Szakmai előrelépés számunkra ez a kapcsolat, kollégáim pedig szívesen adják át tudásukat, az a célunk, hogy a hallgatók ne csak nagy létszámú iskolákban tanulják meg a szakmát, hanem lássanak bele a kisebb iskolák működésébe, a problémás területeken való helytállást is megtanulják – mondta el az igazgató.

Hetesi iskola lett a PTE tagintézménye - sonline.hu

Egyetemünk 2019 nyarán pályázatot hirdetett olyan intézmények részére, akikkel évek óta szoros együttműködés jött létre egyetemünk Pedagógiai Karával. Célunk volt olyan partnerintézményi kör kialakítása, melyben a résztvevők elkötelezettek a pedagógusjelöltek szakmai fejlődésének segítésében, mentorpedagógusai pedig elhivatottak a hallgatók felkészítésében. A sikeres pályázat feltétele a kritériumoknak való megfelelés és az együttműködés vállalása volt. Az elnyert cím határozatlan időtartamra szól mindaddig, amíg a pályázatban foglalt követelmények fennállnak, illetve teljesülnek.

PEDAGÓGUSKÉPZŐ FÓRUM ÜLÉSEZETT A KAPOSVÁRI EGYETEMEN - kaposvarmost.hu

Dübörög az iskolaválasztási kampány. Legalábbis a leendő első osztályosok szülei ezzel szembesülnek. Hivatalos és kevésbé hivatalos formában egyaránt. Az oktatási intézmények iskolába csalogató, nyílt napokat szerveznek. Plakátokat készítenek és helyeznek ki az iskola honlapján kívül a közösségi oldalakon is, melyeket előszeretettel osztanak meg azok használói. Van olyan iskola, ahol már az iskolanyitogató nap tekintetében is választási lehetőséget kínálnak: részt lehet venni mozgásos-sportos feladatokban vagy kiscsoportos interaktív foglalkozáson. A szülők megpróbálnak minél több információt összegyűjteni azokról az intézményekről, amelyek szóba jöhetnek gyermekük számára és ezek birtokában döntést hozni. Mindig akadnak persze olyan kollégák, ismerősök, szülőtársak, akik kéretlenül is kifejtik véleményüket. Ha jót akarsz a gyereknek (és melyik szülő akarna rosszat), akkor csak ebbe vagy abba az iskolába iratod. Csak városi iskola jöhet szóba – mondják sokan. Hiszen ott adott minden feltétel ahhoz, hogy a gyermek sikeres legyen. Ha a helyi iskolába jár, annyira le fog maradni, hogy később, a középiskolában nem tud majd helyt állni. Hosszan lehetne még sorolni az érveket és az ellenérveket egy-egy iskola mellett vagy ellen. Szülő legyen a talpán, aki eligazodik a különböző vélemények között és úgy hozza meg döntését, úgy tart ki mellette, hogy vállalja akár azt is: a többiek sajnálkozva néznek rá.

Melyik iskola jó? Mitől jó egy iskola? Mi alapján formálunk véleményt?

Talán az a jó iskola, ahol már a tavaszi szülői értekezleten megígérik a szülőknek, hogy bizony, a hozzájuk járó gyerekek írni, olvasni fognak karácsonyra? Vagy talán az, ahol egyértelműen közlik: a tananyagban való előre haladás a legfontosabb, nem kockáztathatják meg, hogy ebben elmaradnak egy-két olyan gyermek kedvéért, akinek több időre lenne szüksége? Jó iskola az, ahol tudatosítják a szülőben és a gyermekben egyaránt: itt magasak az elvárások, aki nem tud ennek megfelelni, mehet máshova? Az az iskola jó, ahol a délutáni nyüzsgésben íratnak meg valakivel egy témazáró dolgozatot – hiszen délelőtt hiányzott, most pótolnia kell? Jó az az iskola, ahova reggel egyértelműen szorongva, félve, sírással küzdve indul egy 7-8 éves gyerek?

Nemcsak a gyermekek a nyertesei vagy a vesztesei az iskolák közötti nagy versenynek, hanem maguk az oktatási intézmények is. Mindig vannak felkapott, népszerű iskolák, többszörös túljelentkezéssel, büszke szülőkkel és sok esetben, bizonyos idő elteltével jelentkező csalódás érzéssel. Mert nem azt kapta sem a szülő, sem a gyermek, amire számított. És mindig vannak olyan iskolák is, amelyekre mintha kevesebb fény vetülne, akik csendesen húzódnak meg a nagyok között. Akik „csak” teszik a dolgukat, harcolnak a gyerekekért, sokszor a gyerekekkel együtt küzdenek egy-egy nehéz élethelyzetben.

A kiemelt, a menő, a híres iskolák eredményeiről szóló hírek között csak ritkán tűnik fel olyan, ami a „kicsikről” szól. Éppen ezért üdítő arról hallani, olvasni, hogy több falusi (sokszor lenézett) iskola egy-egy pedagógiai kar partnerintézményévé vált. Egy frissen megjelent hír szerint a hetesi iskola a Pécsi Egyetem Tanárképző Központjának lett a tagintézménye. Egy novemberi hír pedig arról szólt, hogy több somogyi bölcsőde, óvoda, iskola (közöttük a mienk, a somogyjádi is) és gyógypedagógiai központ kapta meg az elismerő címet, mely szerint a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának partnerintézménye lett. Azon intézmények nyerhették el az elismerést, amelyek elkötelezettek a pedagógusjelöltek szakmai fejlődésének segítésében, mentorpedagógusai pedig elhivatottak a hallgatók felkészítésében. A címet elnyert iskolák vállalják, hogy a pedagógiai képzésben résztvevő hallgatók náluk töltik gyakorlati idejüket és segítik őket a hivatásukra való felkészülésben. A hetesi iskola igazgatónője pedig azt hangsúlyozta: „célunk, hogy a hallgatók ne csak nagy létszámú iskolákban tanulják meg a szakmát, hanem lássanak bele a kisebb iskolák működésébe, a problémás területeken való helytállást is megtanulják.”

Nem hiszem, hogy bárki nemmel válaszolna ezek után arra a kérdésre, hogy lehet-e jó egy olyan falusi iskola, ahol olyan munka folyik, amelyet érdemes megismertetni azokkal, akik még csak készülnek a tanári pályára? Igen, lehet jó. Hiszen nyitott, engedi, hogy mások is belelássanak abba a szakmai munkába, amely náluk folyik és az ott tanító pedagógusok is készek idejük, energiájuk egy részét arra szánni, hogy mások felkészülésében segítsenek.

Arról a legfontosabb szempontról már nem is szólva, ami egy kisebb létszámú, helyi iskola sajátja: közösséget formálni, erősíteni ott lehet igazán, ahol a közösség tagjai együtt vannak. Az iskolában, de az iskola után, a szabad időben, a hétvégén is. Kellenek az iskolán kívüli közös élmények, kapcsolódási pontok, mert a mai felnőttek és egyre inkább a gyermekek egyik legfájdalmasabb élménye éppen annak megtapasztalása, hogy egyedül érzem magam, magányos vagyok, nem tartozom igazán sehova. Amikor döntünk egy-egy intézmény mellett, vajon elgondolkodunk-e egyáltalán ezen a kérdésen? Akarunk-e ebből a szempontból is jót gyermekünknek?