuk így, a keresztény liberális-humanisták, avagy a humanista-liberális keresztények csoportja, akik éppen Jézusra hivatkozva azt állítják, hogy a migránsáradat keresztény-kulturális alapú elutasítása nem keresztény álláspont, hanem valójában a kereszténységre hivatkozó álkereszténység. E nézetnek egyik ismert publicistája Balavány György, akivel nem először vitatkozom. Remélem, a magam szerény képességeivel és eszközeivel ily módon is hozzájárulhatok a szerző és a HVG népszerűsítéséhez. Nincs kétségem afelől, hogy Balavány őszinte keresztény meggyőződésből írta a fenti rövid drámát, amely egy képzelt párbeszéd egy pap és Jézus között. De az már mégis csak furcsa, hogy Balavány úgy fejti ki meggyőződését, hogy a migránsáradatot elutasító keresztényektől elvitatja őszinte keresztény meggyőződésüket, s a legrosszabb fundamentalisták módján önkényesen kiragadott bibliai mondatokkal bombázva őket azt sugallja, hogy a nemmel szavazók voltaképpen nem is keresztények. Hazugságot hirdetnek Jézusra hivatkozva. Ilyenkor sok keresztény zavarba jön, hiszen, valóban, miközben nemmel szavazna, mit is kezdjen olyan jézusi tanítással, hogy szeresd ellenségedet, avagy jövevény voltam és befogadtatok? Valóban, egy keresztény, aki nem csak a szó kulturális értelmében az, s nem csak azzal tud érvelni, hogy a más kultúrájú migránsáradat az európai identitást veszélyezteti, mit mondhat egy olyan érvre, hogy Jézus maga volt az, aki meghirdette a szeretet parancsát, tehát, aki igazi keresztény, az nem lehet elutasító. Másképpen: van-e valódi biblikus-teológiai érv Jézus humanista értelmezésével szemben? Van.

Nézzük a gyermek érdekét is

Erre ma is van lehetőség, ha az iskolák helyben így döntenek. Ma is vannak olyan iskolák, ahol a tényleges oktatás 9-kor kezdődik, a diákokat reggel 8-tól csak ráhangolják a tanulásra. Ha ezt más iskola is így gondolja, bizonyos határok között megteheti. Megnézzük azt a lehetőséget, hogy a hagyományainkat, a kialakult munkarendünket illetően mit jelentene egy 9 órás iskolakezdés. 

Palkovics: El lehet gondolkozni a reggel 9-es iskolakezdésen is - index.hu

Akár már holnap áttehetnék a becsengetés időpontját reggel kilencre, ehelyett azonban inkább hétre hozzák azt előre az iskolák. Az államtitkár ötlete jó, de számos korlátja van annak, hogy megvalósuljon.

Reggel kilenckor kezdődhet az iskola? - eduline.hu

Persze, értem én, hogy elsőre nem tűnik olyan egyszerűnek a későbbi iskolakezdés. Pedig szerintem korántsem olyan bonyolult a megvalósítása, ráadásul a későbbi kezdési időpont valóban gyermekeink érdekeit szolgálná, több tanulmány, és persze a saját tapasztalataink is ezt támasztják alá. Akkor miért nem lelkesedik érte mindenki?

Szippantásos történelem

Meglehetősen ügyesek vagyunk történelmünk megőrzésében hangban, képekben vagy akár tapintható formában. A régi receptek meglehetősen jól képesek közvetíteni az ízeket, de ritkán - ha egyáltalán - gondolunk arra, hogy konzerváljuk a körülöttünk örvénylő szagokat. Ezen próbál változtatni egy brit kutatónő.

A régi idők illatát igyekszik megőrizni egy kutatónő - origo.hu

Hírhalászás közben, miután már telítődtem Vona paparazzijaival, Gyurcsány megokosodott helyzetelemzésével és a népszavazás több szempontú nem voksával, találkoztam ezzel a meghökkentő ötlettel: szagokat gyűjteni és eltenni későbbre. Hogy aztán elővegyünk egyet-egyet, és szippantsunk a jóból? Semmi értelme. Vagy mégis?

Lehullott diólevél - Csoóri Sándorra emlékezve

Meghalt Csoóri Sándor. Egy hazafival megint kevesebb. Egy esendő emberrel, egy emelt tekintettel megint. Könyveit olvasva és sorsát újragondolva, ha volna erre még igény, szembenézhetnénk magunkkal jó eséllyel. Féltenivaló és gondozásra szoruló vonásainkat Csoóri Sándorban  felderíthetnénk.

Búcsú Csoóri Sándortól – litera.hu

Már egyetemi hallgató voltam, amikor kezembe került egy aprócska kötet. Egy református lelkész adta kölcsön nyári olvasmánynak, kikötve nemcsak a visszaadás tényét, hanem idejét is. Borítóján fekete rombuszok kubista motívumainak árnyalatai keresték helyüket piros mezőben. Címe: Tenger és diólevél.

Selymák

A kivégzés mára idiómává is is vált, az angol nyelvben az elefántakasztást arra a szituációra használják, amikor valaki rossz kiképzésért, nevelésért vagy ellenőrzését büntet egy állatot, gyereket vagy beosztottat, miközben az igazi felelősségért őt magát nem éri büntetés.

 SZÁZ ÉVE AKASZTÁSSAL VÉGEZTEK KI EGY ELEFÁNTOT index.hu/tudomany

A legnagyobb magyar utazó

Ma már felsorolni is szinte lehetetlen az utazás tematikájú blogokat, mi mégis erre vállalkoztunk. Összegyűjtöttük a lehető legtöbb magyar nyelvű utazási blogot, amelyekből sokat megtudhatunk arról, hogyan és miért érdemes nekivágni a nagyvilágnak.

Világjárók, akik kitapossák az utat mások előtt - origo.hu

Tudom, sokan menekülnek úgy a sokszor nyomasztó politikai-közéleti-társadalmi valóságból vagy éppen csak mindennapos taposómalomból, hogy utazásos könyveket (pl. Világjárók, Útikalandok stb.), vagy újabban útleírásokat tartalmazó blogokat olvasnak. S persze vannak, egyre többen, akik számunkra az „anyagot szolgáltatják”... Ők a bátrak, a szabadok, az utazók, akiknek „otthonuk a nagyvilág...” Akiket hajt a nyugtalanság és a világ megismerésének olthatatlan vágya... Juliánus baráttól kezdve, Kőrösi Csoma Sándoron, Vámbéry Árminon („ sánta dervis”), Stein Aurélon, Teleki Sámuelen keresztül egészen a mai magyar blogger-utazókig felsorolni sem lehet azokat, akik szűknek érezték kis hazájukat, s elindultak... A mai Reposztban Balázs Dénes (1924-1994) geográfusról, világutazóról, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum megalapítójáról szeretnék megemlékezni, leírva, hogy miért őt tartom a legnagyobb magyar utazónak...

 

Német indulatok

Ahogy az elmúlt hónapokban tartott tartományi választásokon, minden bizonnyal a tartományi rangú német főváros mostani választásán is megmutatkozik a német választók véleménye Angela Merkel politikájáról.
A liberális Berlint nehéz meghódítania a bevándorlásellenes AfD-nek – Index

Németország tartományi- és önkormányzati választásai közül e hétvégére a kozmopolita Berlin jutott. A rendkívül sok történelmi traumát hordozó német főváros ma is gócpont: súlyos szociális gondok sújtják, miközben a lehetséges polgármesterjelöltek, köztük a jelenlegi kormánypárti polgármesterrel enyhén szólva sem karizmatikus alakok. Tavaly óta egy szombathelynyi embertömeg érkezett Berlinbe, és noha a város legalább egyharmada nem született német, ez még a helyi hatóságok számára is sok volt. A „wir schaffen das” szlogen valahogy nehezen teljesül a fővárosban.

Nemmel szavazok, de nem gyűlöletből

Az ország nagyobbik része kereszténynek vallja magát, körülbelül 5,5 millió ez a szám. Mégis az országban idén rekordot döntött az idegengyűlölet. Már nem is próbálom megérteni, hogyan fér össze a szeretetre és elfogadásra épülő igaz hit, a gyűlölettel, de úgy tűnik igen jól megvannak kéz a kézben kis hazánkban. A pápa, aki a legfőbb egyházi vezető, azt mondja, hogy légy emberséges, tárd ki a kapukat, mert pokolra kerülsz, ha nem teszed. Akkor a magyar keresztény egyházak miért gyűlölnek?! Nem vagyok se megkeresztelve, se hívő nem vagyok, de lehet, hogy most közelebb érzem magamhoz a pápát, mint amennyire ők valaha is érezték.

(...)

Egymás között sem jeleskedünk elfogadás és segítségnyújtás tekintetében sokszor, erre még rátesznek egy lapáttal. Ahelyett, hogy a jobb felünket erősítenék. Ez az a rombolás, amit sosem fogok ennek a kormánynak megbocsátani. A lopott pénzek egy dolog, de mikor a néplélekben tesznek kárt, az ország szívét mérgezik. A magyar keresztény egyházak pedig asszisztálnak ehhez, szégyenteljes, de egyre inkább elkeserítő módon, meghazudtolva és kicsúfolva azokat a jó, pozitív és előremutató gondolatokat is, amik megtalálhatóak és megfontolandóak a keresztény tanításokban. Erre nincs mentség, nem lehet mentség a nagy keresztény egyházak állami támogatástól való függése sem, mert nem mutathat senki úgy példát, hogy pénzért adja el a lelkét. Annyira maradtak keresztény szellemi vezetők mára ők, amennyire Orbán Viktor nemzetegyesítő államférfi, bár ő soha nem is volt az.

Rády Magdolna: Keresztény néplélek? - index.hu


Rády Magdolna írása egy szép, humanista hevületű írás, de az a baj vele, hogy miközben fel van háborodva azon, hogy az országban tombol az idegengyűlölet, eléggé indulatosan nekimegy szinte az egész magyarországi kereszténységnek. Azt feltételezi, hogy az a keresztény, aki nemmel szavaz, gyűlöletből teszi, s ezzel támogatja a kormány gyűlöletkampányát. Azt természetesen nem érti, hogy miként is fér össze a kereszténység a gyűlölettel (sehogyan sem), s ezért aztán nem marad más magyarázata, mint az egyházak anyagi függősége a kormánytól. Nem is foglalkoznék az írással, ha nem látnék itt eléggé tisztán körvonalazódni egy gondolkodástípust, amely arra keresi a választ, hogy a hazai kereszténység jelentős része miért „idegengyűlölő”. Én elhiszem Rády Magdolna jóindulatát. Ő és a hozzá hasonlóan gondolkodók pedig higgyék el, hogy nem mindenki idegengyűlölő, aki nemmel szavaz. Valamint az sem igaz, hogy a magyar keresztény egyházak egyes vezetői azért „asszisztálnak” a „gyűlöletszításhoz”, mert anyagilag ki vannak szolgáltatva. Vegyük sorra.

Oldalak