A boldogság: egy döntés?

„Persze vannak problémáink. De a viszonylagos jólét megengedi, hogy boldogan éljünk. Ez egy döntés. Mivel megvan rá a lehetőségünk, a boldogságot választjuk.”

Egy ország, ahol senki sem panaszkodik - Origo.hu


 

Az idézett cikkben Costa Ricáról ír a szerző, aki magyarként fél évet élt ebben - a Happy Planet Index felmérése szerint a világ legboldogabb országaként minősített - kis közép-amerikai államban. A minősítés egyébként nem a GDP-n vagy az általános életszínvonalon, hanem alapvetően az ország lakosainak elégedettségén és élethosszán alapszik. Érdekes a rangsor, amelyben Albánia sokkal boldogabb, mint az Egyesült Királyság, és pl. Luxemburg az utolsó előtti a felmért 140 országból. Magyarország a 69.

 

Találkozások és tanulások

Velem minden a legnagyobb rendben, remélem önnel is.

Levélrészlet – hivatkozás. nélkül.

Évenként járok Németországba egy jól bejáratott konferenciára, amely a nyelvi visszarázódáson túl több jót is kínál. Mindenekelőtt, hogy egy hétig napi tíz órában intenzíven foglalkozunk egy-egy bibliai szöveggel. A központi előadást csoportbeszélgetések és feedbackek követik. A mindennapok darálójában taposó gyülekezeti lelkésznek egy nagyszerű alkalom, hogy újra megerősítse a teológia lelkészi munkában való jelenlétének fontosságát és a bibliai szövegek eredeti nyelven való tanulmányozásának igényességét. Nem mondom, hogy mindig magasröptűek az előadások. Néha kimondottan ingerlő, hogy a félévszázaddal korábbi történet és szövegkritikai iskolák hatása alól nem tudnak szabadulni. Üdítő, ha néhány régi vágású professzor kerül az előadók közé, akik nemcsak idéznek tekintélyeket, hanem elolvassák a szöveget a maga helyén és értelmével.

Így utaztunk

„Amikor még nem voltam stúdiótag, arról álmodoztam, hogy jobb filmeket fogok csinálni, mint Walt Disney. Miután bekerültem, jobb filmeket szerettem volna csinálni, mint Dargay Attila. Egy kis idő múlva egyszerűen csak meg szerettem volna érni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi célomat sikerült elérnem…” – jegyezte meg 1999-ben Nepp. 

  Elhunyt Nepp József mno.hu/film

Egy másik riportjában (nem pontosan idézem) hallottam, hogy csak egy kis ideig akart másoknak tetszeni, de hamar rájött, hogy olyan filmeket készít, ami neki tetszik. Talán éppen ezért tetszett másoknak is. Nem mindenkinek és nem minden. De sokaknak. Nekem is. 

Egy hang voltam az Isten énekében...

Megtelt a felsőőri református templom október 7-én szombaton a debreceni református kollégium kórusának, a Kántusnak és a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium régi kórustagjaiból szerveződött Psalterium Hungaricum Kórusának a koncertjére, melynek méltó kiegészítéseként a Gúthy László,felsőőőri református tiszteletes által szervezett egyesített őrségi református kórus is fellépett. A két magyarországi kórus a reformáció 500. éves évfordulója alkalmából szervezett kárpát-medencei koncertsorozat részeként, a bécsi Magyar Nagykövetség és a bécsi Collegium Hungaricum szervezésében látogatott Felsőőrre. 

Nagysikerű kóruskoncert Felsőőrön - volksgruppen.orf.at

Testben az őrségi egyesített kórusban, lélekben, fiatalon, tizenöthathét évesen viszont a Kántusban álltam... Láttam és hallottam, ahogy a fiatalember együtt énekel a többi, számára már ismeretlen ifjú kórustaggal, lelkesen, szépen, figyelve Berkesi tanár úr kezeire... S közben elgondolkodtam azon, amin még soha, hogy mit is jelent(ett) számomra a Debreceni Református Kollégium Kántusa...?

 

Gipszkönny

Az egyházi hatalom tehát nem végtelen, hanem Isten igéje alá van rendelve, és mintegy belé van zárva.
Kálvin: Institutio 4.8.4.

Azt olvasom, hogy a Nógrád-megyei Pásztón könnyeznek a kis temetői templom Mária-szobrai. Sokakat vonz a hír a településre, van, aki ennek nyomán más csodákat is vár: hirtelen gyógyulást, változást az életben. Az egyházi vezetés ismét óvatosan nyilatkozik. Nem lehet kizárni a másodlagos kultusz megnyilvánulásait, ahol barátságosan elnézik a csodahitet, kép- és szoborkultuszt, noha tudván tudják, hogy mindez valójában vadhajtása a vallásnak.

A katalán történelmi példabeszédről

Mindkét esetben az a kérdés, hogy a katalán identitás alárendelődik-e egy összspanyol identitásnak.

(...)

...külföldről senki sem nyilatkozott úgy, hogy érvényesnek tekinti a népszavazást, és már alig várja, hogy felvehesse a diplomáciai kapcsolatot a független Katalóniával. Ráadásul, ha egy kisebbség több jogot harcol ki magának, akkor abból erőt merít Európa többi kisebbsége is.

Mi lesz veled, Katalónia? - origo.hu

Vannak helyzetek, amikor a történelem elég brutálisan és nyersen megmutatja önmaga valódi természetét. Ez most ilyen. A katalánok függetlenedni szeretnének, a spanyolok nem engedik, az uralkodó, amúgy melldöngetően értékalapú demokratikus közvélemény hallgat. Borítékolható, hogy a katalán kiválásból nem lesz semmi, szerencsés esetben lesz majd valamiféle megállapodás. S hiába gondolja most úgy az istenadta katalán nép többsége, hogy az egész csak úgymond szavazási kérdés, a demokráciának nevezett berendezkedés végrehajtásának ügye, ha egyszer a közvetlen összspanyol érdek és a nemzetközi hatalmi konstelláció a függetlenedési törekvéseket nem támogatja. A történet nagyon tanulságos, mondhatnám példabeszéd, mert lényegében megmutatja, hogy az amúgy békésre sminkelt történelmi csendéletek mögött valójában mindig az erők valamiféle egyensúlya és kiegyezése áll. De vannak pillanatok, amikor a nyers erő nem bírja elrejteni magát semmilyen erkölcsileg magasztos ideológiába, s ilyenkor a demokráciába világában is beáll a kognitív disszonancia, érték és valóság konfliktusa, s kiderül az igazság: csak az erő számít. Az összes többi csak moralizáló szépelgés. Amivel nem azt akarom mondani, hogy a katalánoknak feltétlenül igaza van.

Kiállni az emberségért

Az elmúlt napokban drámai képet kaphattunk arról, hogy az idegenellenesség, a félreértések és indulatok elhatalmasodása hová vezet: olyan társadalommá lettünk, amelyben az előbbi értékeket bármikor felválthatja az ismeretlentől való félelemből fakadó agresszió, ahol a vitás helyzeteket bicskával, téglával oldják meg az egyébként békés állampolgárok.” (…)
Az aláírók az őcsényi hisztériára utalnak, amikor a megvadított lakók halálosan megfenyegették a helyi polgármestert, amiért néhány, legálisan Magyarországon tartózkodó menekült családot szállásolt volna el panziójában. Az eset után Orbán Viktor jóváhagyta az őcsényiek által elkövetett bűncselekményeket, Erdő Péter bíborosnak pedig meglepő módon semmi sem jutott eszébe a történtekkel kapcsolatban.

Az emberségért állt ki a váci püspök, Veiszer Alinda és több híresség - mno.hu

Olvasom, hogy jeles személyiségek, Veiszer Alinda, Hajós András, Gundel Takács Gábor, Beér Miklós váci püspök és Gégény István hitoktató petíciót indított az emberségért, egész pontosan „olyan országért, ahol a nézeteltéréseket a párbeszéd, a jog és a felebaráti szeretet szellemében igyekszünk megoldani”. Értem. 

"...népem és hazám szolgálatáért..."

Az aradi vértanúk nem tizenhárman voltak, hanem tizenhatan. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevői közül ugyanis egyet már korábban, kettőt pedig a tizenhármak kivégzése után ítéltek halálra az osztrák hatóságok. Lett volna egy további is, de az elborult elméjű tizenhetediket az osztrákok nem végezték ki, inkább csak meghalni hagyták.

Tizenhatan voltak az aradi vértanúk - origo.hu

Számok ide vagy oda, október hatodika, az október hatodika: kivégzett mártírok hosszú sora. 1+13+2+1...

Alap, hogy október 6. = 13-mal. Ezen a napon Aradon ennyien fizettek életükkel a hazáért. Viszont előtte és utána is hullott még vér a szabadság(harc) miatt. Vannak a név szerint ismert halálraítéltek, és vannak a névtelenek, akik szintén nagy árat fizettek. Ezerszámra voltak háromba tört pengéjű kardok, melyekből néhány összekovácsoltatott újra. Ott lógnak nappalikban, dolgozó szobákban ma is. Emléknél többek: hagyatékok, belső tartás merevítői. Hüvelyéből kihúzva látszanak a penge hegek, melyek harcra alkalmatlanná teszik a szabadság ereklyéjét. A kor is elhaladt feledte: senki nem indul karddal harcba ma. Mégsem vetik sutba, hanem generációk óta őrzik a családok.

Fantomok és félelmek

Én most nem keresek hivatkozási alapot, hanem beszélni szeretnék valamiről, ami nem jó. A fantomról és a gyűlöletről. Arról a fantomról, ami gyűlöletet szül, ami aztán szétrobbantja az emberi közösségeket.
„Gyűlöleteink a ranglétrán elfoglalt helyünket tükrözik”, mondja Nicolas Gómez Dávila kolumbiai különc és gondolkodó, aki a 20. század utolsó nagy reakciósa maradt. Tudatosan vállalta ezt a jelzőt szemben a felvilágosodás doktrínájával, hiszen „a reakciós – a felvilágosodással vitatkozva - nem az egyetemes elvek létezését tagadja, hanem azt, hogy a felvilágosodás által hirdetett elvek ezek részei lennének”.

Bicskakikelet

Mit lehet tenni? 1. A politikusok felelősen bánnak a kimondott szóval, a felkeltett érzelmekkel. 2. Nem hiszünk el mindent fenntartás nélkül. Nem hagyjuk, hogy felhasználjanak, manipuláljanak minket. Elgondolkodunk azon, hogy amit hallunk, igaz-e. Ki és miért mondta? Más mit gondol? Akiről azt állítják, hogy ezt és ezt mondta, az valóban mondta? Sorosnak semmiben sincs igaza? Orbánnak semmiben sincs igaza? Minden migráns terrorista és csecsemőgyilkos? Brüsszelben mindenki az ördög cimborája? Minden gazdag tolvaj?  Az első feltételben csak reménykedhetünk. Az utóbbi rajtunk áll. Talán az őcsényi történések kijózanítóak. Nem, az nem lehet, hogy ennyire kiszolgáltassuk magunkat annak, amit próbálnak velünk elhitetni a hatalomért folyó harcban!  Tegyük el azt a bicskát! Vegyük elő a józan eszünket! 

  Bicskaforradalom?  szemlelek.blog.hu

Oldalak