Több évszázados paradigma látszik véglegesen megdőlni napjainkban. A paradigma arról szólt, hogy nekünk magyaroknak, mint afféle perifériális országnak arra kell törekednünk, hogy felzárkózzunk a Nyugathoz. Nemcsak gazdaságban, hanem és főleg szellemben és kultúrában. A szellemi mozgások iránya mindig is nyugatról keletre, s nem fordítva. S ha azt akartuk bizonyítani, hogy Magyarország a Nyugathoz tartozik, akkor mindig büszkén emlegettük múltunknak azokat a szereplőit, akik hazahozták a nyugati kultúra megtermékenyítő eszméit. Meg azt is gyakran emlegetjük, hogy mi voltunk Európa védőbástyája. Nyugat valójában mindig is valamiféle viszonyítási pontként működött a számunkra, s közösségi tudatunkban mindig is úgy mértük magunkat, hogy mennyire vagyunk képesek bekapcsolódni a nyugati szellemi fősodorba. Egyszóval, Nyugatnak megkérdőjelezhetetlen tekintélye volt, s képes volt elhitetni, hogy magától értetődő modell a jövőre nézve. Ennek vége.

Az Interpol adatai alapján a fél és 6 éves kor közötti gyerekekről készült, leginkább keresett képek kb. 25 perc alatt kerülnek fel a darkwebre. Ebben azok a képek is benne vannak, amit mi magunk osztunk meg a nyáron meztelenül pancsoló, félmeztelenül dinnyét majszoló, édesen mosolygó, cuki gyerekeinkről – úgy, hogy nekik esélyük sincs eldönteni, szeretnének-e ekkora, a megosztás pillanatától számítva örökké, bárki számára hozzáférhető , könnyen és egyértelműen beazonosíható digitális lábnyomot.

Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány - https://www.facebook.com/hintalovon/

 

Csak a jéghegy csúcsát látjuk. Sokszor találkoztunk, talán mi magunk is többször használtuk már ezt a meglehetősen közhely-szerűnek tűnő megfogalmazást. Azokban az esetekben hagyja el a szánkat ez a mondat, amikor azzal szembesülünk, hogy valójában csak egy kis részletét látjuk a nagy egésznek. Amikor arra gondolunk, hogy igen, tisztában vagyunk valamivel, megismertünk valamit és jön a nagy megdöbbenés: nem, egyáltalán nem. Lehet, hogy a felszín a szemünk elé tárult, de ami a felszín alatt húzódik, sokkal nagyobb és hatalmasabb ennél és ennek a mélységnek még csak a közelébe sem jutottunk.

A Mezőkövesd Zsóry labdarúgója, Cseri Tamás a Nemzeti Sport osztályzatai alapján az első helyen végzett a jobb oldali szélsők rangsorában, s bekerült az év csapatába, majd a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) RangAdó elnevezésű díjátadóján az idény legjobb játékosának választották.

Cseri Tamás: Mindig mindenért meg kellett küzdenem - nemzetisport.hu

Jöjjön egy kis magyar futball..! Amivel úgy vagyok, hogy évtizedeken keresztül fanatikusan szerettem, s nyomom követtem a benne zajló eseményeket, az utóbbi években már nem annyira, viszont időről-időre előjönnek olyan történések, mérkőzések, játékosok, amelyekre/akikre felfigyelek. Mint pl. Cseri Tamásra.  Aki tipikus későn érő típus, 29 évesen lett NB 1-es játékos (amikor mások már kis túlzással elkezdenek levezetni...) és most, 32 évesen került először szóba a neve a válogatottnál, s akit most a Magyar Labdarúgó Szövetség az év játékosának választott meg.   Valószínű, hogy nemcsak a pályán mutatott teljesítménye és amúgy a magyar mezőnyből tényleg kiemelkedő játékintelligenciája miatt, hanem...

Hiszen rasszista a Biblia is.

Mi az, hogy a háromkirályok közt csak egy a szerecsen?! Az új ballib kőtáblák szerint köztük legalább másfél négusnak kellene lennie, Boldizsár így, egy szál magában, mi más, ha nem a fehér elnyomás árulkodó jele? És miért ne szülhetett volna Mária sötétbőrű Jézuskát? És egyáltalán miért fehér az a Mária?! Hát, nyilván mert a kaporszakállú maga is elég rasszista. Szóval a szűznemzés kiszemeltje miért is nem egy fekete hölgy? Nem volt a környéken alkalmas színesebb?

Éjsötétke és a hét színes törpe - Mozgástér

Azt írja Galló Béla a Mozgástér blogban, hogy a szélsőbalodali antirasszista őrület logikája szerint rasszista a Biblia is, mert hiszen : „Mi az, hogy a háromkirályok közt csak egy a szerecsen?! Az új ballib kőtáblák szerint köztük legalább másfél négusnak kellene lennie, Boldizsár így, egy szál magában, mi más, ha nem a fehér elnyomás árulkodó jele? És miért ne szülhetett volna Mária sötétbőrű Jézuskát? És egyáltalán miért fehér az a Mária?! Hát, nyilván mert a kaporszakállú maga is elég rasszista. Szóval a szűznemzés kiszemeltje miért is nem egy fekete hölgy? Nem volt a környéken alkalmas színesebb?”

Galló megjegyzése azért telitalálat, mert mutatja ennek a logikának a végső abszurditását.

Zichó Viktor sok viszontagság között, 11 hónap alatt járta végig, kerékpárral és gyalogszerrel Kőrösi Csoma Sándor útját. A koronavírus miatt félelem és korlátozások miatt Indiában lehetetlen helyzetbe került, amin elsőre az sem segített, hogy megszökött egy kórházból. 13 645 kilométeres útja végét gyalog és álruhában fejezte be. (...) „Fantasztikus volt ez a hosszú utazás, hihetetlen pillanatokat éltem át, voltak olyan helyzetek, mikor egyszerűen azt hittem, ez nem lehet a valóság része.. Megtapasztaltam, hogy Kőrősi Csoma Sándor milyen elképesztő dolgot vitt véghez, megérdemli, hogy amíg a magyar nemzet él, addig emlékezzünk rá. Bennem egy hétig egy kis üresség volt amiatt, hogy teljesítettem a küldetésem, de most az lett az új cél, hogy egy könyvet írjak az utamról”  

 Rendőrök elől bujkálva, álruhában fejezte be Kőrösi Csoma-expedícióját a magyar bringás   index

Harcolunk a diszkrimináció különböző formái ellen, kiemelten a homofóbia, transzfóbia, szexizmus és rasszizmus ellen, és hidat építünk az LMBTQ-közösség és a többségi társadalom között.

A Budapest Pride Manifesztója 

Augusztus 20. minden magyar ünnepe, mondja a Budapest Pride Fesztivál és Felvonulás szervezőinek felhívása. Helyes. Nem hinném, hogy a magyar nemzet és a szexuális orientáció két olyan identitásmeghatározó faktor lenne, amelyek kizárják egymást. Sőt, magyar, konzervatív, hagyományos szexuális identitású keresztyénként csak üdvözölni tudok a normatívtól eltérő szexualitású emberek részéről egy olyan törekvést, amely igyekszik világossá tenni a többségi társadalom számára, hogy a szexuális identitás az egyén önmeghatározása szempontjából nem számol fel minden más hagyományos identitáskeretet. Például a nemzetet.

Plébániai unió. Szokni kell még az elnevezést, ami nem is teljesen hivatalos, inkább a nép számára érthetőbb leképezése annak a papi életközösségnek – insolidum megbízás, avagy egyetemleges megbízás a pontos neve –, amelyet július 1-től indít el Varga László megyéspüspök három kaposvári egyházmegyei klerikussal: Kisiván Csaba (a nyitóképen jobbra) és Vörös Péter (a nyitóképen balra) plébániai kormányzók mellé a papszentelés előtt álló Antal Zsolt diakónus csatlakozik, hogy egyazon helyszínen élve, egymást segítve lássák el egyszerre 14 egyházközség szolgálatát.

A PAPOK NEM MAGÁNYOS SZUPERHŐSÖK - szemlelek.net

A Kaposvári Egyházmegyében, egészen pontosan Kaposvár Donner nevű városrészében július 1-től két katolikus lelkipásztor és egy leendő pap egy új közösségi modellt indít el kísérleti jelleggel. Ennek a modellnek a közérthető neve a plébániai unió, de valójában az egymással közösségben levő egyházi szolgák egyetemleges megbízásáról kell beszélni. A plébániai unió „olyan egyenrangú klerikusok együttműködését jelenti, akik megosztják egymás között a feladatok felelősségét – idősgondozás, családpasztoráció, fiatalokkal való foglalkozás stb. -, noha mindenki mindenből kiveszi a részét. Egyazon helyre szervezni több egyházközség ellátását azzal a gazdasági és személyügyi előnnyel is jár, hogy csupán egyetlen plébániai személyzetet, infrastruktúrát kell fenntartani, ott azonban a koncentráltság miatt minőségibb munkát tudnak végezni a világi munkatársak az adminisztráció, a pénzügyek kezelése, az irodai szolgálat terén egyaránt. Fontos kiemelni, hogy a falvakban megmaradnak a plébániák a közösségi élet színtereiként.”

Csermely Péter (Budapest, 1958. október 7. –) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára. 2008 és 2010 között a Sólyom László köztársasági elnök által életre hívott Bölcsek Tanácsának tagja volt.  Csermely Péter (biokémikus) - wikipedia.org

Roska Botond (1969. december 17. –) magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a bázeli Institute of Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója. A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője.  Roska Botond - wikipedia.org

Freund Tamás (Zirc, 1959. június 14. – ) Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től pedig élettudományi alelnöke. A biológiai tudomány doktora, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa.  Freund Tamás - wikipedia.org

"Your daddy changed the world # Gianna Floyd". Fotó: Pexels

A rasszizmus elleni tüntetések, valamint az egyetemi világ, a kultúra, a gazdaság szereplőinek hozzájuk felzárkózó áradata kapcsán felmerül a kérdés: hogy lehet embereket ennyire behülyíteni? Mert az egy dolog, hogy ez a nyugati világot már-már behálózó tiltakozáshullám szervezve és támogatva van. Ez azért átjön. De hiába is van bármiféle komoly hatalom mögötte, ha emberek tízezrei spontán módon nem reagálnának rá. De reagálnak. Valamiért a rasszizmus-témával embereket el lehet érni. Miért is? Nagyon is könnyen el tudom képzelni, hogy emberek sokasága őszinte erkölcsi felháborodásában csatlakozik a tüntetőkhöz. Tiltakozik a hatalom, az elnyomás, az igazságtalanság, a kizsákmányolás ellen. Sőt, meg van róla győződve, hogy a világ megváltozott.