A katalán történelmi példabeszédről

Mindkét esetben az a kérdés, hogy a katalán identitás alárendelődik-e egy összspanyol identitásnak.

(...)

...külföldről senki sem nyilatkozott úgy, hogy érvényesnek tekinti a népszavazást, és már alig várja, hogy felvehesse a diplomáciai kapcsolatot a független Katalóniával. Ráadásul, ha egy kisebbség több jogot harcol ki magának, akkor abból erőt merít Európa többi kisebbsége is.

Mi lesz veled, Katalónia? - origo.hu

Vannak helyzetek, amikor a történelem elég brutálisan és nyersen megmutatja önmaga valódi természetét. Ez most ilyen. A katalánok függetlenedni szeretnének, a spanyolok nem engedik, az uralkodó, amúgy melldöngetően értékalapú demokratikus közvélemény hallgat. Borítékolható, hogy a katalán kiválásból nem lesz semmi, szerencsés esetben lesz majd valamiféle megállapodás. S hiába gondolja most úgy az istenadta katalán nép többsége, hogy az egész csak úgymond szavazási kérdés, a demokráciának nevezett berendezkedés végrehajtásának ügye, ha egyszer a közvetlen összspanyol érdek és a nemzetközi hatalmi konstelláció a függetlenedési törekvéseket nem támogatja. A történet nagyon tanulságos, mondhatnám példabeszéd, mert lényegében megmutatja, hogy az amúgy békésre sminkelt történelmi csendéletek mögött valójában mindig az erők valamiféle egyensúlya és kiegyezése áll. De vannak pillanatok, amikor a nyers erő nem bírja elrejteni magát semmilyen erkölcsileg magasztos ideológiába, s ilyenkor a demokráciába világában is beáll a kognitív disszonancia, érték és valóság konfliktusa, s kiderül az igazság: csak az erő számít. Az összes többi csak moralizáló szépelgés. Amivel nem azt akarom mondani, hogy a katalánoknak feltétlenül igaza van.

Kiállni az emberségért

Az elmúlt napokban drámai képet kaphattunk arról, hogy az idegenellenesség, a félreértések és indulatok elhatalmasodása hová vezet: olyan társadalommá lettünk, amelyben az előbbi értékeket bármikor felválthatja az ismeretlentől való félelemből fakadó agresszió, ahol a vitás helyzeteket bicskával, téglával oldják meg az egyébként békés állampolgárok.” (…)
Az aláírók az őcsényi hisztériára utalnak, amikor a megvadított lakók halálosan megfenyegették a helyi polgármestert, amiért néhány, legálisan Magyarországon tartózkodó menekült családot szállásolt volna el panziójában. Az eset után Orbán Viktor jóváhagyta az őcsényiek által elkövetett bűncselekményeket, Erdő Péter bíborosnak pedig meglepő módon semmi sem jutott eszébe a történtekkel kapcsolatban.

Az emberségért állt ki a váci püspök, Veiszer Alinda és több híresség - mno.hu

Olvasom, hogy jeles személyiségek, Veiszer Alinda, Hajós András, Gundel Takács Gábor, Beér Miklós váci püspök és Gégény István hitoktató petíciót indított az emberségért, egész pontosan „olyan országért, ahol a nézeteltéréseket a párbeszéd, a jog és a felebaráti szeretet szellemében igyekszünk megoldani”. Értem. 

"...népem és hazám szolgálatáért..."

Az aradi vértanúk nem tizenhárman voltak, hanem tizenhatan. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevői közül ugyanis egyet már korábban, kettőt pedig a tizenhármak kivégzése után ítéltek halálra az osztrák hatóságok. Lett volna egy további is, de az elborult elméjű tizenhetediket az osztrákok nem végezték ki, inkább csak meghalni hagyták.

Tizenhatan voltak az aradi vértanúk - origo.hu

Számok ide vagy oda, október hatodika, az október hatodika: kivégzett mártírok hosszú sora. 1+13+2+1...

Alap, hogy október 6. = 13-mal. Ezen a napon Aradon ennyien fizettek életükkel a hazáért. Viszont előtte és utána is hullott még vér a szabadság(harc) miatt. Vannak a név szerint ismert halálraítéltek, és vannak a névtelenek, akik szintén nagy árat fizettek. Ezerszámra voltak háromba tört pengéjű kardok, melyekből néhány összekovácsoltatott újra. Ott lógnak nappalikban, dolgozó szobákban ma is. Emléknél többek: hagyatékok, belső tartás merevítői. Hüvelyéből kihúzva látszanak a penge hegek, melyek harcra alkalmatlanná teszik a szabadság ereklyéjét. A kor is elhaladt feledte: senki nem indul karddal harcba ma. Mégsem vetik sutba, hanem generációk óta őrzik a családok.

Fantomok és félelmek

Én most nem keresek hivatkozási alapot, hanem beszélni szeretnék valamiről, ami nem jó. A fantomról és a gyűlöletről. Arról a fantomról, ami gyűlöletet szül, ami aztán szétrobbantja az emberi közösségeket.
„Gyűlöleteink a ranglétrán elfoglalt helyünket tükrözik”, mondja Nicolas Gómez Dávila kolumbiai különc és gondolkodó, aki a 20. század utolsó nagy reakciósa maradt. Tudatosan vállalta ezt a jelzőt szemben a felvilágosodás doktrínájával, hiszen „a reakciós – a felvilágosodással vitatkozva - nem az egyetemes elvek létezését tagadja, hanem azt, hogy a felvilágosodás által hirdetett elvek ezek részei lennének”.

Bicskakikelet

Mit lehet tenni? 1. A politikusok felelősen bánnak a kimondott szóval, a felkeltett érzelmekkel. 2. Nem hiszünk el mindent fenntartás nélkül. Nem hagyjuk, hogy felhasználjanak, manipuláljanak minket. Elgondolkodunk azon, hogy amit hallunk, igaz-e. Ki és miért mondta? Más mit gondol? Akiről azt állítják, hogy ezt és ezt mondta, az valóban mondta? Sorosnak semmiben sincs igaza? Orbánnak semmiben sincs igaza? Minden migráns terrorista és csecsemőgyilkos? Brüsszelben mindenki az ördög cimborája? Minden gazdag tolvaj?  Az első feltételben csak reménykedhetünk. Az utóbbi rajtunk áll. Talán az őcsényi történések kijózanítóak. Nem, az nem lehet, hogy ennyire kiszolgáltassuk magunkat annak, amit próbálnak velünk elhitetni a hatalomért folyó harcban!  Tegyük el azt a bicskát! Vegyük elő a józan eszünket! 

  Bicskaforradalom?  szemlelek.blog.hu

Járni tanulok például...

"Járni tanulok például. A műtétek után hónapokig nem tudtam, most is csak úgy-ahogy. Próbálgatom, hogyan működik a testem, meg egyáltalán mi az, ami működik" - mondta a nemzet színésze, és azt is elárulta, hogy testi hibával született, angolkóros volt az egyik lába, emiatt sokáig az is kétséges volt, hogy egyáltalán tud-e majd járni, ha felnő.

Először beszélt állapotáról Cserhalmi György - inforadio.hu

Mondja Cserhalmi György. Kicsit hetykén, ironikusan, játékosan, új-és meglepetésszerűen, de mégis elgondolkodtatóan – ahogy egy zseniális színésztől szinte el is várja az ember... Mintha ez – a járni tanulás – csak egy lenne egy gyógyulófélben lévő beteg napi elfoglaltsága, tennivalói, feladatai között... Mintha ez olyan egyszerű lenne... Egy ösztönszerű, automatikus biológiai mechanizmus... Amire már egy egyéves gyermek is képes... Amin gondolkodni sem kell... -normál esetben... Mint a lélegzésen vagy az evésen... Csak menni...

 

Titkosan a titkoson

...kétség nélkül állíthatjuk, hogy a világban látható minden változás Isten kezében titkos munkálkodása folytán történik. Sőt, annak, amit Isten elrendelt, be kell következnie, de nem úgy, hogy feltétlenül, természetéből adódóan szükségszerűnek tűnjön.
Institutio 1.16.9.

Egyik este kisfiammal a véletlenről beszélgettünk. Én már tapasztalatok birtokában mondhattam neki azt, hogy véletlen nincsen, mert minden Isten akaratától függ. Ez a mély református-kálvinista meggyőződés mintegy ismertetőjegyünkké vált. Sokan keverik a predesztináció, azaz eleve elrendelés fogalmával, ami valójában a kettős kiválasztás tana, és nem a hétköznapi életünkre, hanem üdvösségünkre vonatkozik. Nyilván ily módon összefügg teljes életünkkel, nem elválasztható tőle. Ugyanakkor több mint négy évtized élettapasztalata után az ember nagy meggyőződéssel mondhatja, hogy visszatekintve igenis az Úr Isten rendezte az ember útjait, kijelölt pályákat, rendezett, segített. Gondoskodott.

Kimerültek a keresztyénség társadalomformáló tartalékai?

Nincs tehát többé Európa? A magyar kormányzati beszédekben még tartja magát Belloc tézise. A nyugati realitásokkal szembesülve azonban adódik az a következtetés, hogy ami Európából még megmaradt, az Közép-Európában van meg (esetleg keletebbre).

Csakhogy a valóság az, hogy a kereszténység társadalomformáló tartalékai itt is kimerültek, tömeges megújulásnak semmi nyoma; mindezen semmilyen politikai erőlködés nem segít. Sőt, alkalmasint csak ront.

Szemben az iszlámmal: ez már nem a keresztény Európa - valasz.hu

Nagyon izgalmas eszmefuttatás jelent meg a valasz.hu-n Balázs Zoltán tollából. Az írás valójában viaskodás azzal az ismert kérdéssel, hogy az iszlám megjelenése által előállt kontextusban miként is lehetne megfogalmazni az európai identitást. A szerző szerint két elbeszélés van. Az egyiknek az alapja a keresztyén Európa ideája, az a hit, hogy keresztyénség nélkül Európa nem létezhet, míg a másiké a keresztyénség utáni, szekuláris Európa eszméje. Balázs Zoltán úgy véli, hogy az európai elbeszélés-versenyek sorsa eldőlt, a keresztyénség elvesztette társadalomformáló képességét. Ám ebből szerinte nem Európa összeomlása következik, mert a szekularizációnak komoly erőtartalékai vannak. Mint állítja, „történelmi tévedés” és „politikai hiba” lenne az iszlám okozta kihívás közepette azt feltételezni, hogy a keresztyénség összeomlásával maga Európa került veszélybe, merthogy a szekuláris Európa erőtlen. Szerinte a keresztyén Európának nincs esélye, az iszlámmal szemben csak a szekuláris Európa veheti fel a versenyt, ám a küzdelem végkimenetele kérdéses.

Köszönjük, Ukrajna?

Egyhangúlag elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt. Közösen szólították fel Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak.

Itt egy ügy, amelyben minden parlamenti párt egyetért - hvg.hu

Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban– jelentette ki Szijjártó Péter kedden az MTI-nek, miután Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az új oktatási törvényt. Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben – mondta a magyar diplomácia vezetője (…) 

Szijjártó Ukrajnának: Ez fájni fog! - index.hu

 

(Szijjártó Péter külügyminiszter) Elmondása szerint a döntés azért is különösen barátságtalan, mert az utóbbi hónapokban többször világossá tette Budapest az ukrán vezetők számára, hogy a módosítás a magyar érdekekkel súlyosan ellentétes, mégis meghozta Kijev, annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából.

Szijjártó szerint Ukrajna hátba szúrta Magyarországot - hvg.hu 

 

A határon túli magyarság életével kapcsolatban a közelmúltban két olyan esemény is történt, amely felborzolta nemcsak a határon túl élők, hanem a velük szimpatizáló anyaországbeliek kedélyeit is. Mind ukrán nyelvtörvénnyel, mind pedig a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziummal kapcsolatban elég éles és határozott véleményt nyilvánított a magyar külügyminisztérium, a magyar parlamenti pártok pedig – minő meglepő- ötpárti határozatban ítélték el az ukrán nyelvtörvényt. 

Ki vele!

Minden követ igyekeznek megmozgatni a Balatonnál, mert nem akarnak zajvédő falat a vasúthoz. A zaj szerintük nem zavaró, viszont a fal eltüntetné a panorámát.

Tiltakoznak a zajvédő fal miatt a fonyódiak - kapos.hu

Oldalak