Kitartok az elég jó szülő és az elég jó család mellett. Az elég jó ott kezdődik, hogy nem hazudunk, hogy nem teszünk úgy, mintha hibátlanok volnánk. Fontos beszélni arról, hogy a felnőttek veszekszenek, hogy anya is lehet beteg, hogy lehet türelmetlen, dönthet rosszul. És kérhet bocsánatot is. 

Kiss Judit Ágnes: Nem sok károsabbat tudok elképzelni a tökéletes család eszményképénél - litera.hu

Nem tudok tökéletes lenni. Nem is akarok. Nem is kell. Felszabadítóan hat, ha eljutunk eddig. Fellélegezhetünk, miközben ezt kimondjuk.

Sem én magam nem kell, hogy a tökéletességre törekedjek, sem a körülöttem élő emberektől nem várom, hogy azok legyenek. Nem akarok úgy tenni, mintha hibátlan lennék, nem akarok ilyen hamis képet mutatni magamról. Családként sem kell tökéletesnek lennünk. A valóságban nem is léteznek tökéletes apák, anyák és gyerekek. Vannak rossz tulajdonságaink, rossz napjaink, esetleg hosszabb időn keresztül vagyunk rossz passzban. Elfogy a türelmünk, elveszítjük lelkesedésünket, rossz döntéseket hozunk, amelyeket azután megbánunk. Sajnáljuk, amikor viselkedésünkkel, szavainkkal kárt okozunk, különösen akkor, ha ez éppen azokra van hatással, akiket szeretünk. Nem mentség és nem kibúvó, de nem vagyunk tökéletesek.

Pál Ferenc római katolikus pap és mentálhigiénés szakember a debreceni Csillagpont Református Ifjúsági Találkozón az önmegvalósítás lehetőségeiről mesélt. „Most nem katolikus papként fogok beszélni, hanem mentálhigiénés szakemberként. A téma ugyanis a testi-lelki-szociális egészség területéhez tartozik. Azért van a színpadra három szék kirakva, mert az önmegvalósításnak három dimenziója van. Először ezekről fogok beszélni, majd utána az önmegvalósítás három módját is ismertetem.”

Én, mi, mindenki - parokia.hu

Bár ő hangsúlyozottan mentálos szakemberként tartotta ezt a bizonyos előadást, nem papként, mégis úgy gondolom, hogy ezt a kettőt nála nem lehet szétválasztani... Maradjunk abban, hogy – így, egybe írva – Pálferiként... Világosan, tisztán, áttekinthetően... Szemléletesen, sok példával alátámasztva, életszagúan... Lelkesen és (Szent)lelkesen, magával ragadóan... A cím ne tévesszen meg senkit, nem szeretném és nem is tudnám rendszerbe hozni ezt a négy fogalmat, mindegyikről csak röviden írnék egy-egy gondolatot, ami eszembe jutott, csak úgy, fésületlenül...

A migrációs hátterű lakosság aránya így 25,5 százalékra emelkedett 2018-ban az egy évvel korábbi 23,6 százalékról. A nem migrációs hátterű lakosság aránya 76,4 százalékról 74,5 százalékra csökkent. A migrációs hátterű lakosság nagyobbik része, 10,892 millió fő német állampolgár. Többségük – 5,802 millió fő – Németországban született, 5,087 millió fő pedig bevándorolt Németországba.

Destatis: Meghaladta a 25 százalékot a migrációs hátterű lakosság aránya Németországban - MTI/Mandiner

Kijött a megdöbbentő adat, miszerint a mai német lakosság több mint 25 %-a migrációs hátterű. Lehetne emiatt pánikolni és szörnyülködni, mire a „nyitott társadalom” hívei is mondhatnák szólamaikat a xenofóbiáról és a rasszizmusról. De hagyjuk ezt. Annyi bizonyos, hogy Európa legjelentősebb állama lakosságának kulturális összetételében valami alapvetően megváltozott, s ha ezt a mai helyzetet a különböző csoportok szaporodási rátáját figyelembe véve kivetítjük akár csak a történelmi mértékben közeli jövőre, beláthatatlan társadalmi folyamatok kezdeténél találhatjuk magunkat. Nincs ember ugyanis, aki biztos előrejelzéseket tudna adni a bevándorló csoportok integrálódásának alakulásáról. Azért van ez így, mert az integráció hosszú, adott esetben gyötrelmes, generációkon átívelő folyamat, még akkor is, ha bevándorló új hazájának kultúrája ugyanaz a kultúrkör, mint amelyből jön. Ha pedig az európaihoz képest más kultúrából érkezik, akkor nyitott kérdés, hogy identitásának alakulását hosszú távon milyen kulturális azonosulási pontok határozzák meg.

2004-ben a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végzett egy felmérést a magyar lakosság hitéletével kapcsolatban. Ennek eredményeként kiderült, hogy a megkérdezetteknek több mint fele “a maga módján vallásos” — azaz nem a Biblia és Jézus tanítása szerint gyakorolja a hitét. A népesség több, mint 50%-a. Ez a nagy szám felvet azonban egy fontos kérdést.

A felmerülő kérdést megközelíthetjük racionális és hitbeli oldalról is. Vajon egy gondolati rendszerben megfelelő hozzáállás, ha nem objektív mutatóknak próbálunk megfelelni, hanem a magunk módján próbálkozunk? Mihez vezetne ez, ha pl. az érettségi követelményeinek valaki “a maga módján” próbálna megfelelni, majd a társadalmat kirekesztéssel vádolná, ha tovább erőlteti a lefektetett érettségi követelményeknek való megfelelést? Ugyanezt a kérdést feltehetjük a nyelvvizsgával, a KRESZ-vizsgával, az államvizsgával és sok egyébbel kapcsolatban is. El tudjuk képzelni, mennyire veszélyes, ha valaki a KRESZ-t “a maga módján” értelmezi és tartja be. Ezek után jogos a kérdés: vajon nem veszélyes, ha az élet egyik legfontosabb kérdése tekintetében a saját eszünkre és elképzeléseinkre támaszkodunk az objektív kijelentések helyett?

A maga módján vallásos – infaustus.wordpress.com

mennyire cool lett a klímaválság miatt aggódni. Hemzsegtek az angol nyelvű közhelyek, lelkes és jóhiszemű tinédzserek főszerepben, táblák a közelgő klímakatasztrófáról, slampoetryk, s persze volt néhány utalás a túlzott szén-dioxid-kibocsátásra is. Az mondjuk rögtön feltűnt: hiányoznak az olyan konkrét követelések, hogy például vessenek ki kőkemény adókat luxusutazásokra, széntüzelésre, vagy emeljék sokszorosára a széndioxid-kvóták árfolyamát.

 Schiffer András: Lássuk át a rendszert! magyarhang.

Vagyis le akarták tesztelni az NDK és Moszkva magatartását is, hogy mit szólnának ahhoz, ha a magyar kormány megnyitná a nyugati határait az NDK állampolgárai előtt. Mindenki tudta, hogy ha ez megtörténik, világpolitikai tényezővé válunk. Magát a döntést hivatalosan nem is merték meghozni, egy főpróba viszont jól jöhetett nekik. Majd meglátják, hogy reagál Moszkva. Ha azt mondja, hogy „Nyet”, akkor a kisemberen legfeljebb majd el lehet verni a port, hogy nem végezte el szakszerűen a feladatát, vagyis nem védte meg a határt.

Bella Árpád határőr alezredes Nagy-Vargha Zsófiának adott interjújában („Azt hiszem, jól döntöttem”- Mandiner, 2019. augusztus 19.)

Az eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedte el a Groupama Arénában a Ferencváros, ami a zágrábi 1-1 után 4-0-ra kapott ki a BL-selejtezőben, ezzel kiesett a sorozatból. Az Európa Ligában küzdhetnek majd tovább a csoportkörbe jutásért.

Átgázoltak a Fradin, 0-4-gyel ment tovább a Dinamo Zagreb – index.hu

Tudtuk, hogy a Dinamo jobb csapat a Fradinál, ám azt is tudtuk, hogy okos taktikával, szurkolói háttérrel, komoly koncentrációval bárki legyőzhető. Aztán jött a budapesti meccs második félideje, s a horvátok percek alatt szertefoszlatták a zöld-fehér reményeket. A Bajnokok Ligája álmoknak így hát búcsút inthetünk, ám nincs még semmi veszve, hiszen jövő héten csütörtökön kiharcolható az Európa Liga csoportköre. De mitől s miben jobb csapat a horvát együttes? Miért és kinek fontos ennyire a Bajnokok Ligája? A sport napjainkban csak a pénzről szól, vagy van esélye a régi idők focijának is?

A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) a Facebook-oldalán leplezte le az augusztus 20-án kezdődő Junior Úszóvilágbajnokság kabalafiguráját, ami nem más, mint egy két lábon járó Rubik-kocka, és a Cubeman névre hallgat.

Bemutatkozik Cubeman, a budapesti junior úszó-vb kabalája - index.hu

Nem tudom, a 16-24 éves korosztályból hány olvasója van a Reposztnak? Gyanítom, nem túl sok. Pedig elsősorban számukra szeretnék most néhány időtöltési lehetőséget javasolni. A helyett, hogy ….  De mivel is töltik ők idejük jelentős részét? Sejtjük persze a választ, de nemrég olvastam is egy felmérést, amelyből nem meglepő módon az derült ki, hogy átlagosan napi 2 és fél órát töltenek a különböző közösségi oldalakon. Nyilván van, aki ennél sokkal többet, van, aki lényegesen kevesebbet. Van, aki egyetlen, kedvenc felületén lóg és olyan is akad, aki több fiókkal rendelkezik és mindegyikkel bejelentkezik ideig-óráig. És ne legyünk igazságtalanok, mindannyian láthattunk már olyan nyugdíjas korút is, aki megszállottan görnyed, akár nyaralás közben is telefonja fölé. A fiatalabbaknak azonban igazi lételeme a közösségi médián való jelenlét.

A Szalmakalap Múzeum 2001. július 21-én nyitotta meg kapuit ünnepélyes keretek közt. A létrehozásának ötlete már pár évvel az előtt megszületett. A Hargita Megyei Kulturális Központnak szakmai támogatásának köszönhetően az ötlet pár év alatt meg is valósult. Szőcs Lajos kőrispataki lakos akinek családja is szalmakalap-készítéssel foglalkozott, saját költségén vásárolt meg és újított fel egy hagyományos kőrispataki parasztházat, mely jelenleg a múzeumnak ad otthont. Mint minden hagyományos mesterség, akár a szalmakalap-készítés, az elmúlt években hanyatlani kezdett, elsősorban ez volt az első indíték, hogy létrejöjjön ez az intézmény.

Magunkról - szalmakalapmuzeum.ro

Nem tudtam, hogy vannak helyek itt a Kárpát-medencében, ahol a szalmakalap nem csak a strandok, üdülőhelyek praktikus viselete, különösen a múlt hetihez hasonló forró nyári napokon, hanem hozzá tartozik a mindennapokhoz, a munka világához is. Nem tudtam, hogy ez is lehet a népi kultúra része. S nem tudtam, hogy készítése – mint oly sok minden a múltban – apáról fiúra száll... Aztán a múlt héten, gyülekezeti kirándulás keretében Erdélyben jártunk, azon belül Székelyföldön, egész pontosan Kőrispatakon, s ott ifjabb Szőcs Lajos ezeket is elmondta. És még annyi mindent a szalmakalapról...