Bozót - (növ.), általában cserjék alkotta berek v. sűrüség; mocsaras vidéken (Dunán tul) ingoványos, lápos helyen felverődött nád, káka és fűzbokrokból álló sűröségnek is B. a neve.
Forrás: Pallas Nagylexikon

Bozót - kislexion.hu

Igen, errefelé tudják, hogy a bozót nem csak ennyit jelent... Gondolkodtam is, hogy kis- vagy nagybetűvel írjam, hiszen nem csak köznév, nem csak általánosságban jelöl egy bizonyos tájat, területet... De azért mégsem annyira hivatalos, hogy konkrét tulajdonnévként (helynévként) használjuk. Ráadásul gondolhatunk rá földrajzi-geológiai értelemben, így tulajdonképpen az egész Marcal-medencét érthetjük alatta. Aztán van egy még speciálisabb vallási-egyházi értelmezés, melynek megfelelően  bozótnak a Pápa központú reformáció perifériáján elterülő öt református falut – Adorjánházát, Egeralját, Csöglét, Kis- és Nagypiritet – számíthatjuk. Végül a legújabb – kulturális – történések szerint ezen a néven fut egy néptáncegyüttes, melynek bázisa közvetlenül az „egyházi bozót” mellett,Kiscsőszön található. Na de milyen élet is van a bozótban...?

A holokauszt azonban nemcsak eseménytörténet, hanem a kultúránk legbensőbb lényegét érintő kérdés, ezért tehát nyitott végű történet. Kulturálisan a holokauszt lényege a Gonosz teljes értékű megjelenése.

Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte - 24.hu

Igen érdekes írást közöl Gerő András a Sorsok Háza kapcsán. Azt mondja, hogy a Sorsok Háza üzenetét két nézőpontból lehet megfogalmazni. Létezik a történeti sík, amely elmondja a holokauszt történetét. Ám létezik egy másik nézőpont, amelyet ő esszencialistának nevez, s amely a holokausztot úgy mutatja be, mint a Gonosz „teljes értékű” megjelenését.  Szerinte kulturálisan ez a holokauszt lényege. Nekem ez a látásmód tetszik. A Gonosz beemelése ugyanis egy történeti esemény értelmezésébe egyrészt visszanyúl az emberiség történetéből, így a zsidó-keresztyén kultúrkörből is nagyon is jól ismert elbeszélésekhez, másrészt akarva akaratlanul kikezdi napjaink antropológiáját, amely egyszerűen szemet huny a rossz és annak végső formája, a gonosz egyetemes és kiküszöbölhetetlennek tűnő jelenléte fölött.

A brit legfelsőbb bíróság szerdai jogerős végzése szerint nem járt el diszkriminatív módon az az észak-írországi pékség, amely évekkel ezelőtt megtagadta egy torta elkészítését, mivel a megrendelő az azonos neműek házasságát támogató feliratot is rendelt a süteményhez. A potenciálisan precedensteremtő jellege miatt komoly érdeklődéssel várt legfőbb fellebbviteli határozat – amelyet az eljáró öttagú bírói tanács egyhangúlag hozott meg – kimondja, hogy az Ashers nevű családi vállalkozásként működő belfasti pékség mindenképpen visszautasította volna a megrendelés teljesítését, függetlenül a megrendelő szexuális irányultságától. A végzés szerint a pékségnek nem a megrendelő, Gareth Lee melegjogi aktivista „személyes jellemzői", hanem a tortán feltüntetni kívánt üzenet ellen voltak kifogásai. Ennek megfelelően a legfelsőbb bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a megrendelőt nem érte diszkrimináció szexuális orientációja alapján.

Nem diszkriminatív a pékség, amely nem volt hajlandó tortáján a melegházasság támogatására - mandiner.hu

... divattá válik beállni olyan csoportosulásokba, ahol keresztyén életünket tekintve mindenre van válasz. Komolyan: mindenre. Ezekben a csoportokban mindig ott a vezető, aki minden egyes szituációban – ezer és egy igét kicsavarva – kész receptekkel látja el kicsinyke nyáját. Képes megmagyarázni Isten természetétől kezdve a Szentháromság titkán át a predesztinációig azt is, hogy hogyan illik a hölgyeknek a sálat megkötni a nyakukban. Igen, mert – ha nem tudnátok – Isten Igéje ezt is megszabja. Itt nincsenek kérdőjelek, nincsenek nyitott végkifejletű történetek, még felelősség sem nagyon van. Hiszen mindaddig, amíg valaki meg nem kérdőjelezi a kialakult tekintélyre támaszkodó belső szabályrendszert és az elmondott parancsolatokat, addig jó gyermeke marad az Úrnak. 

Párbeszédképes keresztyénség – Philip Yancey olvasása közben kriszteso.com

Kütyükorlátozó szülőnek lenni nem könnyű, sok bajt hoz az ember a saját fejére. Könnyebb sorolni az ellenérveket, hogy úgyis ez a jövő, meg az összes gyerek képernyőfüggő, meg azt, hogy ezekből a gyerekekből mind programozók lesznek, és különben is, a szülőknek is jár a pihenés. Amit szintén képernyő előtt gúvadva töltenek. Vajon van még helye a kételkedésnek?
Lengyel Gabriella: Bill Gates és Steve Jobs is tiltotta, te miért engeded? (Figyelő, 2018. október 7.)

Már gyerekkoromban vallásos lettem, pedig apám elveszítette a hitét a holokauszt miatt, és megfogadta, hogy többé nem áll a tóra elé. Anyámnak megmaradt a hite, minden pénteken gyertyát gyújtott, és kóser háztartást vezetett. Amikor születtem, természetesen nem metéltek körül, és később, amikor visszatértünk a táborból, a szüleim akkor sem akarták a procedúrát. Én viszont tizenhárom évesen úgy döntöttem, megcsináltatom. Ez ráadásul előfeltétele volt a bar micvónak. Meg azt gondoltam, ha újra előfordul hasonló szörnyűség, akkor én emiatt nem akarok megmenekülni. Vállalni akartam a zsidóságom bármi áron is.

Ismerni a történetünket – alapvető szükségletünk. Kell körénk-mögénk a kontextus, amibe beilleszkedünk, aminek részei vagyunk. Hermann Ildi New Yorkban élő magyar zsidókat keresett fel otthonaikban, hogy meghallgassa, lejegyezze sorsukat és fotókat készítsen róluk. A több szempontból hiánypótló anyag alapötlete a fotós saját, elvesztett lehetőségéből született. Holokauszt túlélő nagymamájának a meg nem kérdezett története adta a lökést, hogy másokét olvashatóvá, láthatóvá tegye. 

Hiányzó történetek - index.hu

Úgy hiszem, léteznek olyan történetek, amelyeket nem lehet könnyek nélkül olvasni. Hermann Ildi riportsorozata a New Yorkban élő magyar zsidókról mindenképpen ilyen, minden szörnyűségével, fájdalmával, hitével és hitehagyottságával együtt. Méltó arra, hogy elolvassuk és elgondolkodjunk felette.

Egyedülálló módon a világ első vallási kisebbségi csoportjaként a 2018-as Nobel-békedíjra jelölték az egyiptomi kopt-keresztény közösséget. Amellett, hogy a Norvég Nobel Bizottság nem teszi közzé a jelöltek listáját, a Coptic Orphans nevű jótékonysági szervezet értesülései szerint a jelöltek között van az egyiptomi kopt közösség is.

Nobel-békedíjra jelölték az egyiptomi kopt keresztényeket - s4c.news

Olyan világban élünk, amelyben egymás után kerülünk azokba a helyzetekbe, ahol harcolnunk kell. Küzdenünk kell sok mindenért, amit szeretnénk – sokszor ezzel mutatjuk meg, hogy igazán el akarunk érni, meg akarunk kapni valamit. Ki kell állnunk magunkért, meg kell védenünk magunkat, valahogy vissza kell vernünk a bennünket ért támadásokat.

A 32 éves Gecse Balázs Gergőt, aki ökrös szekérrel, egy kutya és négy szarvasmarha társaságában járta a világot, a helyi sajtó szerint vasárnap reggel fél kilenckor halálra gázolta egy idős sofőr délkelet-Franciaországban, Villard-Bonnot közelében – írja a 444.hu. Gecse az ekhós szekere mellett ballagott éppen, az út belső oldalán, amikor az állítása szerint a napsütéstől elvakult, szemből érkező autós elcsapta.
A móri születésű Gecse Balázs Gergő 18 évesen, miután leérettségizett, az egyetemi felvételi helyett épített magának egy ökrös szekeret, fogott egy tangóharmonikát, 2 kecskét és 1 kutyát és elkezdte járni az országot. A vele utazó állatok cserélődtek, de ő 2004 óta folyamatosan úton volt. Néhol alkalmaként munkát vállalt, mivel értett a fafaragáshoz, az asztalosmunkához, a patkoláshoz, a bőrművességhez, a nemezeléshez, a kötélveréshez és az állatokhoz is, ebből keresett némi pénzt, egyébként a kenyerét is maga sütötte a szekéren.

Meghalt a leghíresebb magyar vándor - zoom.hu

Ha a liberalizmus nem az, mi lenne tárgyilagos és racionális?

Babarczy Eszter: Hol van a NER filozófiája? - Mandiner

Izgalmas vita bontakozott ki a Mandineren. Onnan indult, hogy Babarczy Eszter éles kritikával illette Lánczi András írását, amely megkérdőjelezi az „alapértékek”, az „emberi jogok” fogalmának racionális megalapozottságát. Mire Babarczy azzal vágott vissza, hogy ő viszont nem látja a NER filozófiájának kultúrateremtő képességét. Szerintem több mint figyelemre méltó, hogy miközben Lánczi az „alapértékek”, az „emberi jogok” fogalmaiban megtestesülő mai európai liberalizmust teszi általános elvi szinten kritika tárgyává, addig Babarczy ebben a gesztusban nem lát semmi mást, mint a NER ideológiájának megnyilatkozását. Magyarán, egy általános elvi-filozófiai kérdést belerángat egy konkrét politikai kontextusba, de úgy, hogy közben a mai liberalizmust mégis kiemeli a politikai kontextusból, s a több száz éves liberális hagyomány egyenes folytatójaként tünteti fel. Ezzel vélhetően azt akarta elérni, hogy bizonyítsa: a liberalizmusnak van hagyománya, míg a NER filozófiája nem teremtett kultúrát, s nem is tud, hiszen szerinte nincs olyan „objektív” és „racionális” elmélet, amely a liberalizmus hagyományával szembeállítható lenne. A vitába eddig bekapcsolódott Szilvay Gergely, Aristo, Mezei Balázs, Paár Tamás, s végül újra Szilvay Gergely.