Ezeket darabokat a minden esetben telt házat garantáló Benka-gálákon, egy-két alkalommal a Partiumi Diákszínjátszók Fesztiválján, mutatták be a Benka Gyula Két Tanítási Nyelvű Angol Magyar Evangélikus Általános Iskola – magyarán a Benka – tehetséges diákjai közreműködésével. A mostani Luther című történelmi zenés játék fajsúlyos műfaji és alkotói váltást hozott a figyelemre méltón tehetséges és sokoldalú művész házaspár munkásságának köszönhetően. Egyrészt a nagyon is aktuális történelmi témaválasztás, akár a játszóhely – az Ótemplom oltártere és a padsor-köz – vonatkozásában. (…) Mindezekkel – az említett naiv bájjal is – együtt azt gondolom, a Luther zenés történelmi játék két dolgot érdemel. Egyrészt megfelelő dramaturgiai beavatkozással professzionális színházi rendezést. Másrészt méltó arra, hogy a reformációs emlékév során bemutassák a Kárpát-medence egyházi közösségeiben a keresztény-keresztyén teljes ökumené jegyében és szellemében. Köszönet ezért a darab alkotóinak.
Luther – Zenés történelmi játék gyerekektől, nem csak gyerekeknek - ref500.hu
Eljátszottam a gondolattal, hogy ha színházigazgató, drámaíró, rendező, néző stb. lennék egy személyben, s az lenne a feladatom, hogy egy egész idényre, mondjuk hét alkalomra szóló színdarabot kellene színre vinnem, megírnom, megnéznem stb, akkor milyen ötletekkel rukkolnék elő...?
Reformáció ma...? A kiinduló helyzet az lenne, hogy egy bizonyos L.M., Ágoston-rendi szerzetes felébred 2017 október 31-én, bekapcsolja a számítógépét, hogy tájékozódjon a világ állapotáról, s útnak indul, hogy azt megreformálja... Lehetséges ez az abszurdnak tűnő ötlet? Ma nehezebb dolga lenne, mint 500 évvel ezelőtt? Hogyan zajlana ma a lutheri reformáció? Kikkel? Kikkel szemben? Milyen nehézségekkel, akadályokkal kellene megküzdenie? Milyen eredményekkel kecsegtetne ma az ő vállalkozása, reformációja, missziója? Hogy látja Európa és a keresztyénség jövőjét? Több helyszínen is játszódna ez a dráma, Brüsszelben, Berlinben és Budapesten mindenképpen, s a darabban -főszereplőként vagy éppen statisztaként- mindenképpen szerepet kapna pl. Soros György, Angela Merkel, mint evangélikus lelkészlány és Németország kancellárja, Orbán Viktor és még számos politikus és egyházi vezető...
Találkozás egy fiatalemberrel. Karinthy azonos című novellájának alapötletéből kiindulva, a fiatal Luther találkozik a ma feltámadt – ha jól számolom – 534 éves önmagával... És beszélgetnek... Az ifjú titán elmondja, hogy ő hogyan képzeli el az Istent, a hitet, a keresztyénséget, az egyházat, annak megújítását, az öreg pedig elmeséli, hogy mire jutott, mit sikerült az álmokból, tervekből megvalósítania az 500 év folyamán...
Hitviták tüzében. Luther professzor vizsgára várja hallgatóit a Wittenbergi Egyetem Teológiai Fakultásán... Jönnek is egymás után a leendő tanítványai és ellenfelei, hogy elmondják, kifejtsék, hogy mit tudnak elfogadni a doktor úr tételei közül és mivel nem értenek egyet, s – 500 év távlatából visszanézve – kit igazolt, s ki fölött járt el az idő... A dogmatikai kérdések mellett természetesen szó esne az egyház mai helyzetéről, az ökumené kihívásairól és a felekezeti identitások megőrzésének szükségességéről avagy annak felesleges voltáról is...
Luther Rómában. Ez egy háromfelvonásos darab lenne. Az első részben Luther megérkezik a Vatikánba, Ferenc pápa fogadja, s körbevezeti „birodalmában”... A második részben a nagy reformátor beül egy időgépbe és az egyháztörténelem legjelentősebb vagy éppen legvitatottabb pápáival találkozik, kezdve „kortársával”, X. Leóval, aztán többek között IV. Pállal és XII. Piussal, végül II. János Pállal, s a vendég elmondja, hogy kinek a helyében mit tett volna egy-egy konkrét történelmi helyzetben... A befejező felvonásban pedig Luther akaratlanul is belekeveredik egy pápaválasztási ceremónia bonyodalmaiba...
Családban marad. Ebben a modern zenés színjátékban Luther népes famíliája elevenedik meg. Hogyan élne a mai szekularizált, liberális és posztmodern világban a nagy reformátor családja? Mennyire élnének a nyilvánosság előtt? S hogy reagálna le a családapa egy-egy olyan etikai problémát, melyet gyermekei és unokái személyesítenének meg, úgy mint a különböző társadalmi devianciákat, az alkoholizmust, a drogfüggőséget, a homoszexualitást vagy éppen a lombikbébi programot...?
Reformáció 500. L.M. „álruhában” végiglátogatja a jubileumi rendezvényeket... Részt vesz az Emlékbizottság ülésein... Néhány ünnepi istentiszteleten, hangversenyen, kiállításon... Megnézi a róla készült filmeket, színdarabokat... Fut és kerékpározik 500 kilométereket... Természetesen elmegy Wittenbergbe is, felmegy a pályaudvar előtti óriási Biblia kilátójába, majd áldást kér a „Bless U-2” nevű robotpaptól... S közben egy-egy pohár Luther-sör mellett, asztali beszélgetések keretében elmondja, hogy mit is gondol önmagáról, a világról, az egyházról, a reformációról, a Reformáció 500-ról és rólunk...
Luther és én... Egy alternatív színdarab... A színpadon egyedül Luther... Aki találomra felszólít, felhív vagy éppen felkísér valakit a nézőtérről magához, leülteti és beszélgetni kezdenek... Milyen beszélgetés alakulna ki közte és pl. egy érettségi előtt álló diák, egy ateista mérnök, egy gyermekeit egyedül nevelő közhasznú munkás, egy spiritualitásra fogékony üzletasszony vagy éppen egy „kiégett” református lelkész között...? Mennyire menne át a beszélgetésekből a partnerek ill. a nézők felé Luther krisztusi kisugárzása, szellemisége, lelkisége? S mennyire tudná meggyőzni az embereket arról, hogy ami zajlik, az nem színjáték, hanem maga a valóság... ?! A mi életünk...?! A mi keresztyén, Krisztusban szüntelen megújulásra, reformációra szoruló életünk...?!