Malala Juszufzai kedd reggel felszállt iskolába menet a buszra. Vele tartott két iskolatársa is, akik szintén Mingorába, Pakisztán Szvat tartományának legnagyobb városába tartottak, ahol az iskolájuk található. Végzetes utazásnak bizonyult. Mielőtt aznap reggel a lányok az iskolába értek volna, Tehrik-i tálib fegyveresek megállították a buszt. A lányok egyike, Shazia Razaman később megerősítette, hogy a fegyveresek kifejezetten Malalát keresték. Könnyű volt megtalálni, és amikor odaértek hozzá, fejbe lőtték a lányt. Órákkal később, mikor Pakisztán és a világ még fel sem eszmélt az újabb embertelen erőszakos cselekedet hatására, a Tehrik-i tálibok szóvivője egyértelműen felelősséget vállalt a támadásért, és ezt mondta:
„Ő egy nyugati gondolkodású lány. Folyamatosan ellenünk beszél. Senki nem úszhatja meg, aki a tálibok ellen fordul.”

Egy lány az iskolabuszról - Amnesty International

Fegyveres támadók sebesítenek meg súlyosan egy tizenöt éves lányt. Szörnyű dolog, az ember gyomra összerándul, de sajnos ennyi, hiszen mindennapos hír ez, a világ erőszakkal telített részein a gyerekeknek, fiataloknak sokszor többszöröse kijut a kínoknak, ártatlan, védekezni képtelen áldozatokként. Ez a hír azonban különleges, ez a lány nem akárki, hanem Malala Juszufzai, aki tíz éves kora óta írja blogját, amiben beszámol a szülőföldjén tomboló fizikai és szellemi erőszakról, a Szvat-völgybe beáramló tálibok zsarnokságáról. Híradás kifelé, a többi ország felé, erőt adás azoknak, akik ott élnek - már évek óta.

Így is meg lehet fogalmazni, ami történt: Pakisztán egyik legbátrabb emberére rálőtt az egyik leggyávább.

A 180 centi magas, 300 kilós Rikkancs című szobor avatásán zenével és tortával köszöntette Rogán Antal V. kerületi polgármester és Papp Gábor, a Blikk lapigazgatója a júniusban 100. életévét betöltő Szőke Lajos szobrászművészt. A micisapkás, rövid nadrágos, rongyos bakancsos fiú alakját a szobrász elmondása szerint az a fiú ihlette, aki a húszas években a Kálvin téren árult újságot. „Én mondtam, hogy az újságírók egész biztosan meg fogják kérdezni, hogy miért Blikk van rajta, amikor a Blikknek semmi köze nincs a rikkancshoz. Hát akkor nem volt Blikk. Akkor Pesti Hírlap volt, Az Est volt, Friss Újság volt, meg Pester Lloyd volt. Kérdezze meg a Rogánt, hogy miért így döntött!” – mondja a száz évesen is szellemileg és fizikailag is friss Szőke Lajos, aki belvárosi otthonában elmesélte, hogy a szoborral egy négy évvel ezelőtti kerületi pályázaton indult, ahová zsánerszobrokat vártak.

Rogán közpénzből reklámozza a Blikket - Index.hu

Nagyon nem szeretem azt, amit ma bulvárnak hívnak, nincs ezen mit szépíteni, káros, romboló, rossz. Épp ezért a lehető legkevesebbet érintkezem vele. Mivel tévém nincs, ezért rengeteg dologból kimaradok, nem ömlik rám, amit nem akarok. Az újságoknak meg elolvasom a címlapját, ez bőven elég ahhoz, hogy tudjam, kit rág éppen a bulvárfogazat - vagy éppen kit köptek ki elénk. Tudatosan távol tartom magam ettől a világtól, és szomorú vagyok, amikor azt látom, hogy a legtöbb ember gondolkodását, világképét a Blikk, a Fókusz, a Story meg a többi hasonló sajtótermék tematizálja.

Persze pletykákra, hírekre szükség van, azt sem mondom, hogy régen minden jobb volt. Valóban, a múlt század első évtizedeiben a rikkancs kezében Az Est című lap volt, tele könnyed és/vagy pletykaszagú hírekkel, botrányokkal. De azért én úgy gondolom, Krúdy halála a címlapon jobb, mint VV Zsizsi szájfeltöltése, vagy a médiumon keresztül visszakiáltó hajdanvolt popsztár.

Az ökológiai krízis, amit a szó legszorosabb értelmében a bőrünkön érzünk, ami a levegőben van, nem csupán gazdasági, politikai kérdés, hanem komoly teológiai kihívás is. Ha egyetemes hitvallásainkat vizsgáljuk, feltűnően elnagyolt az első hitágazat megfogalmazása. Ami a hitvallások születése idejében talán elegendő volt, hiszen az emberiség többsége tudatában volt teremtett mivoltának, és igazán nem volt még fenyegetett állapotban a teremtett világ. Manapság viszont a pesszimistább tudományos jóslatok szerint utolsó időket élünk, a huszonnegyedik órában vagyunk. Talán még van esély megállítani a lassan visszafordíthatatlanná váló dekadens folyamatokat és a fenyegető egyensúlyvesztést. De ehhez mindenekelőtt a fejekben kell rendszerváltás, ha úgy tetszik: igazi metanoia, azaz megtérés. Olyan szemléletváltozás, ami hétköznapi, gyakorlati életvezetésünket is radikálisan áthatja és megváltoztatja.

Ünnepteremtés helyett teremtésünnep - Református.hu

Mintha szívességet tennénk valakinek, néha feltűrjük az ingujjunkat és felcsippentünk némi szemetet. Bólogatunk bőszen, amikor olajömlésről, szeméthegyekről olvasunk egy hírportálról, két évvel Kolontár után csóváljuk a fejünket, hogy milyen emberek is vannak. Szelektálunk kicsit, néha apróbetűzünk, visszanézünk a csöpögő csapra, aztán indulunk tovább - nagy kegyesen tettünk valamit, zöldültünk, akárki meglássa!

A helyzet az, hogy ez édeskevés. A helyzet az, hogy senkinek nem teszünk ezzel szívességet. A helyzet az, hogy ez már régen nem elég. Különben sem kérés, amire mi udvariasan odafigyelünk. Ez parancs, egyértelmű és nyilvánvaló, a Teremtő parancsa.

Szeretik a nők és a férfiak, az idősek és a fiatalok, és még a republikánus szavazók nagy részének is jó a véleménye róla. Bill Clinton népszerűbb, mint húsz évvel ezelőtti első elnökjelölése óta bármikor. ... A konvención elmondott beszéde után is politikai elemzők hada próbálta megfejteni, mi Clinton titka. A következtetések egyik visszatérő eleme volt, hogy a volt elnök mindenekelőtt okosnak tekinti a hallgatóságát, és ennek megfelelően szólal meg. Az ellenfelet pedig úgy tudja megsemmisíteni, hogy közben nem megy bele személyeskedésekbe. Borotvapengével támad, nem fejszével - ahogy a Reuters egyik elemzése fogalmazott.

Obama farvizén úszna vissza a Fehér Házba Bill Clinton - Origo

Tegnap reggel Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a köztelevízióban a választási feliratkozásról beszélt, és többek között ezt mondta: „A regisztráció, azaz a feliratkozás egy új intézmény lesz a magyar választójogi eljárásban, és ami a legfontosabb, hogy jóval egyszerűbb lesz a jövőben majd szavazni akár az országgyűlési, akár az önkormányzati választásokon.″ ... A feliratkozást – nem túl meggyőzően, de – lehet indokolni tudatosabb választói magatartással, a kampányindulatok hűtésével, miegyébbel, de éppen az egyszerűséggel? Ez a hazugság minősített esete: pofátlan hazugság.

Jóval egyszerűbb lesz szavazni – Ilyen ország pedig nincs CCCXLVIII. - Mandiner

Tisztelni azokat, akikhez beszélek - az egyik legfontosabb alapelv kellene hogy legyen, nekünk, akik kiállunk emberek elé, tanítunk, magyarázunk, üzenetet adunk át. Nem hülyéknek, nem birkáknak nézni őket, nem leuralni őket, nem morzsákat dobálni, mert párbeszédre kész, a szónokkal (pap, politikus, szóvivő, tanár stb.) együtt gondolkodó lények, akik megérdemlik, hogy így is nézzünk rájuk. Mert ott vannak, hogy hallgassanak, készek erre, sőt, sokszor bölcsebbek, okosabbak, mint mi.

Evidencia kellene hogy legyen ez, de persze nem az. Hányszor vagyunk hallgatóként ostobának nézve, hányszor vagyunk kiejtve a méltányos közlés köréből? Nézzünk a politikára. A diktatúra ugye nem számít, de '89 óta mikor kaptunk valós, tiszta beszédet? Mint egy falat kenyér, úgy hiányzik az a vezető, aki nem port hint csillámport fúj ventillátorral a nép szemébe.

Az űrügynökségeknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, hogy elkerüljék azt, amibe a NASA most valószínűleg belefutott: az egyik fúrófejet nem tökéletesen steril környezetben piszkálták, ezért akár 250 ezer baktérium is maradhatott rajta. A tudósok egy része aggódik, mások szerint nincs valós veszély, mivel a Curiosity olyan helyen van, ahol nincs esélye az életnek. Nem ez az első eset, hogy az amerikai űrügynökség hibázott, az Apollo-programnak is volt hasonló momentuma.

Véletlenül életet vihettünk a Marsra - Index

Amikor a Curiosity leszállt a Marsra, élőben közvetítették, bárki láthatta az irányítóközpont dolgozóinak feszült figyelmét, a sokéves munka eredményén izguló mérnökök idegesességét, majd az örömöt, hogy sikerült, leért épségben a marsjáró. Én is néztem, élveztem azt, hogy része lehetek az eseménynek - a gyermeki részem együtt figyelt a scifi-rajongásommal. Tényleg nagy élmény volt. Azóta lépésről lépésre egyre több történik a mozgó laboratóriummal, hatalmas távlatokat nyit az űrkutatásban. Ott vagyunk a Marson, még ha csak egy bonyolult, sokoldalú gép segítségével (és kisebb elődeivel), de megérkeztünk.

Ott vagyunk a Marson, de lehet, hogy nem várt ajándékot is vittünk magunkkal. Egy banális hiba miatt vírusok, egysejtűek maradhattak az egyik fúrófejen. Ez pedig gondot okozhat még. Magát a járművet kínosan precíz módon steril környezetben tartották, de még így is megtörtént a hiba. Vihettünk magunkkal ajándékot. Pedig itt, most nem lett volna szabad. Csak vendégek vagyunk, úgy is kell viselkednünk.

...a 106 ezer ember aláírásával támogatott népi kezdeményezés vitáját nappal, főműsoridőben kellett volna megrendezni, nem sunyi módon eldugni az éjszakai műszakba. Legalább azt megtanulhatta volna már a kétharmados többség, hogy ha egy vitát megpróbál eldugni a közfigyelem elől, akkor azzal csak fokozza a figyelmet.

A Fidesz, az állam és a családon belüli erőszak - Mandiner

"Talán vissza kellene állítani a családnak, a gyermekvállalásnak a rangját és szerepét. Talán az anyáknak vissza kellene térni elsősorban a gyermeknevelés mellé (Felzúdulás az LMP soraiban. - Dr. Vadai Ágnes: Ó!), és elsősorban azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak." - Varga István, Fidesz

A fideszes képviselők szerint ha a nők emancipálódnak, akkor elfogy a magyar - Kettős Mérce

"Egy illúzióval kevesebb - bár a magyar politikától már nem vártam sokat, mégis alul lehet mindig múlni, ami van." - írtam pont egy héttel ezelőtt, bár akkor nem gondoltam, hogy pár nappal utána újabb mélyponthoz fog elérkezni ez az egész népi kezdeményezéses ügy. De mégis, ezt is alul lehetett múlni. Megvallom, én követtem a hétfő éjjeli eseményeket, és rettentően fel voltam háborodva mindazon, ami elhangzott, ahogy történt a téma tárgyalása. Sokan leírták már a véleményüket Varga István minősíthetetlen felszólalásával kapcsolatban, ismételni nem szeretnék, de mégis muszáj ide kapcsolnom a mai bejegyzést. Két okból is.

A France 2 televízió állítja, hogy az Amerikai Doppingellenes Ügynökség (USADA) újra elvégzett tesztek alapján pozitívnak találta Lance Armstrong mintáit. A Stade 2 úgy tudja, hogy Armstrong exfelesége is a kerékpáros ellen vallott.

Armstrongot exfelesége, exbarátnője se védi - Sport Géza

A parlament első ülésnapján, hétfő éjszaka fogja tárgyalni azt a népi kezdeményezést, amely a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi tényállássá tételére vonatkozik. Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője tette közzé Facebook-oldalán, hogy hiába kérte az időpont módosítását, abba Kövér László és a fideszes többség nem egyezett bele, mondván: ez nem olyan súlyú ügy, ami nagyobb figyelmet érdemel. Tehát Kövér László szerint sem 106 ezer ember aláírása (a magyar lakosság 1 százaléka), se maga a családon belüli erőszak nem olyan súlyú ügy, mint amelyet a tévéközvetítés alatt, nappal kéne tárgyalni.

Kövér László szerint 106 ezer ember aláírása nem érdemel figyelmet! - Kettős Mérce

A felnőtté válás egyik legkeserűbb mellékhatása az a sok csalódás, ami éri az embert. Jelszavak üresednek meg, ideológiák kopnak el, példaképek törnek össze. Sajnos, ha az embernek van bátorsága nem elmenkülni a valóság elől, ez törvényszerű, a kérdés, hogyan dolgozza át mindezt. 

Nekem ebben is nagy segítség volt a Prédikátor könyve, benne az életére visszatekintő szerző, az ő keserűnek ható sorozata mindarról, ami alap és kapaszkodó lehet, de múlik, változik, gyengül. Tényleg nem marad semmi más, csak Isten.

Én sem vagyok kivétel, jelszavak üresednek meg, ideológiák kopnak el, példaképek törnek össze. Egyre több a csalódás. Csak Krisztus marad. Minden más, mindenki más - magamat is beleértve - bizonytalan, megbízhatatlan, gyenge és változékony. Minden hiábavalóság.

Alig másfél hónapja indult el a rukkola.hu ingyenes könyvcserélő oldal, de már szervert kellett cserélni, annyira túlterhelt lett az oldal. A háromtagú baráti társaság által hobbiból üzemeltetett közösségi szájton nincsenek hirdetések, és önkéntesek kategorizálják a mára 47 ezer példányra duzzadt kínálatot.

Így happolj könyvet ingyen! - Index

Be kell, hogy valljam, egy csomó ma divatos zöldséggel egyszerűen nem tudok mit kezdeni, még csak a nevüket sem tudom megjegyezni. A cukkini már-már bevésődött, felismerem (néhány ételben szeretem is), a padlizsán is megy (köszönet a vinetának), de ott a rebarbara, a madársaláta, kínai kel és még sorolhatnám hosszan. Ígérem, fogok fejődni, de nehéz, nekem a XXI. század egyik legkomolyabb fejleménye az egzotikus zöldségdömping (úgy, hogy sokszor nincs jellegzetes íz, sem forma - kapaszkodónak).

Na ilyen zöldség a rukkola is. Utánakérdeztem, állítólag már ettem, de nem tett rám maradandó benyomást. Viszont mostantól megmarad a neve, egy honlap miatt, aminek semmi köze a gasztronómiához, mivel könyvek csere-beréjéről szól, távol a profitszerzéstől, alulról építkezve, közösségi alapon. 

Folytatódik nyári Instagram sorozatunk, amit a #spottrnyar taggel ellátott fotók közül válogattunk ki. Még messze a nyár vége, élvezzétek ki a nyaratokat, és osszátok meg velünk az élményeiteket!

Instagram – #spottrnyar 3. - Spottr.hu

Akik ismernek, tudják, hogy úgy négy-öt éve rákaptam a fotózásra. Volt nekek is egy kis digitális gépem, emlékmegőrzésre, de aztán történt valami. Testvéremtől kaptam egy kiváló állapotban lévő öreg Praktica-t, és ezzel minden eldőlt. A dolog magával rántott. Azóta több kamerát sikerült vennem és szereznem, egy elmaradt nyaralás mellé gyűjtve vettem egy tükörreflexes digitális Nikont, majd a magam szórakoztatatására egy filmes halszemoptikás Lomo-t, lett egy Pajtásom, egy Lubitelem, egy harminc éves Polaroid stb. stb. De nem untatom ezzel a kedves olvasót. A lényeg, hogy megszerettem a fényképezést. Nem lettem művész, nem akarom megvalósítani magamat. Vadászok és tanulok, talán ez a két legfontosabb dolog nekem ebben az egészben. Így pihenek, én, aki folyamatosan szavakkal dolgozom, egy szavak nélküli világban. 

Tíz kilométeren szinte végig vezetve óriási győzelmet aratott Risztov Éva, aki csodálatos úszással, elképesztő hajrával lett olimpiai bajnok. Korábban csak ezüstérmekig jutott, 2005-ben csalódottságában visszavonult, két és fél év után kezdte újra, immár hosszútávúszóként. A nehéz pillantokban arra gondolt, hogy gyerekkorában megígérte az édesnyjának, egy napon olimpiai bajnok lesz belőle.  

Risztov Éva beváltotta gyerekkori ígéretét, emberfeletti hajrával lett olimpiai bajnok - Origo

Risztov nem tagadja, érez elégtételt azokkal szemben, akik nem bíztak benne és megvonták tőle a támogatást, de nem akar a múlttal foglalkozni. "Az vesse rám az első követ, aki ezt meg tudja csinálni. Lehet, hogy több szeretetet kapok, vagy több támadás ér majd most, hogy olimpiai bajnok lettem, de én Debrecenben élek, engem ott szeretni fognak. Az, hogy ki mit gondol, a legkevésbé sem érdekel."

A kis tömzsi lábaim vittek a végén - Risztov Éva utat is építene, ha megkérnék - Origo

Risztov Éva aranya eddig a legnagyobb élmény nekem az olimpián, a történet tetszik, ami benne, ami mögötte van. 

Már ahogy megnéztem, az különleges. Győrben volt dolgom és miután végeztem, kiültem kedvenc kávézóm teraszára, a mai bejegyzéshez akartam készülni, anyagot gyűjteni. Aztán látom az interneten, valaki kiírta, hogy Risztov Éva szép lassan aranyat nyer. Micsoda? Hogy?! De hát senki nem mondta ezt! Azt lehetett tudni, hogy úszik, de, hogy aranyért?! Gyorsan ugrás a híroldalakra, de akadozott a dolog, ide élő közvetítés kell! Az mtv online közvetítése megint nem úgy működött, ahogy kell. Nem volt más választás, mint az okostelefon, kitámasztottam magam elé, betoltam az alkalmazást (éljen a Wifi!), úgy néztem az utolsó 8-10 percet, először hang nélkül, de nem bírtam sokáig, kellett a kommentár. Hihetetlen volt az egész. Risztov Éva olimpiai bajnok, de hogyan! 

A 22. alkalommal megrendezett fesztivál programjait a korábbi hat település helyett idén már csak kettőben hirdették meg. Kapolcs, mint szokásosan, a nagyobb koncerteknek, felolvasásoknak, gyermekprogramoknak és kirakodóvásárnak ad helyet, a közelében fekvő Taliándörögd pedig állandó kiállításaival nyújt kikapcsolódást a látogatóknak.
A szervezők már számítanak a reformátusokra a fesztivál programjának összeállításában.
A budapesti teológia és portálunk munkatársainak kreatív csapata a taliándörögdi református templom udvarát varázsolták a játék, a baráti beszélgetések és az elmélyedés helyszínévé. Aki betér ebbe az udvarba, akárhogyan is érkezett, valamit magával visz – egy mosolyt, egy gondolatot vagy éppen a nyugalom édes érzését.

Hulló körte, vakolat, áldás - Parókia

A Művészetek Völgye. Furcsa Magyarországon, hogy valami ilyen hosszú ideje tartsa magát, hogy egy rendezvény huszonkét éve az legyen ami. Persze itt sem megy minden simán, volt olyan év, amikor jó pár falu csatlakozott ehhez a furcsán természetes és életigenlő programsorozathoz, most viszont a kellemesen zsúfolt Kapolcson kívül csak Taliándörögd fesztiválozik, félgőzzel, csendesen. Még nem fonnyadt el a Völgy, nem lett belőle valami programszörnyeteg. Kicsit soványabb lett, remélhetőleg csak egy időre.

Taliándörögdön van egy kis református templom, egy udvar és egy régi, düledező ház, ami egykor a kántortanító háza volt. Jöjjön a mai poszt legfontosabb mondata: aki tud, látogasson el ide, még augusztus ötig lehet. Érdemes. Egy újabb bizonyítéka annak, hogy lehet kompromisszumok nélkül,  értékes és figyelemfelkeltő módon megjelennie az egyháznak. 

Szegedi Csanádot, a Jobbik EP-képviselőjét beidézték a párt következő elnökségi ülésére. Nem kizárt, hogy felszólítják, váljon meg brüsszeli székétől a BAZ megyei pártelnökséget is betöltő politikus.
Kedden ugyanis Novák Előd, a párt alelnöke a Facebookon felvetette, hogy Szegedinek ott kellene hagynia az Európai Parlamentet. Az ok: azt mondta Szegedi, hogy nem tudta, hogy zsidó, pedig hangfelvétel van róla, hogy már 2010-ben is tudta. Vagyis Novák szerint Szegedi hazudott, és ennek következménye kell hogy legyen.

Az elnökség elé hívatták Szegedit - Index

Szegedi Csanád a Jobbik egyik üstököse volt eddig, sikeres ember, aki egészen Brüsszelig jutott. Ám a múlt közbeszólt, ugyanis kiderült, hogy a radikális párt politikusa felmenői között zsidók is vannak. Ez meg ugye arrafelé nem éppen a legjobb ajánlás, mert hát mégis, néhány kis MOSZAD-ügynök gén elég sokat mindent ronthat a szittya kiálláson.

Ami most Szegedi körül zajlik egyszerre abszurd, szánalmas és nevetséges. És rámutat arra, hogy milyen párt is a Jobbik.

Dél-Korea a világ országai közül elsőként érte el a teljes, száz százalékos szélessávú mobilnetes lefedettséget. Sőt, az adat ezt meg is haladta, száz lakosra 100,6 ilyen előfizetés jut. ... A lista végén Mexikó, Törökország és Magyarország szerénykedik, 7,7, 8,9, illetve 12,9 százalékos lefedettséggel. A 34 OECD-ország átlaga 54,3 százalék. 

Dél-Korea elérte a mobilnetes nirvánát - Index

Elég sokszor kérnek tanácsot tőlem számítógéppel kapcsolatos ügyekben, nem is vagyok elveszett a dologban, gyakorlottan szántom az internet különböző részeit is. De nem volt ez mindig így. Elég későn tudtam megvenni az első saját számítógépemet, sőt nem is vettem, kaptam egy régi, jól bevált masinát - segédlelkész voltam már akkor. Rá egy évre az első használt asztali gép, öt éve az első laptop (ami irodai gépként most is működik), majd némi gyüjtögetés után az, amin ezt a bejegyzést írom. És közben egyre jobban az enyém lett ez a világ, egyre ottonosabb, formálhatóbb lett. Egyszóval, én nem így nőttem fel, de nem maradtam le semmiről, sőt, máig élvezem a felfedezés folyamatát, ahogy még több minden válik kontrollálhatóvá.

Miért ez a személyes kitérő? Mert eszembe jutott az, amikor úgy tizenhárom éve az első e-mailcímemet megcsináltam - némi segítséggel - az egyetem számítógéptermében egy nagy fehér monitor előtt. Most pedig a telefonom kezelek párhuzamosan három postafiókot. Őrület, mennyit változott a világ. Őrület, hogy én bírtam ezt az egészet követni. Ahogyan lefedte az életet a virtuális tér egyre jobban.

A család kérését is tolmácsolom, amikor arra kérem a civil és a politikai szervezeteket, hogy se a lányunk nevét, se a személyes tragédiáját ne használják fel uszítás, gyűlölködés vagy a halálbüntetés visszaállításának ürügyéül.
Köszönöm.

Bándy Edit Facebook oldala

Ha egy nagyobb kő esik bele egy tóba, tudjuk jól, körkörös hullámokat vet az addig nyugodt felületen. A kő már régen elsüllyedt, de a hullámok még látszanak, hatnak.

Az egész ország ismeri a tragikus történetet. Eltűnt egy pécsi pszichológus, Bándy Kata - a kő belezuhant a tóba. Elindultak az első hullámok - a család, a barátok segítséget kértek a kereséshez, a Facebookon keresztül egyre több helyre jutott el a hír, a fénykép, hátha sikerül megtalálni. Először az online tömeg ismerte meg, majd kilépett a hálón kívülre a történet. De a kő elsüllyedt, csak a holttestét találták meg, nem sokra rá pedig a gyanúsítottat is, egy rovott múltú és jelenű férfit, akinek börtönben lett volna a helye, keresték is, hogy bevigyék. A hullámok pedig csak futottak tovább.

Postára adta a Miniszterelnökség Hugh Grantnek a szükséges tájékoztatást, ami alapján a színész részletesen megismerheti az itthoni médiaviszonyokat – tudatta a hvg.hu Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondása alapján. 

A Miniszterelnökség postázta a levelet Hugh Grantnek - Mandiner média

Sokkal meggyőzőbb lenne, ha ahelyett, hogy a magyar kormány bizonygatja igazát, egy független újságíró venné védelmébe a magyar médiát – mondta a TV2 műsorában Filippov Gábor politikai elemző azzal kapcsolatban, hogy a Miniszterelnökség elküldte tájékoztatólevelét Hugh Grantnek.

Filippov: Nevetségesnek tűnhet a kormány levele - Mandiner média

Van ez a brit színész, ez a Hugh. Nem a Laurie, ő a House dokit adja, tehetségesebb és még zenélni is nagyon tud, nem, most a Grantről van szó. Az, akinek a tíz-tizenöt éves filmjeit uborkaszezonban az RTL meg a TV2 adja már huszonötödszörre. Egyszer-kétszer nem is rossz a Négy esküvő, egy temetés, a Sztárom a párom, az Igazából szerelem, de ennyiszer?! Meg kicsit unalmas is az, ahogy játszik. 
Szóval ez a Hugh Grant beszólt nekünk, hogy itt nálunk túlzott az állami kontoll, nem jó ez így. Na de mit kell ilyenkor csinálni? Egy leszállóágban lévő színész mond valahol valamit? Segítek: vállvonogatás, legyintés, félmosoly majd felejtés, aztán odafordulás a valódi feladatok felé. Nem ez történt. Levelet írtak, csomagot küldtek neki: "Nem úgy van az, Mr. Grant!"

Fülöp Zoltán, a Volt fesztivál egyik alapítója a tavalyi 102 ezer után idén 100 ezer résztvevőre számított, de végül csak 95 ezren buliztak szombatig Sopronban. Az idei Volton fellépett többek között a Faith No More, a Skrillex, a Snow Patrol, az Iggy&The Stooges, a Lostprophets, a Röyksopp, az Enter Shikari, Chase & Status, a Simple Plan, a Hadouken!, Katy B, Mac Miller, a hazai sztárok közül például a Quimby, a Tankcsapda, a Csík Zenekar, a Kiscsillag, a Brains, a Vad Fruttik, a Carbonfools, a 30Y, az Irie Maffia, a Péterfy Bori & Love Band, a ColorStar, a Compact Disco, a Heaven Street Seven és a Magashegyi Underground. Az exkluzív fellépők között nem kisebb nevek fordultak meg Sopronban, mint a magyar Sting, azaz Ákos, Yonderboi és a nyolcvanas évek legendás underground csapata, a Sexepil. Az első, 1993-as fesztiválon egyébként még csak öt zenekar és egy 800 fős közönség vett részt, idén viszont már kétszáznál is több produkciót, köztük másfél tucat világsztárt vártak a Lővér kempingbe és a harkai platóra.

95 ezren tomboltak a 20. Volt fesztiválon - Index

A 95 ezer emberhez képest a húsz kevésnek tűnik, töredék. Pedig ennyien voltunk, közel huszan a KözösPont sátorban, ott a fesztiválon. Mustármagnyi csapat, hogy a hegynyi fesztiválra hasson - szép újszövetségi feladat, vállalható, tiszta, evangéliumi kihívás.

Világszerte nagy felháborodást váltott ki a netezőkben az, ami Karen Kleinnel történt, írja a CNN. A 68 éves nő New York állam északi részén buszfelügyelőként dolgozik - feladata nem a buszok, hanem az iskolabuszokon utazó nebulók felügyelete. Munkája során érte az inzultus, amely kiváltotta a világ netezőinek a szimpátiarohamát. A felügyeletére bízott felsőtagozatosok mobiltelefonnal rögzítették, hogy egy utazás során káromkodással, gyalázkodással teljesen kiborították. Amikor azt mondták, azért nincs családja, "mert mind megölték magukat, hogy ne legyen a közelükben", Klein elsírta magát. Klein legidősebb fia tíz éve öngyilkos lett. ... A video nyilvánosságra kerülése után webes gyűjtés kezdődött Klein megsegítésére, illetve azért, hogy a netezők kifejezhessék együttérzésüket. E cikk írásakor 211 ezer dollár (46 millió forint) gyűlt össze. Klein évi 15506 dollárt keres, azaz már most 14 évi fizetését kaphatja meg kárpótlásul a netezőktől.

Több százezer dollár gyűlt össze a megalázott buszfelügyelőnek - Index

Szomorú történet - reménykeltő befejezéssel.

Nem csodálkozom a történteken, sokszor éltem át én is, volt, hogy csendestárs voltam fiatalként a falkában (nem, nem jobb voltam, csak a személyiségem ilyen, ennyi). Mert falkában a gyerekek nagyon gonoszok tudnak lenni, ez mindig is így volt, most sincs másképp. Tudnának mesélni azok, akik valamiért kilógtak a sorból  - kicsit túlsúlyosak, szegényebbek az átlagnál, túl jó tanulók, valami problémával küzdenek. Sok embernek keserítették meg társai a gyerekkorát. De tudnának mesélni a pedagógusok is. Nálunk is trófea volt általános iskolában, ha egy tanárt "kiakasztott" valamelyik osztály, ha sírt, az szinte plusz pontot ért...

Ezek az amerikai gyerekek nem  tudták, milyen jót tesznek a "prédával", a buszon rájuk figyelő alkalmazottal. Többet nem kell vele találkozni - többet nincs szüksége munkára, ugyanis ismeretlenek gazdaggá tették őt.

Egy ENSZ jelentés szerint pajzsként kötöztek gyerekeket a tankokra Szíriában - közölte a brit BBC kedden. Az ENSZ szerint több szíriai gyerek is arról számolt be, kényszerítették őket, hogy a hadsereg tankjain utazzanak, hogy a lázadók ne lőjenek a tankokra. ... A jelentés elmarasztalja a lázadókat is, akik többször is veszélybe sodorták a szíriai gyerekeket, valamint többüket be is sorozták. Több gyerek is dolgozott a frontvonalban ápolóként, valamint a kisegítő személyzet tagjaként.

Szíriában gyerekeket kötöztek a tankokra - Origo

Vasárnap évzáró istentisztelet lesz a hittanosoknak. A gyülekezet a gyerekekkel együtt pontot tesz egy újabb tanév végére, most ők kerülnek a centrumba, és jól is van ez így. Egy gyülekezet érettségét úgyis az mutatja meg igazán, hogyan bánik a kicsikkel, a gyengékkel (gyerekek, fogyatékkal élők, ápolásra szoruló idősek stb.). 
Én magam is napok óta tervezgetem az istentiszteletet. Nem csak a gyerekeket és felnőtteket egyaránt megszólító igehirdetés forog bennem, de a speciális liturgia kialakítása, a megfelelő visszajelzés a hittanosoknak. Hogy egy gyerekeket szerető, őket fontosnak tartó Úr tanítványaiként a lehető legjobban vizsgázzunk, mi, nagyobbak.

Ebbe a készülésbe rombolt bele a tankokra kötözött gyerekekről szóló cikk. Hogy a hónapok óta húzódó szíriai botrány már a kicsiket sem kíméli. Szörnyű hír, ha igaz, gyerekek, mint élő pajzs, az "ügy" védelmében az acélrétegre húsréteget tenni. De miért is csodálkozom? A felnőttek háborújába folyamatosan belekeverjük a gyerekeket, katonák leszenek vagy pajzsként tartjuk magunk elé őket, de mindig áldozatokká válnak. 

Múlt héten, másfél év után újra meglátogattam a temerini fiúkat szerbiai börtönükben. Mint ismeretes, nyolc éve töltik büntetésüket azok a vajdasági magyar fiúk, akik a vád szerint súlyosan bántalmaztak egy szerb drogkereskedőt. Máriás Istvánt 15, Illés Zsoltot 13, Szakáll Zoltánt és Uracs Józsefet 11 és fél, a 19 éves Horváth Árpádot pedig 10 év jogerős börtönbüntetésre ítélték. A súlyosan aránytalan büntetés érthetetlen, különösen annak fényében, hogy például Biljana Plavsics, háborús bűnök miatt elítélt volt boszniai szerb elnök 11 év börtönbüntetést kapott, majd 7 év után szabadlábra helyezték.

Horváth Árpád és Szakáll Zoltán Sremska Mitrovicába tölti büntetését, a másik három fiút azonban februárban áthelyezték egy vadonatúj, a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek fenntartott belgrádi börtönbe. Máriás István, Illés Zsolt és Uracs József nincsenek jól, és valószínűleg már sosem fogják tudni feldolgozni az őket ért traumát.

Az LMP tovább küzd a temerini fiúkért - lehetmas.hu

Felkavarodott valami, ezeken az oldalakon is ezt tapasztalom. Különös együttállása a Trianoni gyásznapnak / Nemzeti Összetartozás Napjának a romániai választásokkal, a fortyogón bővülve erőlködő irodalmi kánon, persze szekértáborok szerinti csomagolásban, harangzúgás tiltása (pontosabban nem elrendelése), az ehhez kapcsolódó jogos kérdőjelek, hogy miért is, ugyanitt kvázi legyurcsányozott egyházvezetők és a csakazért is harangzúgás stb. stb. stb. 

Nekem egyszerű volt a harangozás - missziói gyülekezetünknek még nincs temploma. Nyírő József temetését én székely belügynek tekintem, nincs okom, sem jogom beleszólni, én sem szeretném, ha göcseji sírjaim gondozását mondjuk Sepsiszentgyörgyről dirigálnák. A könyvei, Wass Albertével együtt elérhetők bárhonnan, ahogy másokéi még mindig felejtődnek. Trianonnal kapcsolatban pedig kapkodom a fejem, évtizedek tiltása, elfojtása az emlékművek, szimbolikus helyek, alkalmak, dalok, versek között. (A kivonulásokról, hallgatásról, bagatellizálásról most nem is beszélnék - az egy másik történet.)

Túl sok a szimbólum, és kevés a konkrét, megfogható, valóságos tett. Túl sok a mítosz, ami eltakarja a mai helyzetet. Ez a bajom.

Most például tényleg az a legnagyobb bajunk, hogy emléktáblát avattunk fel? Vagy az, hogy hogyan viszonyulunk egy múltbeli eseményhez, ami 60-70 évvel ezelőtt történt? Kétség sem fér hozzá, fontos a múlt, meg is határoz minket, de engedjük, hogy meg is kössön? Hiszen minden ünnepünk a múltról szól, különösen a szobor, kopjafa, emléktábla-állítások és avatások. De tényleg ezek a legnagyobb problémáink? És tényleg arról kell vitatkozni a zsinatnak, hogy a „kárhozatos bálványimádással” mit is kezdjünk a 450 éves káténk ünnepén? Amennyire nem sikerült Kálvin személyét közelebb hozni nemhogy a társadalomhoz, de a gyülekezetekhez sem a Kálvin-emlékévek során, olyannyira nem érzem ezt a kérdést sem aktuálisnak most. Pontosabban, nagyobb bajok is vannak, mint az említettek. ... Mit kezdünk a társadalom folyamatos változásával, a cyber-nemzedék, az Y- és Z-generációk gyökeresen más világ- és egyházlátásával? Nem kellene átalakítani a hittantanítást, a konfirmációt, a tanításunkat? És itt végképp nem arról van szó, hogy hagyjuk el a régit, szolgáljuk ki az igényeket, idomuljunk hozzá a mai modern korhoz, az évenként tapasztalható változásokhoz. Hanem arról, figyeljük-e a társadalom rezdüléseit, változásit, s ahhoz hozzátesszük-e a magunkét. 

Pótcselekvés - Parókia

Arccal a harmincas évek felé - túl sokszor érzem, hogy ez a fő irány az egyházunkban. Értem én, visszatekintünk az eltépett fonal túlvége felé, próbáljuk megemészteni, hogy több évtizednyi diktatúra több évtizednyi gettót jelentett, hazugságokkal, kínos csenddel. Valahogy vissza kellene csinálni, valahogy fel kellene venni azt a ritmust, amit elveszítettünk (amit elvettek tőlünk), és révedünk bele, mi, károlis valákat mormogó bocskais papok, egy elveszített aranykorba, és velünk még pár társ.

"Akkor még voltunk valakik, akkor még hitt Istenben az emberek, akkor még számított a szavunk." Fogalmazzunk másként: akkor még azt a nyelvet beszéltük, amit a társadalom, aztán minket lekapcsoltak, a többi meg ment a maga útján. '89 után pedig azt hittük, visszatérhetünk. A baj az, hogy kicsit visszatértünk, de nem jöttek velünk sokan. Nem lehet kérdés, helyes az igazságtétel, a névtelenített hősök felmutatása, négy évtizednyi torzítás kijavítása. Fontos feladat rendezni a múltat, ismerni, ismertetni. De nem csak ez van nekünk.