Rejtőzködő krisztofóbia

 

Tüntető: "Basszátok meg Jézust, faszfejek!"

 

 

„Geci, hogy védik a kibebaszott jászolt, bazmeg! Kereszténydemokrácia, a faszomat, azt. Basszátok meg Jézust, faszfejek!” – jelentette ki az egyik túlóratörvény ellen tiltakozó fiatal a meghitt adventi várakozás jegyében a Kossuth téren. (Az eset 1:55:15-től látható a Mérce facebookos közvetítésében.)

Tüntető: „Basszátok meg Jézust, faszfejek!” - Mandiner

Természetesen, az ellenzék igyekszik bagatellizálni ennek a szerencsétlen tüntetőnek a nyomdafestéket nem tűrő, keresztyénség-gyűlölettől izzó szavait. S valóban, mondhatjuk akár azt is, hogy az eset szóra sem érdemes, mindenütt vannak megbomlott agyú, őrült szélsőségesek, akik áthágnak minden határt. Egyedi, elszigetelt esetről van tehát szó, nem kell vele foglalkozni. De épp az ilyen hozzáállás sejtet valamit abból, hogy valami itt még sincs rendben. Mármint a mércével, azok részéről, akik állandóan a gyűlölet ellen küzdenek. Képzeljünk csak el egy ilyen gyűlöletbeszédet bármiféle más kulturális-vallási csoporttal szemben. Rögtön cikkek sora jelenne meg, teszem hozzá, okkal, hogy bizony ez az egyetlen eset is arra utal, hogy a mélyrétegekben igenis létezik az adott csoporttal szembeni gyűlölet, csak rejtőzködik. Igenis, sokféle fóbia létezik, s a mai liberalizmus azzal tünteti ki magát, hogy engesztelhetetlenül küzd a gyűlöletek ellen, sőt mintha fenntartani akarná magának azt a jogot is, hogy saját fóbia-szótárat hozzon létre. De valahogy ebbe a szótárba nem bír bekerülni a krisztofóbia. Következtetésképp, ha váratlanul felszínre bukkan egy ilyen keresztyénség-gyűlölettől fröcsögő kiszólás, akkor abból nem kell semmilyen következtetést levonni. De ha egy ugyanilyen kiszólás egy másik kulturális-vallási csoportot érint, akkor abban már jelenséget kell látni.

Perelünk, Lalikám?

Esküdtszéknek kell döntenie arról, hogy a nemzetközi popvilág aktuális sztárja, Ed Sheeran plagizált-e Marvin Gaye amerikai soulzenésztől. Egy New York-i kerületi bíró döntött így csütörtökön, mondván, hogy „jelentős hasonlóságok vannak” a Thinking Out Loud című Sheeran-sláger és a néhai amerikai énekes és dalszerző 1973-as száma, a Let's Get It On „több zenei eleme között”.

Marvin Gaye-től lophatott Ed Sheeran - mandiner.hu

 

Na, ez érdekes! Ed Sheeran szépfiú (ne a külsőt nézzék, hölgyeim és uraim, a cukiság a lényeg), a női szívek ügyeletes megdobogtatója talán plagizált. Nem biztos, sőt, lehet, hogy nem, vagy csak egy kicsikét, ímmel-ámmal. Sőt, lehet, hogy egyáltalán, elvégre az akkordokat, hangjegyeket elég sokan ismerik, így végső soron bárkinek a fejéből kipattanhat ugyanaz. Én mindenesetre nem mernék állást foglalni az ügyben, van erre illetékes bíróság, esküdtszék, akik esküsznek majd arra, hogy Ed barátunk lopott/véletlenül sikerült szinte teljesen ugyanazt komponálnia.

365 nap karácsony

Te is odavagy a karácsonyi fényekért, a puncs illatáért, és legszívesebben még a Csendes éjt is minden este meghallgatnád? Akkor ezt a helyet imádni fogod!
Egy rossz hírünk van csupán: egy kicsit messzire kell utaznod, ha a legszebb ünnep élményét mindennap átélnéd,  a teljes karácsonyi díszben úszó The Inn at Christmas Place ugyanis az amerikai Tenessee államban van. Ha az utazást nem is vállalod be, azért nézz szét ezen a mesebeli helyen! Mert képzeld, itt az év minden napján – igen, még tavasszal és nyáron is – karácsonyi hangulat fogadja a vendégeket.

A szálloda, ahol egész évben karácsony van - Cosmopolitan.hu

 „Legyen minden napod karácsony, szívemből ezt kívánom…” - hangzik Pintér Béla jól ismert karácsonyi dalszövege. S mikor hallgatom, elhiszem és én magam is kívánom minden embertársamnak. Mert az ünnep szép és én szeretem. 

Szomorú hétköznap

Nagyszüleink generációja tárgyakat gyűjtött: mi élményeket gyűjtünk. Amikor új élmények érnek bennünket, akkor dopamin szabadul fel: ami örömérzetet és függőséget okoz. Élményfüggők lettünk. A nagyszüleink generációja éhségtől, háborútól és járványtól félt, mi pedig a szürke hétköznapoktól.

“ÉLMÉNYFÜGGŐK LETTÜNK” – NAGYSZERŰ ELŐADÁST TARTOTT HODÁSZ ANDRÁS ATYA – VIDEÓ - 777.blog.hu

A cikkben ugyan szürke hétköznap szerepel, én mégis szomorút írok helyette. Az ünnepek utáni első hétköznapokat ugyanis ez jellemzi jól. Azt a mélabút, fásultságot, amelyet érzünk, miközben óvodába, iskolába, munkahelyre indulunk. Mintha óriási erőfeszítéssel járna egyik lábunkat a másik után tenni és menni, indulni, tenni a dolgunkat. Mindazt, amit már jól ismerünk, amire azt mondjuk: ez az élet rendje, de közben belül berzenkedünk ellene.

Egy bankrablás tanulsága

Egy fegyveres férfi kirabolt Norvégia legészakibb területén, a Spitzbergákon egy bankot, és szokatlan tette után azonnal el is kapták - írja a Local. A Spitzbergák (norvégul: Svalbard) egy szigetcsoport a Jeges-tengerben, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között. ... A lap szerint ezen a sarkvidéki környéken ez lehetett a világtörténelem eddigi első bankrablása. 

Kiraboltak egy bankot a Spitzbergákon index

Egy kétezres város, ahol nyáron éjjel-nappal süt a nap, ahol a városlakók fegyverrel a vállukon közlekednek az utcán, ahol tilos macskát tartani, gyereket szülni és halottat temetni.  Itt sem születni, sem meghalni nem lehet origo


 

Talán lesz mentségem erre a bejegyzésre. Hiszen egy új év első napján vagyunk most. Persze mire olvassák már minimum a második napján. 

Előre a múltba!

Pert vesztett az a 69 éves holland férfi, aki kérelmezte, hogy születési dátumát változtassák húsz évvel későbbire, vagyis hivatalosan 49 éves lehessen. Azzal érvelt, hogy az életkora miatt mind álláskereséskor, mind a párkereső oldalakon diszkriminálják, ő viszont még „ifjú istennek” érzi magát, és ki akarja hozni a legtöbbet az életből. A bíróság elutasító határozatában azzal érvelt, hogy a holland törvények életkor alapján határoznak meg bizonyos jogokat és kötelezettségeket, mint például a választójog vagy az iskolalátogatási kötelezettség, ezért ha jóváhagynák a kérelmét, értelmetlenné válnának ezek a követelmények. (…) A hollandiai hír azonban nem azért ütötte át a médiafalat, mert politikai vagy hiúságbeli okok álltak fenn, hanem mert a holland férfi kérelme semmivel nem különb, nem extrémebb, mint azoké, akik úgy gondolják, hogy megváltoztathatják születési nemüket, nemi identitásukat, esetleg semleges neműnek minősíthetik magukat.

KORKÉRDÉSEK - magyaridok.hu

Boldog Óév-e?

„Elmondta: szilárd meggyőződése, hogy „az EU-nak van jövője”, és elég meglátogatni egy katonai temetőt annak felismeréséhez, hogy mi az alternatíva Európa egyesítésére.” – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, 2018. december 30. (Mandiner)
 

„A májusi, európai parlamenti választásokon a szavazók segíthetnek biztosítani, hogy az Európai Unió továbbra is a béke, a jólét és a biztonság projektje maradhasson.” – Angela Merkel német kancellár újévi beszéde, 2018. december. 31. (Bloomberg)

Személyes történelem, avagy hogyan verték szét az egyházamat

Hatvan évvel ezelőtt, 1958. december 5–7-én – alig egy héttel Angyal István, a Tűzoltó utcai felkelőparancsnok december 1-jei kivégzése után – a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot fogadott el a kollektivizálás meggyorsításáról. Az állampárt vezető testületének határozatával kezdetét vette egy túlzás nélkül hadműveletnek nevezhető politikai kampány.

A kényszerkollektivizálás végére megszűnt a hagyományos paraszti társadalom Magyarországon, bár nem ellenállás nélkül. Miként törte meg a parasztságot a kommunista diktatúra folyamatos próbálkozása a kollektivizálásra? Hogyan diszkriminálták még a téeszekbe kényszerített parasztságot is a Kádár-korban?

Földváryné Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának történész elnökével és Horváth Gergely Krisztián történésszel beszélgettünk.

(...)

HGK: A paraszti társadalmat 1961-gyel felszámolták. A munkaközpontú, aszkézisre is hajlandó paraszti mentalitás ugyanakkor a jelenig kitapintható, bár mára erőteljesen erodálódott. Jól látszik ez például a gyorsan végbemenő szekularizációs folyamatokból is.
A paraszti életforma alapja rendült meg a kollektivizálással.

Az, hogy ma a templomba járó embert sok helyütt szinte kizárólag az öregasszonyok jelenítik meg, az a hatvanas évek első felétől eredeztethető, s erre rásegített egy tudatosan egyházellenes politika.

KR: Ami itt lezajlott, az nem csak a parasztok története. A magyar társadalom többsége az agráriumból élt. A paraszti társadalom felszámolása nélkül nem lehet megérteni, hogy ma milyen problémákkal küzdünk. (...)  Így érthetjük meg, hogy milyen állapotban érte a rendszerváltás az országot, és hogy miről beszélünk, amikor a kommunizmus örökségéről beszélünk. Ezek a folyamatok, az akkori problémák máig, generációkon át húzódnak, ezért visszatetsző azt mondani, hogy harminc évvel a rendszerváltás után ne beszéljünk a kommunizmus örökségéről.

Szilvay Gergely: Így számolta fel a parasztságot a kommunizmus – interjú a NEB történészeivel - Mandiner

Ez bizony nem lesz ez nyájas óévi-újévi poszt. Nem mintha ünneprontó szeretnék lenni, csak a Mandineren Szilvay Gergely készített egy interjút Földváryné Kiss Réka és Horváth Gergely Krisztián történészekkel, akik felhívják a figyelmünket arra, hogy pontosan hatvan évvel ezelőtt kezdődött el a téeszesítés utolsó, befejező, erőszakos hulláma. Mint tudvalévő, számunkra, reformátusok számára (is) ez azt jelentette, hogy a kommunista diktatúra szétverte egyházunk társadalmi bázisát. Ez ugyebár egy szimpla történeti adat. Hatvan év. Igazán nem szoktam untatni a tisztelt Olvasót holmi személyes élményekkel, nem vagyok az a típus, aki magáról beszél. De most kivételt teszek. Mert ez a hatvan év az én életem, mint ahogyan sokunké is. Mondhatni, a téeszesítés és egyházunk szétverése életem legszemélyesebb történelmi alapélménye, amelyet ott, az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején a magyaralmási gyülekezetben és parókián átéltem. Persze, az akkori élményeknek a maradandó hatását csak később fogtam fel igazán, s ha magyarázatot kell adnom arra, hogy miért vagyok szinte zsigerileg jobboldali és konzervatív, s miért is rezzenek össze még ma is a kommunizmus szó hallatán. s miért is látom úgy mai európai keresztyénségünket, mint amelyet védeni kell, merthogy támadva van, akkor az okát valahol itt kell keresni.

Labdarúgó Zrt.

A Nemzeti Sport szokásához híven elkészítette posztonkénti rangsorát, amelynek eredményeként kialakult a labdarúgó NB I első 18 fordulójának álomcsapata.

Hárman a Fradiból, ketten a Vidiből – összeállt az ősz csapata – nemzetisport.hu

 

Álomcsapat álomjátékosának lenni biztosan megtisztelő lehet, hiszen az elismerést, hogy egy álomtizenegyben játszhatsz –még akkor is, ha csak képletesen- nem adják könnyen, azért keményen meg kell dolgozni, kérem szépen. Bizonyára a sportoló számára is visszajelzés egy ilyen csapatba bekerülni, tudni, hogy nem volt hiábavaló a sportba fektetett sok-sok munka, energia, idő. Minden elismerésem tehát azoknak a labdarúgóknak és sportolóknak, akik ilyen és ehhez hasonló álomcsapatok tagjai lehettek, mégis, hadd legyen savanyú egy kicsit a szám íze, leginkább azért, mert egy egyszerű szurkolónak meglehetősen nehéz eldöntenie, hogy sportolók küzdenek a pályán, vagy egy vállalkozás fizetett alkalmazottai?

Dózsa contra Jézus

Lackfi: Az biztos, hogy lobbiharc van, volt és lesz, én meg úgy figyelem ezt az egész kultúrkampfot, mint valami Shakespeare-drámát. Persze nem jó, ha beszólnak, ha elküldenek, ha az egzisztenciát érinti a dolog, az még durvább. Ebből a szempontból szerencsés vagyok. Elvagyok a munkámból, nem is akarok belefolyni ebbe. Szeretem azt mondani, amit gondolok. Párt- és oldalfüggetlenül. Ha valaki azt mondja, na, most már igazán fel kellene lázadni…
– Akkor ön azt mondja, nem kellene.
Lackfi: Dehogy. Nagyon tisztelem azokat, akik, ha jogos a dühük, hajigálják az utcakövet, csak az én életem nem erről szól. Én nem Dózsa György unokája vagyok. Számomra az a mérvadó, hogy Jézus a legnagyobb király lehetett volna, puccsal secpec hatalomra kerülhetett volna. Ehhez képest gyógyítgat, imádkozik, prédikál, prófétál, jön-megy, és úgy gondolja, ez a dolga. Végül meg is hal értünk. Lehet úgy gondolni, hogy a politikai csatázáshoz képest ez életműnek kevés. Vannak, akik azt mondják, rosszabb helyzetben vagyunk, mint anno a zsidóság Egyiptomban. Szerintem itt még nem tartunk. Történnek jó dolgok és vannak hatalmi túlkapások is. 

A gonosz birodalma? Lackfi János és Lovasi András szelíd vitája a magyar közállapotokról - valaszonline.hu

Oldalak