Plébániai unió

Plébániai unió. Szokni kell még az elnevezést, ami nem is teljesen hivatalos, inkább a nép számára érthetőbb leképezése annak a papi életközösségnek – insolidum megbízás, avagy egyetemleges megbízás a pontos neve –, amelyet július 1-től indít el Varga László megyéspüspök három kaposvári egyházmegyei klerikussal: Kisiván Csaba (a nyitóképen jobbra) és Vörös Péter (a nyitóképen balra) plébániai kormányzók mellé a papszentelés előtt álló Antal Zsolt diakónus csatlakozik, hogy egyazon helyszínen élve, egymást segítve lássák el egyszerre 14 egyházközség szolgálatát.

A PAPOK NEM MAGÁNYOS SZUPERHŐSÖK - szemlelek.net

A Kaposvári Egyházmegyében, egészen pontosan Kaposvár Donner nevű városrészében július 1-től két katolikus lelkipásztor és egy leendő pap egy új közösségi modellt indít el kísérleti jelleggel. Ennek a modellnek a közérthető neve a plébániai unió, de valójában az egymással közösségben levő egyházi szolgák egyetemleges megbízásáról kell beszélni. A plébániai unió „olyan egyenrangú klerikusok együttműködését jelenti, akik megosztják egymás között a feladatok felelősségét – idősgondozás, családpasztoráció, fiatalokkal való foglalkozás stb. -, noha mindenki mindenből kiveszi a részét. Egyazon helyre szervezni több egyházközség ellátását azzal a gazdasági és személyügyi előnnyel is jár, hogy csupán egyetlen plébániai személyzetet, infrastruktúrát kell fenntartani, ott azonban a koncentráltság miatt minőségibb munkát tudnak végezni a világi munkatársak az adminisztráció, a pénzügyek kezelése, az irodai szolgálat terén egyaránt. Fontos kiemelni, hogy a falvakban megmaradnak a plébániák a közösségi élet színtereiként.”

Bálint György

“-Miért nem beszéltél arról, hogy két haláltábort is túléltél?
-Mert én magam is szégyelltem, hogy ilyet tettek velem és sok más emberrel!
-Hogyan sikerült túlélned Gunskirchent és Mauthausent, Gyuri Bácsi?
-Tudod, a megsemmisítőtáborban, a barakkunk mellett találtam egy pici babcsírát. Azt a növényt gondoztam, ahogy tudtam. Egyszer meg is mondtam neki, hogy ezt a borzalmat együtt éljük túl... vagy egyszerre veszünk el...”   

Vujity Tvrtko  riport  

Tudósok hite

Csermely Péter (Budapest, 1958. október 7. –) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára. 2008 és 2010 között a Sólyom László köztársasági elnök által életre hívott Bölcsek Tanácsának tagja volt.  Csermely Péter (biokémikus) - wikipedia.org

Roska Botond (1969. december 17. –) magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a bázeli Institute of Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója. A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője.  Roska Botond - wikipedia.org

Freund Tamás (Zirc, 1959. június 14. – ) Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től pedig élettudományi alelnöke. A biológiai tudomány doktora, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa.  Freund Tamás - wikipedia.org

Gesztus dolga

„Szeretné, hogy mielőbb eljöjjön az az idő, amikor a magyarok teljesen egyenrangú tagjai lehetnek Szlovákiának - jegyezte meg a szlovák kormányfő.”

Kolek Zsolt, Pomichal Krisztián: Orbán-Matovič-találkozó: Lehetetlen, hogy ugyanazt gondoljuk Trianonról. A magyaroknak együtt kell élni egy történelmi igazságtalansággal – ma7.sk, 2020. június 12.

 

„A gesztusok lehetőséget adnak arra, hogy az emberek befolyásolni tudják a kommunikáció folyamatát.” – mondja a wiki. Elcsépelt, de annál keserűbb tapasztalat, hogy ennek ellenére egyre kevésbé élünk velük. Pontosabban a pozitív gesztusokkal. Pedig a legegyszerűbb eszközei annak, hogy a mindennapokat elviselhetőbbé, szebbé, jobbá tegyük. A wikipédia szócikk eleje természetesen nem viszi át az értelmet – a testbeszédről ír. Hétköznapi szóhasználatban viszont gesztus alatt a figyelmességet értjük. Apró gesztus = kedves figyelmesség. Ami megnyilvánulhat testbeszédben, egy mosolyban, vagy egy mondatba sűrítve is.

Az erkölcs manipulációja

"Your daddy changed the world # Gianna Floyd". Fotó: Pexels

A rasszizmus elleni tüntetések, valamint az egyetemi világ, a kultúra, a gazdaság szereplőinek hozzájuk felzárkózó áradata kapcsán felmerül a kérdés: hogy lehet embereket ennyire behülyíteni? Mert az egy dolog, hogy ez a nyugati világot már-már behálózó tiltakozáshullám szervezve és támogatva van. Ez azért átjön. De hiába is van bármiféle komoly hatalom mögötte, ha emberek tízezrei spontán módon nem reagálnának rá. De reagálnak. Valamiért a rasszizmus-témával embereket el lehet érni. Miért is? Nagyon is könnyen el tudom képzelni, hogy emberek sokasága őszinte erkölcsi felháborodásában csatlakozik a tüntetőkhöz. Tiltakozik a hatalom, az elnyomás, az igazságtalanság, a kizsákmányolás ellen. Sőt, meg van róla győződve, hogy a világ megváltozott.

Az árral szemben

Az Audi a videó leírása szerint egy olyan aluljáróba hajtott be szerdán, amit a nagy csapadék miatt le kellett zárni, mert felgyűlt benne a víz. Az egyik kommentelő felrótta az illetékeseknek, hogy amikor átépítették az aluljárót, nem oldották meg az esővíz elvezetését. A süllyedés után még az látható a videón, hogy az Audit a saját maga által keltett hullámok dobálják. Bár az autó állapotáról nem közöltek hírt, a Totalcar cikke szerint egy ilyen esetben nem is kérdés, hogy nagy lesz a baj, főleg, hogy még a vízben úszó autóban is taposták a gázt.

Belehajtott egy lezárt aluljáróba egy Audi, elsüllyedt - index.hu

 

Nagyon egyszerű, tanulságos kis történetnek tűnik: ha valaki egy vízzel teli és e miatt lezárt aluljáróba hajt be, bizony elsüllyed - autójával együtt. Fogalmazhatnánk úgy is: az árral szemben nem lehet haladni. Pedig, sokan és sokszor megpróbálják. Sőt, elismerően szoktunk fogalmazni, ha ilyen próbálkozásokról hallunk. Mert úgy érezzük: aki össze tudja szedni minden erejét, akit fűt a csak azért is elhatározása, aki elég bátor ahhoz, hogy neki menjen a nála nagyobb erőnek, az megérdemli az elismerést.

Búcsúzunk

 

 

Gyönyörű beszéddel búcsúzott Pannonhalmától a bencés diák – 777blog.hu

"Boldog aki nem éri meg"

A kétméteres gelsenkircheni Lenin-szobrot már márciusban átadták volna, de a pandémia közbeszólt. (...) A 2,5 méteres, öntöttvas Lenin-figurát, melyet még az 1930-as években készítettek a Szovjetunióban, s amelyet a marxista- leninista párt (MLPD) egy cseh várostól vett meg ismeretlen összegért – szombaton avatják fel azon a helyszínen, ahol azt a szélsőséges szervezet elképzelte. (...) Az építésügyi hatóság hivatkozott a városkép védelmére és a szoborral azonos telken álló épület műemléki védettségére is. Tiltakoztak a nyugat-gelsenkircheni helyi képviselők is, szerintük a kommunistavezér Lenin az erőszak, az elnyomás, a terror és a szörnyű emberi szenvedés megtestesítője. Észak-Rajna-Vesztfália Közigazgatási Felső Bírósága azonban jóváhagyta a szobor felállítását. 

Kétméteres Lenin-szobrot avatnak Németországban mandiner

Terelés

... antirasszista és kapitalizmus-kritikus tiltakozók valójában ágyútöltelékek egy olyan küzdelemben, ahol legkevésbé sem a fekete melósok életminősége számít. Egyik oldalon vannak a jelenlegi adminisztráció támogatói, akik a saját extraprofitjukat féltik mondjuk a német vagy japán autóipari konkurenciától, a kínai dömpingárutól. A másik oldalon pedig azok, akik felpörgetnék a kaszinókapitalizmust: végleg kiszöktetnék profitjukat a nemzetállam keretei közül. (…) A gettókért a rasszizmus felel, s nem az obszcén mértékű kapzsiság, nem a vadnyugati kaszinókapitalizmus, amelyet a Wall Street üzemeltet.” Térdepelt ugyanez a tömeg a TTIP vagy a spekulatív tőkemozgások ellen? 

 Schiffer András: Progresszív tálibok, avagy a profit számít, nem az emberélet valaszonline.

Tábor helyett

Az Elnökségi Tanács kéri, hogy a tervezett nyári táborokat, konferenciákat, találkozókat a – testület korábbi útmutatásai értelmében – ne szervezzék meg!

Nyissák meg a templomokat vidéken! - refdunantul.hu

Nem tudom, volt-e olyan év az életemben – mondjuk 5 éves koromtól kezdve – amikor nem voltam nyári táborban. Talán egy-kettő... Gyermekként még inkább rejtőzködve, titokban, akkor így mondták, hogy „csendeshéten”, később egyre hangosabb és nyilvánosabb táborokban... Teológus koromban segítőként, „smasszerként”, később pedig, mikor már lelkész lettem, táborvezetőként. Az utóbbi 15 évben én szerveztem az Őrségi Egyházmegye ún. „kistáborait”, amelyeket – szemben a fenyvesi, kerületi „nagytáborral” – mindig máshol tartottunk. Így „belaktuk” és bejártuk az Őrséget, a Káli-medencét, a Bakonyt, a Vértest, a Kőszegi hegységet, többek között... Az ismert okok miatt az idén nálunk sem lesz táborozás. Pedig most szűkebb „pátriám”, Kemenesalja következett volna...

Oldalak