Bár még nincs megerősített fertőzött Írországban, az egyház több óvintézkedést is bejelentett a koronavírussal szemben – jelenti az Irish News.
Írországban hivatalosan még nem regisztráltak CoVID-19 fertőzöttet, viszont az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország február 28-án jelentette be az első esetét – egy olyan férfit, aki Dublinon keresztül tért vissza olaszországi útjáról. A hírre nemcsak az ír hatóságok, hanem az Ír Katolikus Egyház is megkezdte óvintézkedései sorát.

A négy ír püspökség minden plébániájára szétküldött levél utasításai szerint a járvány lejártáig szünetelnie kell a békeadásnak a szentmiséken, a kézfogás helyett a püspökök egyszerű fejbiccentést ajánlanak a híveknek.

Az Ír katolikus egyház felfüggesztette a kézfogást a szentmiséken – danubeinstitute.blog

Napjaink sztártémája: a korona vírus körül kialakult vészhelyzet. Az élet minden területén jelen van: érinti a politikát, a gazdasági helyzetet, az egészségügyet (természetesen) és a mindennapi élet egyéb felületeit.

Ma jóval nehezebb egy huszonévesnek elkezdenie az önálló életét, mint negyven éve, és csak úgy érhető el változás, ha a döntéshozók mellett saját maguk is hallatják hangjukat. Ötödik alkalommal rendezték meg az Európai Parlamentben a Youth Transition konferenciát, amelyen 15 ország fiataljai osztották meg a generációjukat érintő problémák megoldására vonatkozó ötleteiket.

Mi nyomasztja a mai fiatalokat? – kepmas.hu

A Youth Transition konferencia idei találkozóján 15 ország 30 fiatalja találkozott. Témájuknak alapot adott a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke által megfogalmazott gondolat: „Korábban, a hetvenes években csupán három átmenet volt az emberek életében: a munkába állás, a különköltözés és a családalapítás. Ezek ma sokkal komplikáltabbak, és más tényezők is változásokat eredményeznek, például a munkanélküliség vagy az új technológiából fakadó lehetőségek.” 

Megdöbbentő, hogy mennyi elvárás van az emberrel szemben azok részéről, akik pedig nem a foglalkozásommal vagy a szolgálatommal vannak kapcsolatban. Mintha valamiféle embereszményt testesítenék meg, akitől valójában semmit sem vár a társadalom, mégis meg kell jelenítenie az elképzelt ideált.

Dr. Fekete Ágnes: Milyen lelkész az ilyen? – szemlelek.net

Fekete Ágnes írása olyan kényes témát feszeget, amely a lelkészek között egyre gyakrabban kerül a középpontba. Lelkészlét, amely tele van kívülről érkező elvárásokkal és belső megfelelési kényszerrel. Lelkészlét, amely keresi önmagát, a feladatát és egyensúlyoz a világ és az egyház határán, holott a lelkészség nem erről szól.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Házasság hetén a házasság hetén, az V. kerületi házasságkötő-teremben tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: az elmúlt harminc évben nem kötöttek annyi házasságot, mint tavaly. A kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a családvállalást elősegítsék a fiatalok számára.

Beszélt arról is, hogy kutatások szerint a magyarok 75 százaléka nem tartja elavultnak a házasságot, 10-ből 9 ember pedig javasolja is azt.
Ez azt mutatja, hogy a magyarok házasságpártiak, és hisznek a házasság intézményében – vélekedett.

Reneszánszát éli a házasságkötés hazánkban – vasarnap.hu

Vasárnap kezdődött a házasság hete. Határon innen és túl száz településen, háromszáz programmal várták a házaspárokat. Előadások, különféle feladatok, programok színesítik/színesítették az érdeklődök mindennapjait február 2. hetében. Évről évre egyre nagyobb érdeklődést kap ez az országhatáron átívelő, a házasság intézményét központba állító programsorozat. 

Az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) 2018. november 12–15. közötti, 72. közgyűlésén elfogadta a Római Misekönyv olasz fordításának a harmadik kiadását. Több változtatás mellett két szövegnek, a Dicsőségnek (Gloria) és a Mi Atyánknak (Pater noster) a szövege is módosult. Ez utóbbiban ez szerepel immár: „non abbandonarci alla tentazione” (ne adj át minket a kísértésnek; ne engedd, hogy kísértésbe essünk). Miután az illetékesek jóváhagyták a misekönyvfordítást, Ferenc pápa felhatalmazást adott a szöveg kihirdetésére. Ezért a CEI elnöke május 22-én bejelentette a szöveg hatályba lépését. Itt természetesen még hátra van a nyomdai munka, illetve annak meghatározása, hogy pontosan mikortól kezdik majd használni az új olasz nyelvű liturgiát a templomokban.

Martí Zoltán: Tényleg megváltozik a Miatyánk szövege? – 777blog.hu

Megosztó hír jelent meg a médiában: megváltozik a Mi Atyánk szövege. Sokan, sokfélét mondanak pedig még semmi nem biztos. Ennek ellenére vannak, akik tényként kezelik. A kommenteket olvasva két tábor képviselőit lehet megkülönböztetni: az egyik, amelyikben a „minek” és „micsoda dolog ez” vélemények sorakoznak, a másik pedig: az „éppen ideje volt” és „teljesen egyetértek” válaszokat olvashatjuk. 

A XXI. századi ember démona a gyorsaság. Figyelemelterelés és menekülés. A mindent most és azonnal akarok, az engem senki ne várasson meg, az én átugrom ezt és ezt a lépést, a mindenki menjen az utamból hozzáállás. Gyorsabban akarunk közlekedni, gyorsabban akarunk fizetni, gyorsabban étkezünk, gyorsabban szeretünk, gyorsabban szeretkezünk és gyorsabban halunk meg. Még hibáinkat is sietünk elkövetni, hogy aztán legyen időnk megbánni és jóvá tenni őket, mielőtt újabbakat követnénk el. Sietünk nyomot hagyni a világban, legyen az bármi, mondjuk egy falra ragasztott banán.

Kincses Krisztina: Haljunk meg lassan! – vasarnap.hu

Amikor lelkészi szolgálatomat kezdtem a '80-as évek elején, az ökumenikus imaheteket úgy tartottuk meg, hogy csak a protestáns felekezetek kapcsolódtak be, "kis ökumené" valósult meg. Emlékszem, nagy áttörés volt, amikor annak az évtizednek a második felében a katolikusok is megjelentek ezeken az alkalmakon, kölcsönösen meglátogattuk egymást. Az igeliturgiában már egyek tudunk lenni, a szószékközösség már megvalósult, de az oltárközösség még nem. Ez a következő feladat, ami komoly teológiai munkát is jelent - tovább kell tárgyalnunk róla, hogy mi az egyház, ki a pap, mi történik a szentmiseáldozatban... Ezeket mind végig kell venni. Nem hiszek a könnyelmű ökumenében, hogy minden mindegy, gyakoroljuk az interkommúniót, menjünk együtt az oltárhoz, közben azt se tudjuk, mit veszünk magunkhoz. Ennél sokkal komolyabb dologról van szó.

Az irány tehát egyértelmű. De akkor az Úrvacsora Éve is ezt a közeledést szolgálná?
Ezt a kezdeményezést gesztusnak szántuk, amelyről előzetesen személyesen tájékoztattuk Erdő Pétert. Nagyon jó ízű beszélgetést folytattunk, a bíboros pozitívan fogadta a szándékunkat, s megértette, hogy rá szeretnénk erősíteni a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus céljaira a magunk szerény lehetőségeivel, nem véka alá rejtve, hogy saját híveink megerősödését is szolgálhatja ez a különleges esztendő.

A Momentum vezetője, Fekete- Győr András az ATV Egyenes Beszéd című műsorában fejtegette, milyen fontos számukra a nyugati elkötelezettség és a demokrácia. Ezért az itthoni „feudális elnyomó rendszert” akarják leváltani és besorolni Európába; velük azonosulni és együttműködni a legfontosabb feladat – mondja.
Csakhogy Európa ma kettéosztott, az a Nyugat, ahová tartozni szeretne, az istentelen, Istentől és hazától eltávolodott Európa. Liberális demokráciát valósít meg, ami a keresztény és nemzeti értékeket semmibe veszi, és egy ateista, globalista szemlélet uralma alatt áll.
…
Csakhogy sietve azt is hozzáteszi: „nekünk szabadság kell”, majd sietve megmagyarázza, hogyan érti ezt. Elnyomó rendszer számukra az, amelyik védi a hagyományos családot és a nemzeti érdekeket. Nem kell olyan kormány, mely nem engedélyezi az azonos neműek „házasságát”, amelyik a nőktől gyerekeket szeretne. Az individuális szabadságjogok a legfontosabbak, a kisebbségek túlfeszített azonos jogai, ahol egy azonos nemű pár örökbe fogadhat gyerekeket. A konzervatív-keresztény szemlélet azonban azt mondja, hogy a gyereknek apára és anyára van szüksége, hogy egészséges mintát lásson.

Pók Katalin: Kétféle Európa – Mondd, te kit választanál? – vasarnap.hu

A világban sokszor nem kell tanítani az imádatot. Szívből jön, de egyáltalán nem Istenre irányul.
A világban pénzt is áldozunk a hamis bálványaink javára, a gyülekezeteinket viszont alig-alig támogatjuk. Az egyházi közösségeinkben megszokásból énekelünk, és nem igazán vagyunk kreatívak. Emiatt egyre szegényesebb, savanyúbb és élettelenebb lesz, aminek éppen az életet kellene tükröznie. Ha ez sokáig így marad, a közösségeinket elsöpri a világ. Az istentiszteleteinken nem jó a túlfegyelmezett, „jó kisfiús” magatartásunk, a kényszerű, illemből magunkra erőltetett csendünk.

A dicsőítés egy tucatnyi módja a Bibliában – vasarnap.hu

A Vasárnap blog oldalán jelent meg egy írás, amely a dicsőítés bibliai példáira hívja fel az olvasók figyelmét. Prazsák László, a szerző, arra utal, hogy nagyon ellaposodott Isten dicsőítése az istentiszteleteken/miséken/igei alkalmakon. A világban pedig sok olyan példa van, amely híven mutatja az emberek hogyan tudnak bálványozni, imádni egy focicsapatot vagy egy együttest, amíg a keresztények csak úgy takaréklángon dicsérik Istent. 

Az éppen csak megkezdődött 2020-ban emlékezünk majd a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára. Ebből az alkalomból Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter és nagykövet a Válasz Online-nak írt történelmi esszéjében eljátszik a gondolattal: milyen feltételek mellett maradhattak volna meg legalább a magyar többségű területek? „A történelmi ország ilyen módon, ilyen határokkal történő elvesztése elkerülhető lett volna” – szögezi le Jeszenszky Géza…

Jeszenszky Géza: Így kerülhettük volna el Trianont: idén 100 éves a katasztrófa – valaszonline.hu

Jeszenszky Géza, történész gondolatait olvashatjuk a Válasz Online oldalán. Témája nem más, mint a kerek évszámot elérő nemzeti tragédia: Trianon. Az elkövetkező évben valószínűleg sokan, sok helyen, fórumon fognak megemlékezni a történelmi eseményről, mely egy országot változtatott meg alapjaiban.

Minden veszteséget nehéz feldolgozni, elfogadni. Nemzetünknek 100 év alatt sem sikerült. Ezt támasztja alá, Jeszenszky Géza a Válasz Online-nak írt esszéjében, amelyben 5 pontba foglalja össze, hogy hogyan lett volna elkerülhető ill. kevésbé tragikus az I. világháború után a büntetés. 

Milyen a lelkész, ha karácsonyozik? Stresszes. Mert karácsonykor, amikor mindenki (kivéve a benzinkutasokat, tűzoltókat, ügyeletes egészségügyiseket és rendőröket stb.) ünnepel és legalább ilyenkor szeretne valami csodálatosat átélni, ő dolgozik. Jó, hát nem: szép szóval úgy mondjuk ezt, hogy szolgál. Istennek. Bár némely emberek úgy gondolják, hogy inkább nekik.

És élvezem az időt karácsony után is, amikor végre van idő megpihenni, megállni. Mert karácsony nemcsak december 24-26 lehet. Ugyanis a lelkészek, lelkészcsaládok sokszor más napokon élik meg azt, ami ugyanúgy tud karácsony lenni. Mert ha a lelkész karácsonya a gyülekezet körül forog, akkor a családjának is vele együtt kell forognia. Ünnep idején nem mindig egymásra, hanem kifelé figyelve. Aztán meg ünnep után eljön a családi karácsony ideje is. 27-én, 28-án vagy akkor, amikor. Voltam már december 29-ei családi karácsonyon is.
Milyen a lelkészek karácsonya? Zsúfolt. Jóval, felemelő dolgokkal és fárasztó, idegesítő dolgokkal tele. De a végén hálát lehet adni az újabb adventért és karácsonyért. Ami megadatott, ami ajándék.

A lelkész karácsony idején – szoljbeapapnak.blog.hu

December 14-én hetedik alkalommal rendezett élő betlehemet a Vivre Noël Autrement (Éljük meg a karácsonyt másképp) szervezet Toulouse-ban a Szent György téren. A rendezvényt agresszív, szélsőbaloldali tüntetők hiúsították meg.

Élő betlehemet támadtak meg szélsőbaloldali tüntetők Franciaországban – vasarnap.hu

A fővárosban kerületeket megkaparintó ellenzéki képviselők még a látszatát is igyekeznek elkerülni annak, hogy a nemzeti értékek és a magyar társadalom szempontjából megfelelő döntéseket kívánnának hozni. Mi sem példázza ezt jobban, minthogy Soproni Tamás, a Momentum színeit viselő polgármester megtagadta a Mi Hazánk Mozgalomtól az adventi keresztállításához igényelt közterület-használati engedélyt. De mit is vártunk attól az embertől, aki egy október 23-i megemlékezésre piros tornacipőben és gyűrött hacukában érkezik?

Betiltotta a keresztállítást Soproni Tamás, Terézváros polgármestere – vasarnap.hu

Azt gondolom, mégsem szabad elvesznünk a legendák sokaságával megfűszerezett és a mára teljesen eltorzított változatai között Szent Miklósnak. Ha mindenképp fontosnak tartjuk, hogy az ő ünnepén valóban őt ünnepeljük, akkor két dolgot kell megtanítanunk gyermekeinknek. Az egyik, hogy „jobb adni, mint kapni”...

A Karácsony ünnepét is megfertőzte az ajándékozás kényszere, de Miklós püspök alakjával éppen hogy ellenkezik az a hozzáállás, hogy várjuk az ajándékot, nem pedig adjuk. Tanítsuk meg gyermekinknek, s így a jövő kultúrájának is, hogy igen, szeretünk kapni, de még inkább szeressünk adni. Nem édességet vagy kidobásra ítélt kacatokat, hanem azt, aminek igazán örül minden ember, gyermek és felnőtt egyaránt: magunkat.

Szent Mikulás – szemlelek.hu

Mikulás lázban ég az egész világ. Megérkezett…

Kivételesen, december 6-án nem az adventi várakozás kerül előtérbe, hanem egy másik kedves decemberi ünnep: a Mikulás. Az adventi várakozásban egy másik várakozásba csöppenünk, vagyis inkább gyermekeink.

December 6-án Mikulásra vár az ország apraja (nagyja).

Európát csak az mentheti meg, ha visszatalál valódi értékeinek forrásához, keresztény identitásához – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten.

Arról is beszélt, hogy a keresztény lelkület sajátos válfaja, sajátos magyar keresztény államrendje született meg itt ezer éve, és a történelem során mindig visszataláltunk erre az útra. Ezért mondja ki a magyar alkotmány, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét. A magyar nép és kormány hisz abban, hogy a kereszténység segítheti a népek, nemzetek megmaradását, ahogy az velünk is történt – mondta.

Orbán: Európát csak az mentheti meg, ha visszatalál keresztény identitásához – vasarnap.hu

2019 egyik legnépszerűbb és egyben keresztények számára leglehangolóbb témáját feldolgozva szerveztek konferenciát Budapesten. A négy napos nemzetközi rendezvény a keresztényüldözésről szólt. A történelmi egyházak képviselőit is felkérték, hogy gondolataikat osszák meg a témában (a pestisracok.hu oldalon olvashatjuk az főméltóságok beszédeinek összegzését).

Tehát, hogy adnunk kell, az világos. Az a kérdés: hogyan? Azt tanácsolják az okosok, hogy megbízható intézményeken keresztül. Ott van a Caritas, a Máltai Szeretetszolgálat és a többi.

Kinek adjunk, kinek ne – keresztenyelet.hu

Közeledik advent, amikor sokaknak megnyílik a szíve és pénztárcája (persze vannak olyanok, akik egész évben nyitva tartják, de most nem erről szeretnék írni). A közösségi oldalakon folyamatosan jelennek meg az újabbnál újabb ötletek, kezdeményezések, hogy hová és milyen módon indítanak el különböző gyűjtéseket. Sokan csatlakoznak is hozzá, mert azért valljuk be az emberek többségében ott van az adni, segíteni vágyás.

Fantasztikus volt látni az elmúlt hónapokban azt az összefogást, amely több százmillió forintot volt képes összeszedni gyermekek gyógyulására. Mindig becsülöm azokat az embereket, akik idejüket, energiájukat és pénzüket nem sajnálva állnak oda egy-egy ügy mellé.

– Mi állhat a keresztényüldözéssel kapcsolatos – leginkább a Nyugat részéről megmutatkozó – közöny hátterében?
– Ami a keresztényüldözés melletti nyugati közömbösség ügyét illeti, azt már nevezhetjük keresztényellenességnek. Ugyanis a keresztények ellen elkövetett népirtást sajnálatosan a nyugat általában nem is tartja annak. Mindenkinek megvan erre a magyarázata, hogy miért alakult így a helyzet. Az én magyarázatom az, hogy míg keleten humanitárius válság, addig nyugaton identitásválság ütötte fel a fejét. A nyugati világ elfordult a keresztény kulturális alapoktól. Fontos, hogy politikusként nem vallási alapokról, hanem kulturális alapokról beszélek. Ilyenek a szolidaritás, az emberi méltóság védelme, a közösség és a család tisztelete. Mindezeket az értékeket Európa nyugati fele megtagadta, sőt azt vesszük észre, hogy keresztényellenességbe fordult.
Értelmiségi kunszt lett keresztény dolgokat, értékeket, szent dolgokat gúnyolni.

Értelmiségi kunszt lett keresztény értékeket gúnyolni – Interjú Azbej Tristannal – vasarnap.hu

Figyelemfelkeltő interjú készült Azbej Tristánnal,  az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárral.

A 42 éves zenész középosztálybeli családból származik – ez későbbi karrierjében akadályt is jelentett, hiszen a rapperek klasszikusan a társadalom alsóbb osztályaiból kerülnek ki, és ezt az életérzést igyekeznek átadni a zenében. Ehhez képest Yeezy lett az első „rózsaszín pólós” rapper, aki az iskolából való kibukásról, GAP-üzletben eltöltött idejéről és más, hétköznapi dolgokról kezdett el énekelni.
A mostani hírverés viszont az új, gospelnek szánt albuma miatt alakult ki körülötte (Jesus is King). Több rajongót és a média nagy részét megdöbbentette, hogy a pár éve még szövegeiben durván trágár Kanye most újjászületéséről és Jézusról beszél. Istennel és a hittel való kapcsolata azonban korántsem újszerű, egész pályáját végigkísérte.

Kanye hittel való kapcsolata az elmúlt időszakban elég hullámzó volt, sokan ezért keresztény körökben szkeptikusak a megtérésének hírével kapcsolatban. Az biztos, hogy Jézus megvallásával rengeteg támadásnak tette ki magát. A média őrült rapper prédikátornak nevezi, hite miatt meghurcolja. Ilyen kritikákat még a legbizarrabb és legmegosztóbb kijelentése után sem kapott.

Kanye West útja Jézusig – atv.hu

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke az M1-en elmondta: mindenszentekkor, valamint halottak napján „emlékezni szoktunk”, de az ember ilyenkor sokkal inkább önmagát vigasztalja, amikor a halottakra emlékezik.
„Az embereknek sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk ilyenkor arra, hogy békességet teremtsenek a lelkükben, mert tele vagyunk szorongással. A halál az ember életösztönét kínozza, és ahhoz, hogy az ember megnyugodjon, tudni kell megbocsátani” – fogalmazott Kozma Imre atya.
„Ahhoz, hogy szeretetben tudjunk élni egymással, késznek kell lenni arra, hogy az ember megbocsásson” – fűzte hozzá.

Mindenszentek és halottak napján róják le legtöbben kegyeletüket elhunyt szeretteik előtt – hirado.hu

Mindenszentek napja van. Finoman szólva sem áll közel református egyházunk vallásgyakorlatához. Nem is erről az ünnepről szeretnék írni (az interneten több helyen is pontos leírást kapunk, hogy mit, mióta, kik és hogyan ünnepelték ezt a napot), hanem sokkal inkább magáról az ünneplésről, vagy inkább emlékezésről, megemlékezésről. 

A kereszténység kultúrája az igazság keresésének és kimondásának kultúrája – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap este, Budapesten, az Október, a reformáció hónapja elnevezésű programsorozat részeként megtartott gálaesten. Gulyás Gergely kiemelte: Európát a kereszténység kultúrája tette otthonunkká, a reformáció pedig számtalan területen tett hozzá ehhez a kultúrához. Nemcsak a hitéletet, a teológiát vagy éppen az egyház intézményrendszerét újította meg, de új fejezet nyitott a társadalmi berendezkedésben és a mindennapi élet számtalan területén.

Gulyás Gergely: A kereszténység az igazság keresésének kultúrája – pestisracok.hu

Október 20-án tartották az „Október a reformáció hónapja” rendezvénysorozat gálaestjét. A rendezvényt Főtiszteletű Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke és az Ökumenikus Tanács elnöke nyitotta meg. Ünnepi előadóként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert hívták meg. Előadásának címe: A reformáció népeként a hit, az értelem és a kultúra egységében, melynek lényeges üzeneteit kiemelték a PestiSrácok, melyért köszönet!

Rögtön rávilágítanék egy nagyon fontos gondolatra, melyet a cikkben így fogalmaztak meg:

„A kampányok idején elharapózó álhírek nem kell hogy meglepjenek bennünket: a választási kampány ugyanis feszültségekkel és konfliktusokkal teli időszak, amikor megnövekszik az információéhség és az információs ambivalencia is, továbbá az aggodalom amiatt, hogy a választás után valakik illetéktelen irányítást szereznek majd az életünk felett. Ezek önmagukban is elegendők lennének az összeesküvés-elméletek és álhírek terjedéséhez. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a kampánystábok néha tudatosan is terjesztik a dezinformációt.”

Krekó Péter

Választásokról röviden:
Szeptember eleje: csend.
Szeptember vége: már van egy-két jelölt.
Október: kitört a III. világháború.
Október második fele: a győztesek örömünnepe, vesztesek bepróbálkozása.

Néhány hete minden hír arról szól, hogy mi történt a választások körül. Botrányos viselkedések, negatívumok és pozitívumok hangoztatása annak érdekében, hogy kit szeretnénk vagy nem szeretnénk polgármesternek, képviselőnek.