"Petőfi Sándor mégiscsak zászló"

A piros-fehér-zöld zászló és a koronás címer vitathatatlanul a magyarság legfontosabb jelképe. Az 1848. március 23-án elfogadott XXI. törvénycikk tette kötelezővé a nemzeti lobogó használatát az összes közintézmény és magyar hajók esetében. Aztán 2014 decemberében az Országgyűlés március 16-át nyilvánította a magyar zászló és címer napjává.

A magyar zászló erőt, hűséget és reményt jelent - 24.hu

Hétköznapjainkból hiányzik a zászló. Csak ünnepnapokon lobog. Akkor is főleg közterületeken. Nem lobog házaink falán, mint Amerika hatalmas kontinensén. A Kárpát-medencében akkor lobog, ha nagyjainkra emlékezünk. Mert súlya van zászlónknak. Hétköznap a lelkemben vannak csíkok: a piros, mint elszántság; a fehér, mint vágyott tisztaság; a zöld, mint elkötelezettség. Szemmel nem láthatóak a lobogó színei, de jelen vannak. E három dolog (elszántság, tisztaság, elkötelezettség) megerősödik böjt havában.

Hol van a gyerek helye?

Minden bizonnyal az elmúlt napok egyik legnézettebb videója volt a BBC műsorából származó interjúrészlet. Robert Kelly Korea-szakértő Skype-on keresztül jelentkezett be az adásba, két kisgyermeke azonban kissé átírta a koreográfiát. Először a kislánya nyitott rá, utána egy bébikompon begurult a kisfia, majd megjelent a felesége, aki eszeveszett tempóban próbálta kivonszolni a szobából az interjút megzavaró csemetéit. A videónak a paródiáját is elkészítették egyébként az egyik brüsszeli rádióban.

Amikor beleszól a család – hvg.hu

Néhány napja annak, hogy kikerült egy videó a világhálóra, amiben egy televíziós szakértő – noná, hogy BBC és angol nyelvű, különben nehezen vitte volna át az inger- és nyelvi küszöböt – miközben kommentálta a Koreai-félsziget déli államának eseményeit, gyermekei, egy billegően jókedvű óvodás kislány és görgős járókájában utána guruló fiú testvérkéje belépett az élő adásba. A profi kommentátor-apukát a történés kizökkentette szerepéből és gyorsan meaculpázott munkaadójánál a történetek miatt.
Mára kiderült, hogy a BBC illetékesei nemhogy zokon vették volna a történetet, hanem a tüsténkedő apukától engedélyt kértek, hogy a videót megoszthassák. Ekkortól lett az egyik legtöbbet látott és lájkolt spot az internet világában.

Kultúrára rendelve

Mindent megnézhettem, a szüleim egyetlen filmről küldtek ki, az 1984-ről. Azt mondták, ez tabu, jobb, ha nem látom, ha nem beszélek, ha egyáltalán nem is tudok róla. Miután átköltöztünk Magyarországra, az egyik első könyv, amelyet megvettem magamnak, Orwell regénye volt, ami meghatározó élményt jelentett. Az 1984 nem egyszerűen disztópia. Orwell olyasmiről írt, amiről előtte talán még senki: hogy a nyelv átalakításával hogyan lehet megváltoztatni a valóságot. Felfedezte az emberben rejlő irracionalitást, rájött, hogy az emberi agy képes saját magát korlátok közé szorítani. És ebből a szempontból látnokinak bizonyult. Sokáig hitte az emberiség, hogy a tények valóban tények, Orwell volt az első, aki megmutatta, hogy ez nem mindig van így. És a világ jelenleg éppen ebbe az irányba halad. Az, hogy ma akár egy olyan egyszerű dolgot is tagadhatunk, mint hogy a védőoltás megóv a betegségektől, Orwell igazát bizonyítja. A valóság átalakítása pedig politikailag is könnyedén és hatásosan alkalmazható. Nem véletlen, hogy az 1984 víziójának valóságát újra kezdjük felfedezni magunk körül.

 „A politikusok pótolhatók, Arany János nem” mno.hu

Menyus és az időgép

– Alapvetően kíváncsi ember vagyok. Érdekel a világ, amelyben élünk, mert elképesztőnek tartom, hogy létezik, és hogy ennek részeként én is létezek. Sosem tartottam magától értetődőnek, hogy egyszer csak megjelentem, mint egy alma a fán.    

„Ez a világ egyelőre megfelel” - mno-hu

„A világ olyan valószínűtlen,
Az álom én vagyok,
Olyan jövôkbe nézek,
Amiket sosem láthatok,
Nem vagyok a rabja, csak egy darabja,
Agyamban az élet programja...”

Európa Kiadó-Popzene - zeneszöveg.hu

Időnként érdemes odafigyelni olyan emberekre, akik esetleg nem keresztyének, nem konzervatívak (Isten, haza, család...), akikből hiányzik mindenféle kispolgári attitűd, akiket inkább nagy- mint kis ívben kerülünk ki az utcán, akik a föld alól (underground) vagy éppen más dimenzióból, kozmoszon túli világból, „időn túli tájak”-ról érkeztek közénk... Érdemes odafigyelni, hogyan élnek, mit gondolnak, mit mondanak, énekelnek, esetleg ordítanak a világról, az életről, s egy kicsit rólunk is... Igen, szerintem érdemes meghallgatni pl. Menyhárt Jenőt, Menyust, az URH és az Európa Kiadó zenészét, dalszövegíróját, greenpeace-aktivistát, írót, orvosbiológiai kutatóintézeti gyakornokot, életművészt...

 

Más tér

A Google több mint 60 művészt kért fel, hogy kísérletezzenek a Tilt Brush-sal.
A Google révén műalkotások születnek a Tilt Brush-sal - VRodo

Az új technikai fejlődés okozta nemzedéki konfliktusok egyik legfőbb forrása, hogy a digitális technológia igazi csodái csupán azok számára hozzáférhetőek és érthetőek, akik használni tudják azt. Egy okostelefonnal lehet telefonálni is, de tulajdonképpen egy mai használó számára rengeteg eszközt helyettesíthet, a komolyabb gépekről és programokról nem is szólva. Észrevétlenül vesz körül bennünket mindennapjainkban az a sokat szidott digitális világ, segíti munkánkat, eligazodásunkat, meggyorsítja azt, amivel régen órákat, napokat elpepecseltünk. De a legtöbben még mindig borzongva gondolnak arra, milyen is a párhuzamosan jelen lévő virtuális világ. Az idősebbek a fogalmat hallva többnyire öldöklős játékokra és ámokfutóvá vált fiatalokra asszociálnak. Pedig a virtuális valóság ma már új lehetőségeket nyitott meg a tudományban éppúgy, mint a művészetekben.

A kereszténység egyszerre áldozat és bűnbak

Aktív és passzív élet! Amint az életrevaló legény hívja a táncba a lányt, ugyanúgy Jézus is bátran megszólítja a tanítványait és hívja őket: „Gyertek emberek halászává teszlek titeket!” A fiatalok ott hagyják a halászhálót, a bankot (vámasztalt), mindent és az ekeszarvára téve a kezüket mennek, hátra sem néznek! Sajnos a mai Egyház inkább a sarokban ülő, petrezselymet áruló vénleányhoz hasonlít, aki várja, hogy jöjjön fehér lovon a szent, jólfésült keresztény, aki áhítattal hallgatja az ő panaszait, amiért oly kevesen kérik őt fel táncra!

Adná az Isten, hogy betöltsön Jézus Krisztus bátorsága, dinamizmusa, hogy merjük az evangélium örömével megszólítani a fiatalokat, ne a botrányoktól féljünk, hanem Istenben bízzunk! Higgyünk a mindmáig munkálkodó élet Urában!

Böjte Csaba: A mai Egyház a sarokban ülő, petrezselymet áruló vénleányhoz hasonlít - Magyar Kurír

Minden tiszteletem Böjte Csabáé, aki egyike azoknak a keresztényeknek, akik ki tudtak törni a szorosan vett egyháziasság viszonylagosan zárt világából, s tevékenysége társadalmi szintű elismerést tudott kivívni. Most mégis vitatkozni szeretnék vele, mert erőteljes szavakkal közölt véleménye nem egyedi, sőt régtől fogva nagyon is ismerős. Böjte Csaba itt egy, a mi református köreinkben is ismert önostorozó életérzést oszt meg az olvasókkal. Eszerint a kereszténység az oka annak, hogy nem tudja megszólítani a társadalmat. Magyarán az baj, hogy a kereszténység nem tudott megfelelően reagálni azokra a társadalmi folyamatokra melynek eredményeként nyomasztó kisebbségbe került, s az elegyháziatlanodás soha nem látott méreteket öltött. De vajon valóban úgy van-e, hogy egyes egyedül a keresztyénség a hibás valaha volt jelenlétének és befolyásának elvesztéséért? Én nem így látom. Sőt, azt gondolom, hogy néha a felesleges és indokolatlan bűntudat csak tovább bénítja az amúgy is legyengült kereszténységet.

Egyházi iskola - minek az?

Habár 2010 óta ugrásszerűen megnőtt az egyházi iskolák, így az ezekbe járó gyerekek száma, mégis egyre kevesebb fiatal tartja magát vallásosnak. Be kell tehát látnunk, tévedtünk, amikor annak idején azt írtuk, az egyházi iskolákban vallásos gyerekeket nevelnek. A valóság inkább az, hogy csak próbálkoznak, de hosszú távon gyakorlatilag sikertelenül, sőt, egyre romló hatékonysággal.

Pontosabban, ha a pillanatnyi helyzetet nézzük, igazunk volt: az egyházi iskolákban valóban a keresztény hitre nevelik a gondjaikra bízott gyerekeket, aztán, ahogy ezek a gyerekek kilépnek az iskolából, a vallásos érzület és a templomba járás úgy elmúlik, mintha sosem lett volna. Legalább is ez derül ki a Magyar Ifjúság 2016 kutatásból, aminek az egyik fejezete a vallásossággal foglalkozik.

divany.hu - Több egyházi iskolás, kevesebb vallásos fiatal

Apai nagyszüleim mindketten egyházi iskolába jártak a két háború közti időszakban. Az ő elmesélésükből ismerem a következő történetet. Hittanórán történt, hogy a tanár feleltette a diákot. A diák helyesen és pontosan felelt. Jelest kapott. A felelet végén a tanár megkérdezte a diáktól: "Hiszed, amit elmondtál?" A diák bátran válaszolt: "Nem." A tanár értékelte az őszinteséget és elmondta, a hittanórán tudást, ismeretet tud átadni, hitet nem.

Bűntenger és tükör

Kommandósok fogták el azokat a szegedi betörőket, akik még tavaly loptak el egy széfet egy kisteleki cég irodájából. Valószínűleg fülest kaptak, ezért bontották ki a falat és vitték el a széfet, benne 50 millió forinttal és 800 darab éles lőszerrel.

Talicskával tolták el az 50 milliós páncélt a kisteleki falbontó betörők - hvg.hu

Nem megkerülve a kérdését tájékoztatom, hogy a Kormánynak valóban van tudomás a arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal. Hogy pontosan hol történik vagy történt ilyesmire, arról nem árult el részleteket a miniszter.

A kormány is tudja, hogy maffia árulta a magyar állampolgárságot - index.hu

Böjti idő és hüledezés

Kolbászfalatozás március 9-én

Lehet – szabad böjti időben kolbászt enni? Igen, döntötte el 1522-ben Ulrich Zwingli. Mert a hit szabadság.
Az élet cselekvési szabadsága – Neue Zürcher Zeitung

A botrány március 9-én tört ki. Böjti időben. A zürichi nyomdász, Christoph Froschauer házában felkockáztak két egész füstölt kolbászt. Felkockázták, kiosztották, és a jelenlévők bizony nem nézték a böjti időt, hanem befalatozták. Mégpedig csakazértis! Hogy megmutassák! Zwingli Ulrich ugyan nem kért a füstölt kolbászból, de jelen volt a nevezetes alkalmon. Az Úr 1522. esztendejét írjuk.

Vizitdíj

Az önrész azért annyira elterjedt és bevett, mert három fontos funkciója van: növeli a bevételt, szűkíti a legkevésbé valóságos, mert a fizetési kötelezettséget a legcsekélyebb mértékben sem elviselő keresletet, és személyessé, közvetlenné teszi a polgárok részvételét a finanszírozásban, megerősíti a polgárok fogyasztói öntudatát, azt a tudatot, hogy a közszolgáltatásokat nem kegyként kapják a hatalomtól, hanem az jár nekik, ott az ő pénzüket költik jó vagy rossz hatékonysággal, takarékosan vagy pazarlón. 

A vizitdíj ellen szavazott? Nyugodtan érezze magát átverve! hvg.hu/gazdasag

Oldalak