Az etikai bizottsághoz idén sem érkezett panasz a protestáns újságírókra – adta hírül Kádár Zsolt, az etikai bizottság vezetője. A református lelkipásztor felhívta a figyelmet „a problematikus hazai médiaszituációra, melyet az igen erős és ellentétes politikum determinál”. Kádár Zsolt szerint komoly gondot jelent, ha bármilyen hatalom érdekből, szlogenként használja a keresztyén igazságot a hatalom elérése, megtartása, visszaszerzése vagy a kizárólagosság érdekében. Úgy vélte, hogy a világ leginkább a hitelességet igényli az újságíróktól.

Hitelességet várnak az újságíróktól - parokia.hu

Igen, hitelességet, mindenkitől. Ezt a szót már nagyon jól ismerjük. Napjaink politikai-, egyházi-, s egyáltalán társadalmi életének egyik kulcsszava. Mindenki ezt várja a másiktól... De mi is az tulajdonképpen? Hogy lehet ezt definiálni? Egy képzeletbeli (röp)dolgozatban az alábbi válaszokat írták közéletünk különböző szereplői...

Etikatanár (hívő)
„Erkölcsi szocializációból, belső meggyőződésből és – ahogy nevében is benne van – hitből fakadó etikus emberi magatartás.”

Az „írástudók árulása”, az időzített aknák elrejtése az értelmiségi viták mélyén lelhető meg. Az egyet nem értés természetes attitűdje nem kellene, hogy mindenáron az egymás, szinte eretneki elutasításába torkoljon. Minden vitában hipotézisek ütköznek meg. (Sőt, a napok múlásában megéljük saját hipotéziseink változásait is!) Az értelmiségi viták közben mégis feltűnik és beárnyékolja a szürke állományt a reptilis harag. A kimondott/leírt hipotézis próféciává alakul, hirdetője prófétává, a tévedésmentes igazság egyetlen (győztes – vagy sértett, de meg nem értett) hirdetőjévé.

Soha nem fogjuk megérteni egymást? - mandiner.hu

   Már pedig a rend nem egyéb, mint a tulajdonnal bíró polgárság rendje. (Hatvany Lajos)                                                                                                                                                                                                                                 

Gágyor Péter kitűnő írása mélyen megérintett és gondolkodóba is ejtett. Hogy ne mondjam, magamra is vettem, hiszen a cikk a mai valóban ideges közéletünk elemzése kapcsán eljut az „értelmiség árulásáig”. Ez abban állna, hogy miközben a „köznép” éli/élné a maga normális életét („Ébresztőórára kelnek, magukra húzzák az atlétatrikót, felöltöznek és munkába indulnak. Beszélgetnek, félszemmel mobiljaikon figyelik a médiát is, érzik, értelmezni próbálják a szellemi frontok főszereplővé emelt villanásait, és fokozódik bennük a zavar.”), addig a különböző értelmiségi szekértáborok vallásháborút vívnak egymással, ahelyett, hogy tudomásul vennék, hogy küzdelmeik valójában csak hipotézisek küzdelme. S azért vettem magamra, mert ezek szerint egy olyan közéleti blog, mint a miénk, a maga szerény eszközeivel akaratlanul is hozzájárul a mai, valóban súlyos és feszültségekkel terhes helyzet további mélyítéséhez. Azt hiszem, azért ennél bonyolultabb a helyzet.

Ahogy a karácsony valakinek fenyőünnep, úgy biztos valakinek a húsvét is sonkabál: ez legitim, de ugyanakkor a lényegi tartalom szempontjából kilúgozott verzió.

“A teremtmény Teremtőt feltételez” – Kovács Ákos - 777blog.hu

Húsvétot követő karácsonyi havazás ide, sárga festékes dobálózók oda, ne válasszunk mára felszínes témájú cikket. Legyen a mai gondolat füzér alapja Kovács Ákos énekes egy határozott kijelentése: a sonkabál legitim, de ugyanakkor a lényegi tartalom szempontjából kilúgozott verzió. S milyen sok embernek ennyi volt a lényeg nagyhét és húsvét idején...

Valóban legitim dolog a testet öltés helyett fenyőt ünnepelni, és a feltámadás helyett a sonka füstről lekerülésének örülni. Legitim, mert nem ütközik világi törvénybe. Nem zárnak érte kalodába, nem űznek el a helyrajzi számodról, hiszen úgyis magánügy. A legitim vonása azonban nem ad teljességet. Nem megátalkodott gonosztevő, aki nem érti és nem hiszi a húsvét lényegét, hanem szegény és tartalmatlan. Nem bírnak isteni, azaz Isten által kijelentett tartalommal az ünnepnapjai. Így látjuk ezt a másik szekcióból, a Biblia tanúságtétele alapján (úrvacsorai) liturgiával ünneplő templomokból.

Azt tapasztalom, hogy nagyon sok ember a kilúgozott verziótól fuldoklik, mert ad elég erőt.

Esernyőjével ugrott ki egy tizedik emeleti lakásból egy kisfiú a kínai Suzhou városában. A kisfiú azt gondolta, hogy az esernyő úgy működik majd, mint egy ejtőernyő. A gyerek korábban egy rajzfilmben látta ezt a mutatványt. 

 Kinyitott esernyővel ugrott ki a tizedikről a kisfiú - ezt látta a mesében faktor.hu

A B-vitaminokat komplexnek is nevezzük, hiszen ezek az anyagok sosem önmagukban, hanem mindig közösen fordulnak elő az egyes élelmiszerekben. Tehát nem egy B-vitaminról, hanem többről beszélhetünk. Mivel a B-vitaminok egymással együttműködve, közösen fejtik ki a hatásukat, így semmit sem érünk el azzal, ha pusztán egyfajta B-vitamint szedünk. Nagyszerű csapatjátékosok, egyenként, önállóan sokkal kevésbé képesek kifejteni a hatásukat. ... Együtt még a felszívódásuk is jobb, mint külön-külön. Később még lesz szó arról, hogyan is hatnak egymásra ezek az anyagok, melyik B-vitamin melyik másik hatását erősíti. b-vitamin.hu

Kis közéleti anzix.

Alföldi Róbert és Székely Csaba passiója nem keveset állít: kétezer év tanulságait levonva fogalmazzák meg, hogy rengetegen értik félre szándékosan vagy szándékolatlanul azokat a tanításokat, amelyekre folyton hivatkoznak
Alföldi Jézusát gúzsba kötötte a Tankcsapda meg Péterfy Bori – Index

Az Index ügyes kis kritikával számol be Alföldi Róbert rendező és Székely Csaba drámaíró Passió XXI című zenés darabjának előadásáról. A „szuperprodukciót”, ennek a modern zenei betétekkel tarkított és aktualizált darabnak bemutatását nagy várakozás előzte meg. Kicsit úgy tűnik a kritika szerint, hogy hegyek vajúdtak, és egér született. Annyi bizonyos, hogy ismét maradt az az istenségétől megfosztott Jézus-ábrázolás, amely megpróbálja megérteni a nagypéntek történetét, miközben megfosztja azt lényegétől és legsarkalatosabb értelmezési pontjaitól.
A passió műfaja amúgy is egy problematikus feszültséget rejt magában, hiszen a művészi alkotások többségének esztétikai értéke nem vitatható, ugyanakkor a tragikum esztétikájába való belemerülés nem jó tanácsadó, ha érteni is akarjuk Jézus kereszthalálának és feltámadásának lényegét. A szentimentalizmus és egy szubjektív beleérzés személyesen borzongató élmény, ám az egészet szemlélni az egyéni élményen túllépve lehet csak.

Eddig csak sajtóhírek, értesülések, ígéretek voltak arról, hogy a kanadai kormány a marihuána legalizálására készül. Csütörtökön viszont törvényjavaslatot nyújtott be  arról, hogy az országban a jövő év közepére váljon legálissá a felnőttek számára a marihuána fogyasztása élvezeti célból. (…) Justin Trudeau miniszterelnök régóta megígérte, hogy eltörli a marihuána nyilvános fogyasztását tiltó jogszabályt.

Jövőre legalizálják a marihuánát Kanadában - index.hu

Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, amint én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.Ha megteszitek, amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok.

Jézus Krisztus: Szeressétek egymást - mandiner.hu

Mekkora mázli, hogy ez mindent felülír.

komment ugyanitt. 

Az európaiak legtöbbje valamilyen vallási közösséghez tartozik, többségük keresztény. A vallások a testvériség, a béke és szolidaritás erejeként kell hassanak. Mint a keresztény egyházak Európában a párbeszédet szeretnénk erősíteni és az Európai unióban az egymás mellett élést erősíteni. Ama keresztény örökség értelmében, amelyre az 1957-es Római Szerződés kötelez, felhívjuk egyházként a politikai felelősséget hordozókat, hogy Európának a világ egészére ebből származó felelősségét vegyék komolyan.

A német katolikus és evangélikus egyház nyilatkozata a Római Szerződés 60. évfordulóján – ekd.de

Vannak minősített idők az ember életében, amikor bizonyos dolgokkal mélyebben foglalkozik. Különösen igaz ez a hitre, a belső elcsendesedésre így húsvét nagyhetében. Talán az lenne a legalkalmasabb készülődés, ha kizárna mindent, ami a Szentíráson kívüli és csendben maradva a szent szövegek recitálásával tudná ráhangolni magát a Golgota keresztjének és a húsvéti elhengerített kőnek titkára. Ehelyett itt dübörög az idő körülöttünk: zaj, hajsza, előre szervezés, hogy talán az ünnep végére utolérheti magát az ember.

„ Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye. „
József Attila

A költészet napja - sulihalo.hu

Nem is olyan régen, egy hölgy, miután éppen ismertem az egyik általa megkezdett József Attila-vers folytatását, rám csodálkozott, mondhatni, nézett, mint a tehén gyereke az újonnan vásárolt avagy frissen mázolt szabadtéri nyílászáróra, hogy léteznek ma még olyan emberek, pláne férfiak, akik olvassák és szeretik a verseket...? „Csodabogár-lényem” fényét először próbáltam  büszkén erősíteni, mondván ez mindig hozzátartozott az én identitáskeresésemhez, majd szerényen tompítani, hogy nem mindig, csak amikor „szükséges” (J.A.), ráadásul egyre ritkábban kerül elém egy-egy régi vagy újabb, vagy éppen régi-új vers, verssor vagy csak egy költői kép... Mint ez... A világ gyémánttengelye...

„Változtatnunk kell a migráció negatív megítélésén. Nem fenyegetésként, hanem mint természetes, sőt, szükséges jelenségre kell rá tekintenünk Európában. A menekültek felé pedig nem csupán morális, de jogi kötelezettségünk is van. Joguk van a védelemhez. Minden demokratikusan működő európai országban meg kell kettőzni az arra fordított erőfeszítéseket, hogy ezt elmagyarázzuk az embereknek, ha meg akarjuk akadályozni az egyes államokban már hallható, rendkívül veszélyes idegengyűlölő és bevándorlás-ellenes hangok erősödését” - mondta Elena Valenciano.

Csak közös erővel lehet leküzdeni a migrációs- és menekültválságot - Európai Parlament, Hírek

Ez az európai parlamenti jelentés a migránsválság további kezeléséről pont jó így, Nagyhét elé időzítve. Ma Virágvasárnap van, kezdődik a Nagyhét, ez az európai alaptörténet. Még akkor is az, ha a tematikus fősodorból már rég kiesett. Európa totálisan elfelejteni látszik saját eredettörténetét. De ez nem elég, az európai vezetés komoly véleményformálói most egy olyan jelentéssel ajándékoznak meg bennünket, miszerint baj van azokkal, akik a beláthatatlan méretű migrációt fenyegetésként élik meg. Vagyis féltik a saját kultúrájukat. Érdekes módon, a témafelelős egyetlen szót sem szentel annak, hogy vajon honnan jön ez a fenyegetettség-érzet? Hát onnan, hogy azért vannak Európában még sokan, akik aggódnak a keresztyén kulturális közösségi identitás teljes megsemmisülése miatt. De velük ki foglalkozik? Az Európai Parlament jelentéséből nemhogy az tűnik ki, hogy változtatni akarnának az eddigi nyitottság politikáján, hanem tovább fokoznák a migránsbarát „humanizmust”. Rossz érzéseim vannak.