Diskurzus a hitoktatásról

Az iskolai hittanoktatásnak jóval többről kellene szólnia, mint egy átlagos tantárgynak. De mi valósul meg ebből a mindennapok gyakorlatában?
A kötelező iskolai hittanoktatás hazai bevezetése óta jó pár év eltelt már, és a kezdeti viták után mintha csökkent volna a téma iránti érdeklődés. Pedig most lenne csak igazán értelme beszélni róla, hiszen a mindennapok során számos tapasztalat felhalmozódott már a hittanoktatás előnyeiről és hátrányairól, örömeiről és nehézségeiről, eredményeiről és gondjairól. Meg is kérdeztünk egy vallástanárt, egy hitoktatót és egy lelkészt arról, hogy melyek a legfontosabb személyes gondolataik minderről.

Az ismeret átadásán túl - parokia.hu

Mintha csökkent volna az érdeklődés... Ez olyannyira igaz, hogy az én öt iskolámban, ahol kötelezően választható hit-és erkölcstan órát tartok, a leendő első osztályos szülök számára előírt tájékoztatón, amelyre meghívták a történelmi felekezetek hitoktatóit, nem volt kinek tájékoztatást adni... Pedig a korábbi években, volt olyan iskola, ahol 40-50 érdeklődő szülő hallgatott bennünket, de a kisebb iskolában is 20-25. Most nulla... Ezért is nagyon hasznosnak és tanulságosnak tartom azt a diskurzust, amely a parokia.hu-n megjelent, s amelyben én is szeretnék részt venni azzal, hogy közre adom a saját tapasztalataimat, meglátásomat, véleményemet. Röviden, néhány gondolatban.

 

Terror a Balatonon

„Mint arról a hirbalaton.hu többször hírt adott, a balatoni nádas nem csak az állatok élőhelye miatt fontos. Létkérdés a tó 235 km-es partvonalán még meglévő közel 12 négyzetkilométernyi nádterület megőrzése, hiszen a jelentősége sokszorosan meghaladja a területi arányát. Biológiai, ökológiai szempontból nélkülözhetetlen, mivel fontos szerepe van a tavi anyagforgalomban, energiaáramlásban és a vízminőség-védelemben is – állapította meg több kutatás is.”

Védett nádast irottak az épülő balatoni villaparknál (index.hu) - hirbalaton.hu (2019. március 5.)

„Képzeljük el, hogy minden egyes nádszál olyan, mint egy lakótelep. Tehát különböző szinteken különböző lakók vannak. Az üledéken van egyfajta lakó, a nádszálon vannak másfajta lakók, és a nádszál víz feletti részén is laknak a madaraktól egészen a vírusokig…” Jó, jó, ha a vírusok helyett mondjuk katicabogarakat mond Tóth Viktor tudományos főmunkatárs, akkor még jobban megértjük, miért annyira fontos a balatoni nádasok védelme, és nem rögtön a gonosz kis láthatatlan bigyókra asszociálunk, amitől orrot kell fújni.

Ki védi a keresztény Európát?

Én keresztény is vagyok, demokrata is vagyok, éppen ezért soha nem lennék tagja egy olyan pártnak, ami kereszténydemokratának titulálja magát.

Philippe Lamberts: Európa csak együtt működik - SZEMlélek

Érdekes beszélgetést folytatott Gégény István a SZEMlélek magazinban Philippe Lamberts-szel, az Európai Parlament zöld frakciójának vezetőjével. Ebben az ismert belga képviselő hitet tesz kereszténysége mellett, ugyanakkor erős kritikát fogalmaz meg az önmagukat kereszténynek tartó pártokkal szemben. Azt állítja, hogy ezek a pártok valójában nem keresztények, mert a politikai hatalom függővé teszi őket. Mint mondja, „a politika, a hatalom gyakorlása függőséget képes okozni – a természeténél fogva invazív, korrodálja a személyiséget. Még ha csak egy kicsiny hatalmat is kap valaki, olyan függőségi erő hatása alá kerül, mintha elkezdene drogozni. A hatalom hajtóerő, üzemanyag az egoizmus számára, s ha nem figyelsz oda kellőképpen, teljesen felemészt. Ez az invazív része a dolognak, s ez okozza azoknak az emberi értékeknek a korrózióját, amelyekkel korábban rendelkeztél.”  Azt is állítja, hogy „az egyháznak politikai ereje van, pedig ennek nem szabadna így lennie. A vallásnak a lélekről kellene szólnia, nem a törvényhozásról. Ha pedig összekeverednek az eszközök, abból az következik, hogy a vallást felhasználják erőszakosságra, háborúskodásra, kirekesztésre, meg ami ezekből még fakad.” Lamberts feltalálta a politikamentes kereszténységet?

Nem leszek

Minden csodálatom azoké az embereké, akik ezt a hivatást minden ellenszél ellenére is ép lélekkel és elmével, szakmai korrektséggel és el nem múló lelkesedéssel művelik. Nálam ugyanis eljött egy adott pont, amikor be kellett látnom, hogy én nem vagyok egy Don Quijote, ezzel a sokmindennel nem tudok egyedül megküzdeni; elvesztettem a lelkesedésem, már nem volt kedvem a prédikációkra készülni, egyre gyakrabban mondtam közhelyeket a szószékről, mert nem végeztem el azt a lelki munkát, amely az Ige mélyebb megértéséhez kell (...). 

Gyöngyösi Csilla: Requiem egy munkahelyért - plakatmagany.transindex.ro

 

Nem leszek többé lelkipásztor – szerintem nincs olyan lelkész, akiben ne vetődött volna fel akár csak egy pillanatra, hogy felhagy a lelkészi szolgálattal. Családi, életvezetési válság, vagy az egzisztenciális helyzet, a tovább lépés lehetetlensége, meg nem értettség – bármi vezethet oda, hogy egy lelkész azt mondja: nem folytatom többé. Nyilván minden korszaknak, lelkészi generációnak vannak a lelkészi léttel szakító tagjai, mégis, mintha az utóbbi időben rengeteget hallanék, olvasnék a lelkészek kiégéséről, válságáról, adott esetben a lelkészek pályaelhagyásáról.  Talán azért van ez így, mert több a nyilvános fórum, a megszólalási lehetőség, talán azért, mert kevésbé tud a fiatalabb lelkészgeneráció helyt állni, esetleg azért, mert napjainkban jobban előtérbe kerül ez a kérdés a világi foglalkozásokban is? Azt hiszem, ez egy hihetetlenül összetett probléma – nem is veszem a bátorságot, hogy egy blog keretein belül megpróbáljak válaszolni. Csupán egy szempontot szeretnék hozzáadni a válaszhoz. Talán létezik jó válasz.

Szabadulószoba vagy önismereti játék?

A szabadulós játékok a fiatalabb generációt szólítják meg. Ezekben a játékos különböző logikai feladványok megoldásával keresi a kiutat. A honlapra készített amatőr játékunk célja a levelezőszolgálat bemutatása, a honlapon közzétett információk illusztrálása. Sajátélményű, gamifikált lelki tapasztalatszerzés egy konkrét (kitalált) példán keresztül.
Azért készítettük el ezt a lelki szabadulószobát több Mécses levelező segítségével, hogy ízelítőt adjunk abból, milyen kérdésekkel találkoztunk a levelezéseink megkezdésekor. Minden levelezőkapcsolat más és más. A nehézségek és az ajándékok is különbözőek. Nem is lehet rá teljesen felkészülni. Mi mégis megpróbálunk most ebben a formában is megosztani valamit a mi saját érzéseinkből és kérdéseinkből, amik bennünk felmerültek.

Szeretettel hívunk mindenkit a játékunkra, és köszönettel vesszük a visszajelzéseket.


Online szabadulószoba a honlapon: a levelezőszolgálat játékos bemutatása - mecses.vaciegyhazmegye.hu

Mindenkor legyetek készen

Miről szól az evangélium? Hogyan tudnánk összefoglalni pár percben a Biblia lényegét annak, aki még sosem hallott róla? A Cru – Egyetemi Hadjárat Krisztusért (Campus Crusade for Christ) nemzetközi keresztény ifjúsági szervezet nagy sikerű videójában a modern kor díszletébe helyezte a megváltás történetét, így egy friss és mindenki számára érthető alkotást hoztak létre.

Miről szól az evangélium? - kotoszo.blog.hu

Még teológus koromban hallottam egy bibliaiskoláról, ahol a résztvevőket különböző feladatokkal készítették fel arra, mit tegyenek és mondjanak akkor, ha találkoznak valakivel, aki még soha nem hallotta az evangéliumot. Egyik gyakorlatuk abból állt, hogy röviden, tömören foglalják össze: miért kellett Jézusnak eljönnie közénk? Az idő, amely ehhez rendelkezésükre állt, csupán annyi volt, amíg egy meggyújtott gyufaszál le nem égett. Talán még egy perc sem. Mit is lehet ennyi idő alatt mondani? Persze, a lényeget. Azt, ami semmiképpen nem elhagyható. De hogyan lehet összefoglalni a megváltás csodálatos tervét?

A Zuhanó tányérok című film kicsit hosszabb. Pár másodperccel több, mint négy perc. Célkitűzése azonban ugyanaz. Elmondani, miről szól az evangélium. A filmet egy nemzetközi keresztyén ifjúsági szervezet készítette. Mondhatnánk, hogy elsősorban a fiatalokat szólítja meg. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a mai embert. Bárkit, aki körülöttünk él. Aki hozzászokott ahhoz, hogy gyorsan váltakozó képeket lát. Akit nem zavar, hogy rövid idő alatt nagyobb mennyiségű információt kell befogadni és feldolgozni.

A fiatalok nem találják a helyüket az Egyházban

A hagyománytisztelet és a szülői nyomás már régen nem elegendő ok arra, hogy egy 21. századi fiatal templomba járjon. A társadalom nem közösíti ki azt, aki elhagyja a kereszténységet, sőt egy ilyen lépéssel egyre nagyobb népszerűségre lehet szert tenni. ... a keresztényként nevelkedett fiatalok ötvenkilenc százaléka hagyja el az egyházat, miután belép a kritikus tizennyolc–huszonkilenc éves korcsoportba. Míg a korábbi évek tapasztalata az volt, hogy ezek a fiatalok visszajöttek egy bizonyos idő után, ezt ma már nem jelenthetjük ki. Bár a vizsgált korosztály a felmérés szerint vallásosnak mondja magát, és szereti Jézust, az egyházat, a közösségüket azonban nem. Hogy mi a problémájuk? Többek között olyan alapvető értékeket és berendezkedéseket kérdőjeleznek meg, mint a házasság fontossága vagy az egyházi intézmény szükségessége. ... túlságosan merevnek gondolják az egyházat, egy olyan intézménynek, mely megakadályozza őket abban, hogy teljes életet éljenek. Sok amerikai fiatal úgy érzi, hogy választania kell a modern kultúra és az egyház között. 

Nick Vujicic gyülekezetépítő tanácsai

A többszörös bestsellerszerző és motivációs szónok Nick Vujicicot a legtöbben arról ismerik, hogy karok és lábak nélkül jött a világra. Jelen kötetében annak történetét osztja meg az olvasóval, hogyan ösztönözte arra Jézus Krisztus példája, hogy korlátai ellenére is bejárja az egész világot és emberek millióihoz juttassa el Isten igéjét. Az örömhírt terjesztve számos nehézséggel kellett megküzdenie, de soha nem csüggedt el: a keresztény ember útjába semmilyen akadály nem állhat, az Istenbe vetett hit hegyeket képes megmozgatni. Nick személyes tapasztalatait, emlékezetes élményeit bemutatva feltárja, miből merít újra és újra erőt a hétköznapokban; hogyan vált ismert evangelizátorrá; hány és hány emberrel osztotta meg a hitét személyesen vagy a világhálón keresztül. Nick, bár végtagok nélkül született, megrendíthetetlen hite által Jézus kezévé és lábává vált.

Jézus keze és lába - Isten végtelen szeretetének megélése - bookline.hu

nem vetnek, nem aratnak

„A dél-európai, közel-keleti és észak-afrikai vadászatnak és befogásnak évente átlagosan huszonötmillió madár esik áldozatul, de a monokultúrás mezőgazdaság és a klímaváltozás jóval nagyobb pusztítást végez az állományokban - írta a Magyar Hírlap.”

Dezső András, index.hu: Vészesen fogy a madárpopuláció, 2019. március 18.

 

Dezső András a Magyar Hírlap ma hajnali lapszemléjekor akadt rá a Magyar Madártani Egyesület szóvivőjével készült interjúra. Az elmúlt napokban több helyen is tudósítottak észak-afrikai gólyavadászatokról. Orbán Zoltán szóvivő elmondta, hogy még mielőtt pálcát törnénk a gólyavadászok, vagy akár a fecskét ebédelő libanoniak felett, vessünk számot azzal, hogy hazánkban a mezőgazdaság vegyszerhasználata, vagy a fecskefészkek tömeges leverése vagy költőhelyük ipari méretű pusztítása mekkora károkat okoz.

Beszélhetünk-e még keresztény kultúráról?

Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy "hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké" - mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken Budapesten, a Múzeumkertben.

Keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké - miniszterelnok.hu

A mai magyar és európai társadalmakban sokak idegeit borzolja, ha Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy pozicionálja politikáját, mint amelyiknek egyik alapvető elvi tartópillére a keresztény kultúra védelme. Ez a küzdelem a kereszténységhez való kulturális viszony kontextusában különös élességgel bontakozott ki a népvándorlás körüli globális vitában. A politikai-világnézeti ellenfelek ugyanis abból indulnak ki, hogy a népvándorlásnak a befogadó társadalmakra gyakorolt várható hatását már nem lehet egy valaha volt keresztény Nyugat felől értelmezni, hiszen ez a Nyugat már rég megszűnt. Tehát amikor Orbán a keresztény kultúrát akarja védelmezni, akkor valójában valami olyasmit akar védelmezni, ami már nem is létezik. Mi több, ellenségképet is kreál, mintha bizony a bevándorló milliók fenyegetést jelentenének egy állítólagos keresztény kultúrára, ami már nincs is. A képlet egyszerű: Orbán egy nem létező keresztény kultúrát vizionál csak azért, hogy elrejtse az amúgy brutális és kérlelhetetlen politikai küzdelmét a hatalomért. A kereszténység számára csak egy nyelvpolitikai harci eszköz.

Oldalak