Sok családi tragédia kötődik a málenkij robothoz, mely közös tabuként nehezedett a magyar társadalomra. Erről a nemzeti tragédiáról állít elsőként emléket az Örök tél című film, melynek női főszereplőjét, Gera Marinát alakításáért Nemzetközi Emmy-díjra jelölték. A színésznővel a díjátadó előkészületeiről, a szakma kihívásairól, és a túlélésért folytatott küzdelemről beszélgettünk.

“SOKÁIG NEM BESZÉLT ERRŐL SENKI” – INTERJÚ GERA MARINÁVAL, AZ ÖRÖK TÉL FŐSZEREPLŐJÉVEL - 777.blog.hu

Néhány napig újra elérhetővé tették az Örök tél című filmet a Mediaklikk.hu-n. Bárki megnézheti. Azt a filmet, ami sok mindenben első. Első abban a tekintetben, hogy a magyar történelem egy agyonhallgatott időszakát mutatja be. Annak a 250.000 német származású, magyar férfinak és nőnek állít emléket, akiket a II. világháború végén vittek el a szovjet munkatáborok egyikébe. Az Örök tél az első olyan film, amelynek középpontjában az elhurcolt magyarországi sváb nők állnak. Ahhoz, hogy a film elkészülhessen, szükség volt arra is, hogy valaki elsőként megszólalva egy családban, megtörje a csendet és beszéljen az elképzelhetetlenről. Havasi János újságíró, író édesanyja volt az, aki beszélt a vele történt borzalmakról.

Gera Marina az első magyar színésznő, akit a filmben nyújtott alakításáért Emmy-díjra jelöltek. A díjat 1973 óta minden évben a legjobb, az USA-n kívül született televíziós alkotások szereplőinek és alkotóinak adják át. 2019-ben a legjobb színésznőnek járó díjat – elsőként a magyar művésznők közül – Gera Marina vehette át.

Óriás siker és elismerés – olvashatjuk a hírekben. Valóban az. Nagy elismerés kicsiny országunknak. Úgy látszik, mindazok, akik megtekintették ezt a filmet és döntöttek a díjakról, érteni vélték, miről szól. Fogalmazhatunk úgy is, hogy: átment az üzenet.

A film főszereplője arra a kérdésre, hogy milyen volt a film fogadtatása külföldön, át tudták-e ott is érezni a történelmi tragédiát, amely az alkotás hátterét adja, a következőt válaszolta: „Nagyon meglepődtünk, nem gondoltuk volna, hogy Magyarországon kívül ez így tud majd érvényesülni. Először Berlinbe kísértem el a filmet, ahol az a szabály, hogy aki filmmel érkezik, az zsűritag, és egy titkos szavazás során döntünk. Ott nyertünk, ami egy óriási szakmai elismerésnek számít. Egy kis teremben vetítettük le a filmet, és az emberek zokogtak, majd az est folyamán végig ölelgettek engem, a fesztivál alatt pedig végig erről beszéltek. Arra jöttem rá, hogy egyrészt nem tudtak ezekről az eseményekről, amiket filmre vittünk, másrészt én elmondtam, hogy ez az első film, ami emléket állít a Szovjetunióba elhurcolt magyaroknak. Ez egy tabu volt, nagyon sokáig nem beszélt róla senki. Ezzel nagyon sokan tudtak azonosulni, hiszen rengeteg történelmi tabu van minden nemzet életében. Sokan inspirációt kaptak arra, hogy feldolgozzák a hasonló nemzeti történeteiket. Ugyanakkor a film személyessége is sokakat megérintett, az anyai ragaszkodás számomra a mai napig egy fontos emléke a filmnek.”

Gera Marina tabukról és titkokról beszél, melyek jelen lehetnek egy nemzet életében. Hatnak a mára, a jelenre. Akkor is jelen vannak és valóságosak, ha senki nem mer beszélni róluk. Ha csupán suttogva, néhány szóban lebbentik fel róluk a fátylat.

Titkok és tabuk családok életében is jelen vannak. Csak sokszor nem értjük, nem tudunk azzal mit kezdeni, hogy ami őseink életében meghatározó élmény volt, hogyan hathat ma is ránk? Hogyan lehetséges, hogy a korábbi generációk döntései, megoldási formái, hallgatásai, befelé fordulásai megjelennek a mi döntéseinkben és azokban a helyzetekben, amikor konfliktussal, szenvedéssel, fájdalommal találkozunk? Fel kellene tárnunk – egyénileg és közösségi szinten is – a múlt máig ható, meghatározó eseményeit és feldolgoznunk őket. Ha ebben bárkinek segítséget nyújt az Örök tél című film, hálásak lehetünk érte. Ha abban segít, hogy komolyan vegyük: mindazt, ami mögöttünk van, nem lehet egyszerűen a szőnyeg alá söpörni, már megérte elkészíteni és bemutatni.